Program

Karácsony előestéje, azaz december 24-e a várakozás, a böjt és az éjféli mise napja a hívő keresztények számára. A következő nap a Megváltó születésének, emberré válásának ünnepe. Az ünnep másnapja annak az ideje, hogy a hívő lélek átgondolja: mi következik abból, hogy az isten emberré lett, milyen erkölcsi következtetéseket kell levonni, milyen elhatározásokat szükséges tenni.

Húsvét után a kereszténység második legfontosabb ünnepe, Jézus Krisztus születésének napja. A magyar karácsony szó eredetére többféle magyarázat született, a legvalószínűbb a latin creatio, teremtés kifejezés átvétele. Az evangéliumok nem határozzák meg pontosan Jézus születésének időpontját. Az egyház hivatalosan az első niceai zsinaton, 325-ben tette meg december 25-ét a születés ünnepévé.

Karácsony böjtje, másként Ádám-Éva napja, két ünnepi mozzanatot foglal magában, melyet a keresztény egyház liturgikus (egyházi szertartásra vonatkozó) körültekintéssel kapcsolt össze. Egyrészt a bibliai ősszülőknek, Ádámnak és Évának a nevenapja, emlékezete: a karácsonyi misztériumjáték és ünnepi szimbolika forrása.

A napforduló csillagászati kifejezés, mellyel a Napnak a Föld egyenlítőjéhez való helyzetét fejezzük ki. A téli napforduló idején a Nap közvetlenül a déli térítő, a Baktérítő fölött delel. Az északi féltekén a téli napfordulóig a Nap északról délre halad, egyre hosszabb éjszakákat okozva, míg a Baktérítőhöz érve beáll a leghosszabb éjszakát és a legrövidebb nappalt jelentő állapot.

Emigráns az, aki elhagyja hazáját és külföldön él. Sok oka lehet az emigráns létnek: politikai üldöztetés, gazdasági kényszer, kalandvágy. A világon mindenhol élnek magyar emigránsok leszármazottjai, és sokan távoznak napjainkban is. A két legismertebb magyar emigráns Rákóczi Ferenc és Kossuth Lajos. A többség azonban a József Attila által megénekelt kitántorgók milliói, akiknek nem adott életlehetőséget a magyar haza.

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Közgyűlése 1992. december 18-án fogadta el a nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek jogairól szóló nyilatkozatot.

Az első világháborút lezáró, a nemzetek önrendelkezési jogát mellőző trianoni békediktátum a történelmi Magyarországot minden oldalról megcsonkította, s több milliónyi magyart kisebbségi sorsra ítélt. Nyugat-Magyarország öntudatos polgárai azonban a nagyhatalmak ellenében is kiharcolták, hogy maguk dönthessenek sorsukról. 1921. december 14-e és 16-a között Sopron a szomszédságában fekvő Ágfalva, Balf, Bánfalva, Fertőboz, Fertőrákos, Harka, Kópháza és Nagycenk községekkel együtt népszavazáson döntött hovatartozásáról.

Luca napjához több népszokás is kapcsolódik. Ennek az az oka, hogy a Gergely-naptár bevezetése előtti időszámítás szerint ez volt az év legrövidebb napja eltérően a mai napfordulótól, ami december 21-re esik. Luca-napon Szent Lúciára, egy előkelő szicíliai család lányára emlékezünk.

A hegyek, hegységek minden ember természeti kincsei. Jelentőségük többek között a Föld klímájában betöltött szerepük miatt felbecsülhetetlen. Szerencsére e hegyvidékek egy része napjainkig megőrizte érintetlenségét. A világ hegyvidékeinek ásványi kincsei nélkülözhetetlenek számunkra, tájaik különleges kultúrákat zárnak el szemünk elől, melyek ismerete nélkül szegényebbek vagyunk.

Alfred Nobel 1895. november 27-én kelt végrendeletében intézkedik a róla elnevezett díjak átadásáról. A vagyonának kamataiból finanszírozott díjakat minden évben az alapító halálának napján, december 10-én adják át. A Nobel-díjakat a békedíj kivételével svéd intézmények ítélik oda.