Látogatás

A Skanzen, 14 régi parasztház megmentésének eredménye. A hely egy olyan falumúzeum, mely szálláshelyként és rendezvény helyszínként működik. Ideális helyszín lakodalmak, táborok, céges rendezvények szervezésére. A hozzánk látogatók megtapasztalhatják a múltat hagyományos környezet és gasztronómia által. Hatalmas rendezvénycsűr (220 fős), szabadtéri fedett terasz ( 80 fős) , két kisebb rendezvényterem (40-40 fős), vízimalom, múzeum és kápolna található a magán létesítményben és mindez egy gyönyörű természeti környezetben. Ezek mellett, melegvizes dézsa (10 fő), fatüzelésű szauna és só kamra áll a relaxációra vágyó vendégeink rendelkezésére. A gyimesi táj felfedezésében szekeres, terepjáró és gyalogtúráink adnak lehetőséget, a hagyományos kultúra bemutatására a „gyimesi est” alkalmával nyújtunk ízelítőt.

Dabas-Gyónon található a város egyik legrégebbi háza, melyet 1835-ben építettek. Az évszámot a hajdani építőmester a főgerendába véste bele. A parasztház első tulajdonosa egy kisbíró volt, majd a házat a gyermeke örökölte meg. A ház a mai napig megőrizte a korának megfelelő jellegét. 1998-ban a volt tulajdonos meghalt és a ház eladásra került. 2002-ben a Dabas Város Önkormányzata - pályázaton nyert pénzből - megvette és felújította az egész épületet. Kicserélésre került az tetőszerkezet (amit nádból varázsoltak újjá) a homlokzati fal egy része, a belső padozat, illetve a kinti járda rész is. A felújítások befejezése után, pedig megtörtént a ház belső bútorzattal történő felszerelése.

Egy hely a Tisza kanyarulatában, ahol a hagyomány valósággá válik. Számos rendezvényt tartanak kora tavasztól késő őszig, így a húsvéti készülődés, májusfa állítás, pünkösdi királyválasztás, nyári kalácsos napok, kukoricás, tökös, libás napok, stb., valamint minden tanórához tudnak néprajzi vonatkozású anyaggal és foglalkozással szolgálni.

A műemlék épület jellegzetes böszörményi típusú hajdúház, az 1820-as években épült. Hatalmas méretével, vaskos falaival, különleges kialakítású tornácával kiemelkedik a népi lakóházak közül. Egykori tulajdonosai feltehetően a módosabb paraszti rétegbe tartozhattak, akik már az 1800-as évek elején megengedhették ekkora méretű vályogból készült lakóház építését. A tornác oszlopainak megformálása mára a kisnemesi kúriák építési színvonalát idézi.

A harangház Hajdúszoboszló új épített öröksége, Oborzil Edit iparművész és Rácz Zoltán építész együttes alkotása, mely szimbóluma is egyben a városnak. A Harangház Hajdúszoboszló legfiatalabb építészeti alkotása, mely a városnak adományozott Oborzil harang-hagyaték elhelyezésére és bemutatására szolgáló épület.

A Halimba Crystal termékei az elegáns modern dizájnt ötvözik a hagyományos kézi üvegfúvás technikájával. Az üveggyár magas színvonalú kézi gyártású, szájjal fúvott ólommentes kristálykelyhek, poharak, dekantálók, vázák készítésével foglalkozik. A kollekciókat az elegancia és a finom vonalak jegyében alkotják: a vékony szájperem, a hosszú kecses szár és a könnyű súly az, amely megadja termékek különlegességét. Lenyűgöző gyárlátogatási lehetőséggel is várják az érdeklődőket.

A város szülöttének állít emléket a Baktay Ervin Indián-Cowboy Múzeum, valamint a tudós utazó személyes emlékeit mutatja be.

A kiállítás célja, hogy minél szélesebb körben ismertté tegye a villa történelmi részét, közelebb vigyen a tatai lovasélet aranykorához és egyben emléket állítson azoknak, akik lóversenyzésben és -tenyésztésben világhírnevet szereztek Tatának. Lehetőség van a Villa stúdiók bérlésére korhű bútorokkal, továbbá fotós oktatásra, fotós-filmes táborok lebonyolításár, családi, céges rendezvényekre.

A műhelyben különböző kézműves tevékenységeket és népi játékokat lehetett kipróbálni, illetve egy kiállítás is várja a látogatókat.

A családi vállalkozás lelke, Hudák Józsefné (Zsótér Julianna) és férje az 1970-es évektől az 1980-as évek közepéig makraméval foglalkoztak, az ügyes kezű asszony művészeti nívódíjas makramé készítővé vált. E tevékenysége után a Szegedi Háziipari Szövetkezet bedolgozója lett, onnan kapta az alapanyagokat, a mintákat stb. A kiváló szervezőtehetségű Julianna keze alá olykor húsz helyi lakos is dolgozott (szőtteseik Erfurtba és Frankfurtba is eljutottak). A „szegedi” évek után is a szövésnél maradtak, de immáron családi vállalkozásban. Julianna férje és fiai, József és Csaba 1989-1990-ben készítettek egy szövőgépet, melyen szőnyegeket, asztalterítőket, függönyöket gyártottak, és ezeket saját maguk értékesítették