Salföld fölött áll a háromszintes, rácsos szerkezetű Csönge-hegyi kilátó, ahonnan csodálatos körpanoráma tárul elénk a Káli-medencére. A kilátó közelében padok, pihenőhely van kialakítva. A falutól tanösvényen, egy kellemes, nem megerőltető sétával lehet feljutni. Egész évben ingyenesen látogatható.
Salföld fölött áll a háromszintes, rácsos szerkezetű Csönge-hegyi kilátó, ahonnan csodálatos körpanoráma tárul elénk a Káli-medencére. A kilátó közelében padok, pihenőhely van kialakítva. A falutól tanösvényen, egy kellemes, nem megerőltető sétával lehet feljutni. Egész évben ingyenesen látogatható.
Salföld fölött áll a háromszintes, rácsos szerkezetű Csönge-hegyi kilátó, ahonnan csodálatos körpanoráma tárul elénk a Káli-medencére. A kilátó közelében padok, pihenőhely van kialakítva. A falutól tanösvényen, egy kellemes, nem megerőltető sétával lehet feljutni. Egész évben ingyenesen látogatható.
A Dávid-kilátó a Gerecsében, a Kőpite-hegyen, a Kőpite kilátópont közelében található. 2015-ben építették. A szép, faszerkezetes építmény tetejéről nagyon szép kilátás nyílt a völgy és Szomód felé.
A Deseda-tó partján álló kilátó látványos körpanorámát nyújt az idelátogató turistáknak. Családbarát kialakításával és közvetlen parkolási lehetőséggel a háromemeletes kilátó minden kirándulni vágyónak ajánlott célpont.
A Mád határában, de közigazgatásilag Mezőzomborhoz tartozó Disznó-kő tőszomszédságában áll a fehérre meszelt Filagória kilátó. A minikilátóból körpanoráma tárul a tokaj-hegyaljai, szőlőültetvényekkel tarkított, nyugalmat árasztó tájra. A kilátópont egész évben szabadon, ingyenesen látogatható.
A Nógrád megyei Szügy közelében található 265 méter magas Dudáska-hegyen, a Cserhát lankáin épült fel a kilátó, melyről megcsodálhatjuk a változatos nógrádi tájat.
A Gerecse nyugati vonulatában található Dunaalmási Kőpite-túrakörök tanösvény több, mint 9 km hosszan kanyarog, és 32 állomásával vezet végig bennünket az egykori római úton, régi kőbányákon át a Kőpite tetejéig, ahonnan lélegzetelállító körpanoráma tárul a szemünk elé.
Dunaszentmiklós a Gerecse-hegység északnyugati részén, egy kicsi völgyben, körülbelül 200 méter tengerszint feletti magasságban fekszik. Tiszta időben néha a Bakony csúcsai is láthatók, Tata síkságára is jó a kilátás. Olyannyira dombos, hogy alig van sík területe. A 16 méter magas kilátótorony a temető fölött épült.
Dunaszentmiklós a Gerecse-hegység északnyugati részén, egy kicsi völgyben, körülbelül 200 méter tengerszint feletti magasságban fekszik. Tiszta időben néha a Bakony csúcsai is láthatók, Tata síkságára is jó a kilátás. Olyannyira dombos, hogy alig van sík területe. A 16 méter magas kilátótorony a temető fölött épült.
Dunaszentmiklós a Gerecse-hegység északnyugati részén, egy kicsi völgyben, körülbelül 200 méter tengerszint feletti magasságban fekszik. Tiszta időben néha a Bakony csúcsai is láthatók, Tata síkságára is jó a kilátás. Olyannyira dombos, hogy alig van sík területe. A 16 méter magas kilátótorony a temető fölött épült.
A dunaújvárosi Duna-parti a szoborpark sétány végén található acélszerkezetes panoráma kilátó, ami a régi Vorosilov-kilátó helyére épült. A kilátó benyúlik a felső Duna-parti részre és látványos panorámával fogadja a látogatókat.
A minaret a hajdani Kethuda dzsámihoz tartozott. 40 méter magas, 1596 körül épült, csúcsa 1896-ból való. Az erkélyre 98 csigalépcső vezet fel, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a városra. A minaret az egykor hozzátartozó, de azóta lebontott dzsámival együtt az egri török uralom kezdetén - a XVII.század elején - épülhetett. A dzsámi első említését Evlia Cselebinél találjuk, aki 1664-ben járt Egerben. A minaret gondosan faragott vöröses homokkő-kváderekből épült. A tizennégyszög alaprajzú építményt többszörösen tagolt, sztalaktitokból képzett konzolsorral alátámasztott körerkély tagolja, amelyre a minaret belsejében elhelyezett csigalépcsősor vezet fel.
A minaret a hajdani Kethuda dzsámihoz tartozott. 40 méter magas, 1596 körül épült, csúcsa 1896-ból való. Az erkélyre 98 csigalépcső vezet fel, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a városra. A minaret az egykor hozzátartozó, de azóta lebontott dzsámival együtt az egri török uralom kezdetén - a XVII.század elején - épülhetett. A dzsámi első említését Evlia Cselebinél találjuk, aki 1664-ben járt Egerben. A minaret gondosan faragott vöröses homokkő-kváderekből épült. A tizennégyszög alaprajzú építményt többszörösen tagolt, sztalaktitokból képzett konzolsorral alátámasztott körerkély tagolja, amelyre a minaret belsejében elhelyezett csigalépcsősor vezet fel.
A minaret a hajdani Kethuda dzsámihoz tartozott. 40 méter magas, 1596 körül épült, csúcsa 1896-ból való. Az erkélyre 98 csigalépcső vezet fel, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a városra. A minaret az egykor hozzátartozó, de azóta lebontott dzsámival együtt az egri török uralom kezdetén - a XVII.század elején - épülhetett. A dzsámi első említését Evlia Cselebinél találjuk, aki 1664-ben járt Egerben. A minaret gondosan faragott vöröses homokkő-kváderekből épült. A tizennégyszög alaprajzú építményt többszörösen tagolt, sztalaktitokból képzett konzolsorral alátámasztott körerkély tagolja, amelyre a minaret belsejében elhelyezett csigalépcsősor vezet fel.
A kilátó Egry József, a Balaton festője után kapta nevét. Az épület tetejéről pazar kilátás nyílik a Balatonra és a badacsonyi környékre. Megközelítése az Országos Kéktúra útvonalát követve lehetséges.
