A Bakony legmagasabb hegyének, a Kőris-hegynek tetején áll a Vajda Péter-kilátó. Talapzata 709 méterrel van a tenger szintje felett. A kilátó legfelső szintjéről csodás panoráma tárul elénk a Bakony erdőrengetegeire. A távolban látjuk a Pannonhalmi Bencés Apátság épületegyüttesét és ellátunk a Balaton csillogó víztükréig.
A Bakony legmagasabb hegyének, a Kőris-hegynek tetején áll a Vajda Péter-kilátó. Talapzata 709 méterrel van a tenger szintje felett. A kilátó legfelső szintjéről csodás panoráma tárul elénk a Bakony erdőrengetegeire. A távolban látjuk a Pannonhalmi Bencés Apátság épületegyüttesét és ellátunk a Balaton csillogó víztükréig.
A Bakony legmagasabb hegyének, a Kőris-hegynek tetején áll a Vajda Péter-kilátó. Talapzata 709 méterrel van a tenger szintje felett. A kilátó legfelső szintjéről csodás panoráma tárul elénk a Bakony erdőrengetegeire. A távolban látjuk a Pannonhalmi Bencés Apátság épületegyüttesét és ellátunk a Balaton csillogó víztükréig.
A Kőröshegyi völgyhíd kilátópontról panoráma kilátás nyílik Magyarország leghosszabb hídjára. Az egyedülálló építészeti alkotás 1872 méter hosszú és legmagasabb pontja 88 méter.
A 424 méter magas Kis-Kopasz-hegy csúcsán álló különleges háromszög alakú vörösfenyő borítású kilátón a Vértes és a Gerecse hegyvonulatait csodálhatjuk meg. A 16 méter magas erdei kilátóból lenyűgöző panoráma nyílik Tatabányára is. Az éles szeműek kivehetik még a Turul madár kiterjesztett, innen nézve aprócska szárnyait is, míg onnan jobb felé végigpásztázva a hegygerincet tekintetünk a Ranzinger Vince kilátó 30 méteres fémszerkezetén akadhat meg. A kilátó helyét úgy választották meg, hogy fentről arra a síkra lehessen letekinteni, ahol a legenda szerint 907-ben a bánhidai csata zajlott Árpád vezér és Szvatopluk morva fejedelem hadai között. A csata pontos helye 1100 év távlatából már nehezen azonosítható, de jelentősége minden vitán felül áll. A környék látnivalókban igen gazdag. A kilátó alatti völgyben húzódik a szépséges Mária szakadék, itt tör elő a Béla-forrás, valamint a közelben található Körtvélyespuszta régi temetője. Egész évben ingyenesen látogatható.
A 424 méter magas Kis-Kopasz-hegy csúcsán álló különleges háromszög alakú vörösfenyő borítású kilátón a Vértes és a Gerecse hegyvonulatait csodálhatjuk meg. A 16 méter magas erdei kilátóból lenyűgöző panoráma nyílik Tatabányára is. Az éles szeműek kivehetik még a Turul madár kiterjesztett, innen nézve aprócska szárnyait is, míg onnan jobb felé végigpásztázva a hegygerincet tekintetünk a Ranzinger Vince kilátó 30 méteres fémszerkezetén akadhat meg. A kilátó helyét úgy választották meg, hogy fentről arra a síkra lehessen letekinteni, ahol a legenda szerint 907-ben a bánhidai csata zajlott Árpád vezér és Szvatopluk morva fejedelem hadai között. A csata pontos helye 1100 év távlatából már nehezen azonosítható, de jelentősége minden vitán felül áll. A környék látnivalókban igen gazdag. A kilátó alatti völgyben húzódik a szépséges Mária szakadék, itt tör elő a Béla-forrás, valamint a közelben található Körtvélyespuszta régi temetője. Egész évben ingyenesen látogatható.
A 424 méter magas Kis-Kopasz-hegy csúcsán álló különleges háromszög alakú vörösfenyő borítású kilátón a Vértes és a Gerecse hegyvonulatait csodálhatjuk meg. A 16 méter magas erdei kilátóból lenyűgöző panoráma nyílik Tatabányára is. Az éles szeműek kivehetik még a Turul madár kiterjesztett, innen nézve aprócska szárnyait is, míg onnan jobb felé végigpásztázva a hegygerincet tekintetünk a Ranzinger Vince kilátó 30 méteres fémszerkezetén akadhat meg. A kilátó helyét úgy választották meg, hogy fentről arra a síkra lehessen letekinteni, ahol a legenda szerint 907-ben a bánhidai csata zajlott Árpád vezér és Szvatopluk morva fejedelem hadai között. A csata pontos helye 1100 év távlatából már nehezen azonosítható, de jelentősége minden vitán felül áll. A környék látnivalókban igen gazdag. A kilátó alatti völgyben húzódik a szépséges Mária szakadék, itt tör elő a Béla-forrás, valamint a közelben található Körtvélyespuszta régi temetője. Egész évben ingyenesen látogatható.
A fából és acélból készült sátortetős kilátóba 74 lépcsőfok vezet fel csigalépcsős kialakításban. A kilátó szintről jól belátható a környék: Szársomlyó, Tenkes, Kövestető, Hármashegy, vagy a Mecsek legmagasabb pontja, a Zengő. A névadó Kövestető csúcs 460 méter, ettől a ponttól nyugati irányban 500 méterre található a kilátó.
A fából és acélból készült sátortetős kilátóba 74 lépcsőfok vezet fel csigalépcsős kialakításban. A kilátó szintről jól belátható a környék: Szársomlyó, Tenkes, Kövestető, Hármashegy, vagy a Mecsek legmagasabb pontja, a Zengő. A névadó Kövestető csúcs 460 méter, ettől a ponttól nyugati irányban 500 méterre található a kilátó.
A fából és acélból készült sátortetős kilátóba 74 lépcsőfok vezet fel csigalépcsős kialakításban. A kilátó szintről jól belátható a környék: Szársomlyó, Tenkes, Kövestető, Hármashegy, vagy a Mecsek legmagasabb pontja, a Zengő. A névadó Kövestető csúcs 460 méter, ettől a ponttól nyugati irányban 500 méterre található a kilátó.
A Budai-hegység fővárosra néző területein számtalan helyről gyönyörködhetünk a panorámában. Ezek közül az egyik legismertebb helyszín a 376 méter magas Látó-hegy (régebbi nevén Gugger-hegy) délkeletre néző peremén álló Árpád-kilátó. A terméskőből és fából épült kilátó tetővel is el van látva, míg nyitott teraszáról a főváros központi részei láthatóak: a Dunán átívelő hidak, a Parlament, a Budai Vár és a Gellért-hegy a Szabadság-szoborral. Mivel a beépített terület szinte már a kilátó alatt kezdődik, így az esti fényben úszó főváros igen megkapó látványt nyújt az év minden szakában.
A Budai-hegység fővárosra néző területein számtalan helyről gyönyörködhetünk a panorámában. Ezek közül az egyik legismertebb helyszín a 376 méter magas Látó-hegy (régebbi nevén Gugger-hegy) délkeletre néző peremén álló Árpád-kilátó. A terméskőből és fából épült kilátó tetővel is el van látva, míg nyitott teraszáról a főváros központi részei láthatóak: a Dunán átívelő hidak, a Parlament, a Budai Vár és a Gellért-hegy a Szabadság-szoborral. Mivel a beépített terület szinte már a kilátó alatt kezdődik, így az esti fényben úszó főváros igen megkapó látványt nyújt az év minden szakában.
A Budai-hegység fővárosra néző területein számtalan helyről gyönyörködhetünk a panorámában. Ezek közül az egyik legismertebb helyszín a 376 méter magas Látó-hegy (régebbi nevén Gugger-hegy) délkeletre néző peremén álló Árpád-kilátó. A terméskőből és fából épült kilátó tetővel is el van látva, míg nyitott teraszáról a főváros központi részei láthatóak: a Dunán átívelő hidak, a Parlament, a Budai Vár és a Gellért-hegy a Szabadság-szoborral. Mivel a beépített terület szinte már a kilátó alatt kezdődik, így az esti fényben úszó főváros igen megkapó látványt nyújt az év minden szakában.
Vállus határában található a 380 m magas Láz-tetőn megépült 16 méter magas kilátó. A kilátóról teljes panoráma nyílik a Meleg-hegyre, a Kovácsi-hegyre, a Tátikahegyre és a Dél-Bakonyban található Sümegi-hátra. A kilátó két irányból is megközelíthető, Vállust délre elhagyva a kerékpáros pihenőtől balra vagy a Keszthelyi-hegység felől letérve az erdészeti útról is elérhetjük.
Vállus határában található a 380 m magas Láz-tetőn megépült 16 méter magas kilátó. A kilátóról teljes panoráma nyílik a Meleg-hegyre, a Kovácsi-hegyre, a Tátikahegyre és a Dél-Bakonyban található Sümegi-hátra. A kilátó két irányból is megközelíthető, Vállust délre elhagyva a kerékpáros pihenőtől balra vagy a Keszthelyi-hegység felől letérve az erdészeti útról is elérhetjük.
Vállus határában található a 380 m magas Láz-tetőn megépült 16 méter magas kilátó. A kilátóról teljes panoráma nyílik a Meleg-hegyre, a Kovácsi-hegyre, a Tátikahegyre és a Dél-Bakonyban található Sümegi-hátra. A kilátó két irányból is megközelíthető, Vállust délre elhagyva a kerékpáros pihenőtől balra vagy a Keszthelyi-hegység felől letérve az erdészeti útról is elérhetjük.
A Lila-hegyi kilátó Győrújbarát és Nyúl község közigazgatási határán magasodik. Az építmény korábban egy vasbetonból épült geodéziai mérőtorony volt, melyet a felújítás során faelemekkel borítottak. A nagyon érdekes 12 szögű rácsos szerkezetű faépület 11,7 méter magas és 60 lépcsőfokon lehet feljutni a tetején kialakított kiszélesedő teraszra, ahonnan jó idő esetén az Alpokaljáig is ellátni.
A Lila-hegyi kilátó Győrújbarát és Nyúl község közigazgatási határán magasodik. Az építmény korábban egy vasbetonból épült geodéziai mérőtorony volt, melyet a felújítás során faelemekkel borítottak. A nagyon érdekes 12 szögű rácsos szerkezetű faépület 11,7 méter magas és 60 lépcsőfokon lehet feljutni a tetején kialakított kiszélesedő teraszra, ahonnan jó idő esetén az Alpokaljáig is ellátni.
A Lila-hegyi kilátó Győrújbarát és Nyúl község közigazgatási határán magasodik. Az építmény korábban egy vasbetonból épült geodéziai mérőtorony volt, melyet a felújítás során faelemekkel borítottak. A nagyon érdekes 12 szögű rácsos szerkezetű faépület 11,7 méter magas és 60 lépcsőfokon lehet feljutni a tetején kialakított kiszélesedő teraszra, ahonnan jó idő esetén az Alpokaljáig is ellátni.
Lovasberény központjában magasodik a település egyik szimbóluma, a Tűztorony. A tűzoltótorony mára már elvesztette régi rendeltetését. 2000-ben a Millennium tiszteletére felújították a falu központjában álló építményt, ami ma idegenforgalmi látványosság. Az épületegyüttesben a Művelődési Ház működik.
Lovasberény központjában magasodik a település egyik szimbóluma, a Tűztorony. A tűzoltótorony mára már elvesztette régi rendeltetését. 2000-ben a Millennium tiszteletére felújították a falu központjában álló építményt, ami ma idegenforgalmi látványosság. Az épületegyüttesben a Művelődési Ház működik.
Lovasberény központjában magasodik a település egyik szimbóluma, a Tűztorony. A tűzoltótorony mára már elvesztette régi rendeltetését. 2000-ben a Millennium tiszteletére felújították a falu központjában álló építményt, ami ma idegenforgalmi látványosság. Az épületegyüttesben a Művelődési Ház működik.
A kilátó a Tési-fennsíkon, 246 m tengerszint feletti magasságban helyezkedik el, magassága 10,60 m. A 6,75 m magas felső pihenőszintről rálátást nyerhetünk Várpalota városra a lőtérre, valamint délkeleti irányba a Sárrétre. Várpalotát Tés irányában elhagyva már a város határából jól látható a kilátó amely hajdan megfigyelő toronyként funkcionált. Tési útról jobbra lekanyarodva irányító táblák segítségével érhetjük el a kilátót. A kilátó ugyanezen az úton gyalogosan és kerékpárral is megközelíthető.
A kilátó a Tési-fennsíkon, 246 m tengerszint feletti magasságban helyezkedik el, magassága 10,60 m. A 6,75 m magas felső pihenőszintről rálátást nyerhetünk Várpalota városra a lőtérre, valamint délkeleti irányba a Sárrétre. Várpalotát Tés irányában elhagyva már a város határából jól látható a kilátó amely hajdan megfigyelő toronyként funkcionált. Tési útról jobbra lekanyarodva irányító táblák segítségével érhetjük el a kilátót. A kilátó ugyanezen az úton gyalogosan és kerékpárral is megközelíthető.
A kilátó a Tési-fennsíkon, 246 m tengerszint feletti magasságban helyezkedik el, magassága 10,60 m. A 6,75 m magas felső pihenőszintről rálátást nyerhetünk Várpalota városra a lőtérre, valamint délkeleti irányba a Sárrétre. Várpalotát Tés irányában elhagyva már a város határából jól látható a kilátó amely hajdan megfigyelő toronyként funkcionált. Tési útról jobbra lekanyarodva irányító táblák segítségével érhetjük el a kilátót. A kilátó ugyanezen az úton gyalogosan és kerékpárral is megközelíthető.
A Soproni-hegység legmagasabb magyarországi pontján, az 557 méteres Magas-bércen egy tágas tisztáson áll a fából készült kilátó, melyből szép kilátás nyílik a környező erdőkre, hegyekre. Mellette padok és asztalok adnak módot egy kis piknikezésre. Egész évben szabadon látogatható.
