A Bélkő-hegy a Bükk-fennsíkot körülölelő sziklasornak, az úgynevezett „kövek vonulatának” meghatározó indító tagja a Bükk-vidék központi részének nyugati felén. A hegy fehérlő szikláit a középső és késő triász korban képződött mészkő alkotja. A hegy lábánál közel ezer esztendeje meghúzódó Bélháromkúti Ciszterci Apátság parkolójától indul a Bél-kő csúcsáig tartó, mintegy 6 km-es tanösvény. A 7 állomásra felfűzött tanösvény bejárásához 1,5-2,5 óra szükséges. A tanösvény a ciszterci apátság épületétől indul és a Bél-kő megmaradt 815 m magas csúcsán kialakított kilátóhelyen végződik. A hegytetőről minden évszakban megcsodálhatjuk legnagyobb hazai varjúfélénk, a holló különböző mozgásformáit, melyek közül a télvégi, műrepülőket megszégyenítő nászrepülés a legfeltűnőbb.
A Bélkő-hegy a Bükk-fennsíkot körülölelő sziklasornak, az úgynevezett „kövek vonulatának” meghatározó indító tagja a Bükk-vidék központi részének nyugati felén. A hegy fehérlő szikláit a középső és késő triász korban képződött mészkő alkotja. A hegy lábánál közel ezer esztendeje meghúzódó Bélháromkúti Ciszterci Apátság parkolójától indul a Bél-kő csúcsáig tartó, mintegy 6 km-es tanösvény. A 7 állomásra felfűzött tanösvény bejárásához 1,5-2,5 óra szükséges. A tanösvény a ciszterci apátság épületétől indul és a Bél-kő megmaradt 815 m magas csúcsán kialakított kilátóhelyen végződik. A hegytetőről minden évszakban megcsodálhatjuk legnagyobb hazai varjúfélénk, a holló különböző mozgásformáit, melyek közül a télvégi, műrepülőket megszégyenítő nászrepülés a legfeltűnőbb.
A Bélkő-hegy a Bükk-fennsíkot körülölelő sziklasornak, az úgynevezett „kövek vonulatának” meghatározó indító tagja a Bükk-vidék központi részének nyugati felén. A hegy fehérlő szikláit a középső és késő triász korban képződött mészkő alkotja. A hegy lábánál közel ezer esztendeje meghúzódó Bélháromkúti Ciszterci Apátság parkolójától indul a Bél-kő csúcsáig tartó, mintegy 6 km-es tanösvény. A 7 állomásra felfűzött tanösvény bejárásához 1,5-2,5 óra szükséges. A tanösvény a ciszterci apátság épületétől indul és a Bél-kő megmaradt 815 m magas csúcsán kialakított kilátóhelyen végződik. A hegytetőről minden évszakban megcsodálhatjuk legnagyobb hazai varjúfélénk, a holló különböző mozgásformáit, melyek közül a télvégi, műrepülőket megszégyenítő nászrepülés a legfeltűnőbb.
A település fölé magasodó dombtetőn álló millenniumi kilátóból csodálatos panoráma nyílik a falura és a Bükkaljára. A hatszögletű kilátó a millennium évében épült. Földön álló mellvédjét bogácsi kőből rakták. A kilátóról letekintve láthatjuk Bogácsot és a környék településeit. Északi irányban a déli Bükk évszázados erdőkkel borított szépsége fogja meg tekintetünket. Dél felé tekintve pedig az Északi-középhegység alatt elterülő Dél-Borsodi Mezőségig és a Hevesi-síkságig is elláthatunk.
A település fölé magasodó dombtetőn álló millenniumi kilátóból csodálatos panoráma nyílik a falura és a Bükkaljára. A hatszögletű kilátó a millennium évében épült. Földön álló mellvédjét bogácsi kőből rakták. A kilátóról letekintve láthatjuk Bogácsot és a környék településeit. Északi irányban a déli Bükk évszázados erdőkkel borított szépsége fogja meg tekintetünket. Dél felé tekintve pedig az Északi-középhegység alatt elterülő Dél-Borsodi Mezőségig és a Hevesi-síkságig is elláthatunk.
A település fölé magasodó dombtetőn álló millenniumi kilátóból csodálatos panoráma nyílik a falura és a Bükkaljára. A hatszögletű kilátó a millennium évében épült. Földön álló mellvédjét bogácsi kőből rakták. A kilátóról letekintve láthatjuk Bogácsot és a környék településeit. Északi irányban a déli Bükk évszázados erdőkkel borított szépsége fogja meg tekintetünket. Dél felé tekintve pedig az Északi-középhegység alatt elterülő Dél-Borsodi Mezőségig és a Hevesi-síkságig is elláthatunk.
A falu feletti szőlőhegyről szép kilátás nyílik a Balaton nyugati medencéjére. A Bokrosi-hegy keleti lejtői Balatonkeresztúrhoz, nyugati lejtői Balatonberényhez tartoznak. Az egész hegyet behálózó földutak mentén egymást érik a helybéliek pincéi, megművelt földjei. Érdemes akár gyalog, akár kerékpárral bebarangolni a környéket. Az önkormányzat helyi védelem alá vett itt huszonkét régi pincét, mint a népi építészet utolsó tanúit.
A falu feletti szőlőhegyről szép kilátás nyílik a Balaton nyugati medencéjére. A Bokrosi-hegy keleti lejtői Balatonkeresztúrhoz, nyugati lejtői Balatonberényhez tartoznak. Az egész hegyet behálózó földutak mentén egymást érik a helybéliek pincéi, megművelt földjei. Érdemes akár gyalog, akár kerékpárral bebarangolni a környéket. Az önkormányzat helyi védelem alá vett itt huszonkét régi pincét, mint a népi építészet utolsó tanúit.
A falu feletti szőlőhegyről szép kilátás nyílik a Balaton nyugati medencéjére. A Bokrosi-hegy keleti lejtői Balatonkeresztúrhoz, nyugati lejtői Balatonberényhez tartoznak. Az egész hegyet behálózó földutak mentén egymást érik a helybéliek pincéi, megművelt földjei. Érdemes akár gyalog, akár kerékpárral bebarangolni a környéket. Az önkormányzat helyi védelem alá vett itt huszonkét régi pincét, mint a népi építészet utolsó tanúit.
A pannonhalmi hármas domb legdélebbi magaslatán található a Boldog Mórról elnevezett kilátó. Boldog Mór (11.sz.) az egyik első magyar származású bencés szerzetes volt Pannonhalmán. A 20 méter magasságú, fa szerkezetű kilátóból csodálatos látvány nyílik a Sokorói-dombságra, a Pannonhalmi medencére, de ellátni a Bakony északi vonulatáig, a Cseszneki vár és a Kőris-hegy gömbje is jól látszik. A kilátótól pár lépésre ismét egy különleges kilátó ponthoz juthatunk: 2018-ban adták át a körülbelül 80 méter hosszú, halat formázó lombkorona sétányt. A legmagasabb pontja a talajszinttől 14 méter magasan fekszik, kerekesszékkel is bejárható.
A pannonhalmi hármas domb legdélebbi magaslatán található a Boldog Mórról elnevezett kilátó. Boldog Mór (11.sz.) az egyik első magyar származású bencés szerzetes volt Pannonhalmán. A 20 méter magasságú, fa szerkezetű kilátóból csodálatos látvány nyílik a Sokorói-dombságra, a Pannonhalmi medencére, de ellátni a Bakony északi vonulatáig, a Cseszneki vár és a Kőris-hegy gömbje is jól látszik. A kilátótól pár lépésre ismét egy különleges kilátó ponthoz juthatunk: 2018-ban adták át a körülbelül 80 méter hosszú, halat formázó lombkorona sétányt. A legmagasabb pontja a talajszinttől 14 méter magasan fekszik, kerekesszékkel is bejárható.
A pannonhalmi hármas domb legdélebbi magaslatán található a Boldog Mórról elnevezett kilátó. Boldog Mór (11.sz.) az egyik első magyar származású bencés szerzetes volt Pannonhalmán. A 20 méter magasságú, fa szerkezetű kilátóból csodálatos látvány nyílik a Sokorói-dombságra, a Pannonhalmi medencére, de ellátni a Bakony északi vonulatáig, a Cseszneki vár és a Kőris-hegy gömbje is jól látszik. A kilátótól pár lépésre ismét egy különleges kilátó ponthoz juthatunk: 2018-ban adták át a körülbelül 80 méter hosszú, halat formázó lombkorona sétányt. A legmagasabb pontja a talajszinttől 14 méter magasan fekszik, kerekesszékkel is bejárható.
A 756 méter magas Pilis-tetőn, a Dunántúli-középhegység legmagasabb pontján áll a több, mint 17 méter magas Boldog Özséb-kilátó, amely egy itt álló geodéziai torony átépítésével jött létre. A vasbeton torony köré borovi fenyőből készült függőleges tartók által képezett faszerkezetet vontak. A kör alakú, fedett teraszról igazi 360 fokos kilátásban gyönyörködhetünk. Egész évben szabadon látogatható.
A 756 méter magas Pilis-tetőn, a Dunántúli-középhegység legmagasabb pontján áll a több, mint 17 méter magas Boldog Özséb-kilátó, amely egy itt álló geodéziai torony átépítésével jött létre. A vasbeton torony köré borovi fenyőből készült függőleges tartók által képezett faszerkezetet vontak. A kör alakú, fedett teraszról igazi 360 fokos kilátásban gyönyörködhetünk. Egész évben szabadon látogatható.
A 756 méter magas Pilis-tetőn, a Dunántúli-középhegység legmagasabb pontján áll a több, mint 17 méter magas Boldog Özséb-kilátó, amely egy itt álló geodéziai torony átépítésével jött létre. A vasbeton torony köré borovi fenyőből készült függőleges tartók által képezett faszerkezetet vontak. A kör alakú, fedett teraszról igazi 360 fokos kilátásban gyönyörködhetünk. Egész évben szabadon látogatható.
Szuhafő egy kis zsákfalu Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Putnoki-dombság északnyugati szegletében fekszik, két kilátóval büszkélkedhet. Szuhafő két kilátója egymással szemben áll a falut körbeölelő dombokon. A kilátókat 2015-ben emelték. A fémelemekkel merevített, faszerkezetű, kétszintes, mindenféle hivalkodó dizájnelemtől mentes toronypáros keleti tagja a Centu-tetői kilátó. A panoráma mindkét építmény tetejéről 360 fokos, tiszta időben pedig nemcsak Szuhafő község és környezete, hanem a Tátra vonulatrendszere is látszik.
Szuhafő egy kis zsákfalu Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Putnoki-dombság északnyugati szegletében fekszik, két kilátóval büszkélkedhet. Szuhafő két kilátója egymással szemben áll a falut körbeölelő dombokon. A kilátókat 2015-ben emelték. A fémelemekkel merevített, faszerkezetű, kétszintes, mindenféle hivalkodó dizájnelemtől mentes toronypáros keleti tagja a Centu-tetői kilátó. A panoráma mindkét építmény tetejéről 360 fokos, tiszta időben pedig nemcsak Szuhafő község és környezete, hanem a Tátra vonulatrendszere is látszik.
Szuhafő egy kis zsákfalu Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Putnoki-dombság északnyugati szegletében fekszik, két kilátóval büszkélkedhet. Szuhafő két kilátója egymással szemben áll a falut körbeölelő dombokon. A kilátókat 2015-ben emelték. A fémelemekkel merevített, faszerkezetű, kétszintes, mindenféle hivalkodó dizájnelemtől mentes toronypáros keleti tagja a Centu-tetői kilátó. A panoráma mindkét építmény tetejéről 360 fokos, tiszta időben pedig nemcsak Szuhafő község és környezete, hanem a Tátra vonulatrendszere is látszik.
A kilátó Kisújbánya felett az 524 m magas Cigány-hegyen a Keleti-Mecseknek szinte a geometriai középpontjában. 1978-ban épült Buzás Endre tervei alapján. A toronyból a terület változatos domborzati formái, az erdő borította hegyhátak és völgyek szemet gyönyörködtető, lelket pihentető látványt nyújtanak. A terméskőből épült gránit névtáblával ellátott kilátót a 2007-ben felújították és két szinttel megmagasították.
A kilátó Kisújbánya felett az 524 m magas Cigány-hegyen a Keleti-Mecseknek szinte a geometriai középpontjában. 1978-ban épült Buzás Endre tervei alapján. A toronyból a terület változatos domborzati formái, az erdő borította hegyhátak és völgyek szemet gyönyörködtető, lelket pihentető látványt nyújtanak. A terméskőből épült gránit névtáblával ellátott kilátót a 2007-ben felújították és két szinttel megmagasították.
A kilátó Kisújbánya felett az 524 m magas Cigány-hegyen a Keleti-Mecseknek szinte a geometriai középpontjában. 1978-ban épült Buzás Endre tervei alapján. A toronyból a terület változatos domborzati formái, az erdő borította hegyhátak és völgyek szemet gyönyörködtető, lelket pihentető látványt nyújtanak. A terméskőből épült gránit névtáblával ellátott kilátót a 2007-ben felújították és két szinttel megmagasították.