Az esztergomi Szalma Csárda a legjobb magyar csárdahagyományok és a tradicionális magyar konyha képviselője. Esztergom a Duna-kanyar kapuja, a magyar katolikus egyház központja, idegenforgalmi és kulturális centrum. Itt a város legszebb helyén a Kis-Duna és a Duna által határolt Prímás-szigeten, az újjáépített Mária Valéria híd tövében található a Szalma Csárda.
Az esztergomi Szalma Csárda a legjobb magyar csárdahagyományok és a tradicionális magyar konyha képviselője. Esztergom a Duna-kanyar kapuja, a magyar katolikus egyház központja, idegenforgalmi és kulturális centrum. Itt a város legszebb helyén a Kis-Duna és a Duna által határolt Prímás-szigeten, az újjáépített Mária Valéria híd tövében található a Szalma Csárda.
Az esztergomi Szalma Csárda a legjobb magyar csárdahagyományok és a tradicionális magyar konyha képviselője. Esztergom a Duna-kanyar kapuja, a magyar katolikus egyház központja, idegenforgalmi és kulturális centrum. Itt a város legszebb helyén a Kis-Duna és a Duna által határolt Prímás-szigeten, az újjáépített Mária Valéria híd tövében található a Szalma Csárda.
A csárda fő fogásai közé a csülök, mint füstölt, mint nyers csülök sütve különböző módon elkészítve ajánljuk, de a frissensülteket is számos módon elkészítjük vendégeink részére szárnyas húsból, illetve sertéshúsból egyaránt. A vendéglátóegység 40 fő maximális befogadására alkalmas. Szíveskedjen étlapunkat megtekinteni és legyen a vendégünk.
A csárda fő fogásai közé a csülök, mint füstölt, mint nyers csülök sütve különböző módon elkészítve ajánljuk, de a frissensülteket is számos módon elkészítjük vendégeink részére szárnyas húsból, illetve sertéshúsból egyaránt. A vendéglátóegység 40 fő maximális befogadására alkalmas. Szíveskedjen étlapunkat megtekinteni és legyen a vendégünk.
A csárda fő fogásai közé a csülök, mint füstölt, mint nyers csülök sütve különböző módon elkészítve ajánljuk, de a frissensülteket is számos módon elkészítjük vendégeink részére szárnyas húsból, illetve sertéshúsból egyaránt. A vendéglátóegység 40 fő maximális befogadására alkalmas. Szíveskedjen étlapunkat megtekinteni és legyen a vendégünk.
Ha valami igazán magyarosra vágyik, térjen be a szálloda szomszédságában található Várcsárdába, ahol nyáron diófák árnyékában, télen pedig a cserépkályha melege mellett helyi ételekből lakomázhat, jófajta magyar borok kíséretében. Várcsárdánkban nyáron a diófák árnyékában, télen pedig a cserépkályha melege mellett lakomázhat helyi ételekből,jófajta borok kíséretében.
Ha valami igazán magyarosra vágyik, térjen be a szálloda szomszédságában található Várcsárdába, ahol nyáron diófák árnyékában, télen pedig a cserépkályha melege mellett helyi ételekből lakomázhat, jófajta magyar borok kíséretében. Várcsárdánkban nyáron a diófák árnyékában, télen pedig a cserépkályha melege mellett lakomázhat helyi ételekből,jófajta borok kíséretében.
Ha valami igazán magyarosra vágyik, térjen be a szálloda szomszédságában található Várcsárdába, ahol nyáron diófák árnyékában, télen pedig a cserépkályha melege mellett helyi ételekből lakomázhat, jófajta magyar borok kíséretében. Várcsárdánkban nyáron a diófák árnyékában, télen pedig a cserépkályha melege mellett lakomázhat helyi ételekből,jófajta borok kíséretében.
A Véndiófa Csárda a megye legfiatalabb csárdája. Az ötvenes években a helyén szép ámbitusos ház állott, tornácos előtérrel, előtte egy vén diófa. A mende-monda szerint a jeles debreceni költő Gulyás Pál - akinek Bocskaikertben lakóháza is volt - sokszor megcsodálta ezt a fát. Talán ehhez a fához írta: “A viharzó diófa” című versét is.
A Véndiófa Csárda a megye legfiatalabb csárdája. Az ötvenes években a helyén szép ámbitusos ház állott, tornácos előtérrel, előtte egy vén diófa. A mende-monda szerint a jeles debreceni költő Gulyás Pál - akinek Bocskaikertben lakóháza is volt - sokszor megcsodálta ezt a fát. Talán ehhez a fához írta: “A viharzó diófa” című versét is.
A Véndiófa Csárda a megye legfiatalabb csárdája. Az ötvenes években a helyén szép ámbitusos ház állott, tornácos előtérrel, előtte egy vén diófa. A mende-monda szerint a jeles debreceni költő Gulyás Pál - akinek Bocskaikertben lakóháza is volt - sokszor megcsodálta ezt a fát. Talán ehhez a fához írta: “A viharzó diófa” című versét is.