Irányítószám: 3950 Sárospatak (48.31035614, 21.552429199)
Sárospatak település Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Sárospataki kistérség központja
Az egyesület célja, hogy elősegítse a turizmus fejlődését, a turisztikai szolgáltatók együttműködését, a városba érkező turisták elégedettségét. Sárospatak és környékének adottságai szinte mindenféle érdeklődésű látogató, s valamennyi korosztály számára kínál megtekintésre érdemes látnivalót, kikapcsolódási lehetőséget, szellemi és fizikai feltöltődést nyújtó élményeket.
Az egyesület célja, hogy elősegítse a turizmus fejlődését, a turisztikai szolgáltatók együttműködését, a városba érkező turisták elégedettségét. Sárospatak és környékének adottságai szinte mindenféle érdeklődésű látogató, s valamennyi korosztály számára kínál megtekintésre érdemes látnivalót, kikapcsolódási lehetőséget, szellemi és fizikai feltöltődést nyújtó élményeket.
Az egyesület célja, hogy elősegítse a turizmus fejlődését, a turisztikai szolgáltatók együttműködését, a városba érkező turisták elégedettségét. Sárospatak és környékének adottságai szinte mindenféle érdeklődésű látogató, s valamennyi korosztály számára kínál megtekintésre érdemes látnivalót, kikapcsolódási lehetőséget, szellemi és fizikai feltöltődést nyújtó élményeket.
Sárospatak első temploma az Árpád-házi királyok idejéből való. 1038-ban halt meg Szent István, 1047-ben Patak már királyi szállásbirtok volt, erdőispánság központja. I. Endre királyunk a királyi szálláshely közelében kis kör alakú kápolnát (rotundát) építtetett a királyi család és az udvartartás részére. Alapjai a templom alatt láthatóak.
Sárospatak első temploma az Árpád-házi királyok idejéből való. 1038-ban halt meg Szent István, 1047-ben Patak már királyi szállásbirtok volt, erdőispánság központja. I. Endre királyunk a királyi szálláshely közelében kis kör alakú kápolnát (rotundát) építtetett a királyi család és az udvartartás részére. Alapjai a templom alatt láthatóak.
Sárospatak első temploma az Árpád-házi királyok idejéből való. 1038-ban halt meg Szent István, 1047-ben Patak már királyi szállásbirtok volt, erdőispánság központja. I. Endre királyunk a királyi szálláshely közelében kis kör alakú kápolnát (rotundát) építtetett a királyi család és az udvartartás részére. Alapjai a templom alatt láthatóak.
A vártemplom szomszédságában található saroképületben kapott helyet a Sárospataki Képtár. Épületének története a 15-16. századra nyúlik vissza. A sárospataki külső vár területén elhelyezkedő egykori lakóház gótikus ablakkeret-töredékei a 19. század eleji átalakításkor, a falak kibontásakor kerültek elő. Az utolsó jelentős átalakítás a 19. században volt, erre utal a kapuzat zárókövében olvasható 1833-as évszám. A képtár 1983-ban költözött ebbe az épületbe. A gyűjteményt Béres Ferenc énekművész, egykori sárospataki diák alapozta meg azzal, hogy 1968-ban jelentős képzőművészeti alkotásokat ajándékozott a városnak a létesítendő képtár számára. A gyűjteményt elsősorban azok a festőművészek, szobrászok, grafikusok gyarapították, akik dolgoztak a Sárospataki Alkotó Otthonban, vagy egykor pataki diákok voltak.
A vártemplom szomszédságában található saroképületben kapott helyet a Sárospataki Képtár. Épületének története a 15-16. századra nyúlik vissza. A sárospataki külső vár területén elhelyezkedő egykori lakóház gótikus ablakkeret-töredékei a 19. század eleji átalakításkor, a falak kibontásakor kerültek elő. Az utolsó jelentős átalakítás a 19. században volt, erre utal a kapuzat zárókövében olvasható 1833-as évszám. A képtár 1983-ban költözött ebbe az épületbe. A gyűjteményt Béres Ferenc énekművész, egykori sárospataki diák alapozta meg azzal, hogy 1968-ban jelentős képzőművészeti alkotásokat ajándékozott a városnak a létesítendő képtár számára. A gyűjteményt elsősorban azok a festőművészek, szobrászok, grafikusok gyarapították, akik dolgoztak a Sárospataki Alkotó Otthonban, vagy egykor pataki diákok voltak.
A vártemplom szomszédságában található saroképületben kapott helyet a Sárospataki Képtár. Épületének története a 15-16. századra nyúlik vissza. A sárospataki külső vár területén elhelyezkedő egykori lakóház gótikus ablakkeret-töredékei a 19. század eleji átalakításkor, a falak kibontásakor kerültek elő. Az utolsó jelentős átalakítás a 19. században volt, erre utal a kapuzat zárókövében olvasható 1833-as évszám. A képtár 1983-ban költözött ebbe az épületbe. A gyűjteményt Béres Ferenc énekművész, egykori sárospataki diák alapozta meg azzal, hogy 1968-ban jelentős képzőművészeti alkotásokat ajándékozott a városnak a létesítendő képtár számára. A gyűjteményt elsősorban azok a festőművészek, szobrászok, grafikusok gyarapították, akik dolgoztak a Sárospataki Alkotó Otthonban, vagy egykor pataki diákok voltak.
A Simkó Panzió közvetlenül a Várkert mellett, vadonatúj épületben, csodálatos kilátással a várra és a Bodrog folyóra, nyugodt környezetben, hatalmas, füves udvarral várja vendégeit. Különösen azoknak ajánljuk, akik többek között a kiváló borok miatt látogatnak Hegyaljára, a vállalkozásnak ugyanis saját szőlője és pincészete van. A barátságos hangulatú borozónkban szívesen látunk 10-40 fős csoportokat borkóstolóra, előre egyeztetett időpontban.
A Simkó Panzió közvetlenül a Várkert mellett, vadonatúj épületben, csodálatos kilátással a várra és a Bodrog folyóra, nyugodt környezetben, hatalmas, füves udvarral várja vendégeit. Különösen azoknak ajánljuk, akik többek között a kiváló borok miatt látogatnak Hegyaljára, a vállalkozásnak ugyanis saját szőlője és pincészete van. A barátságos hangulatú borozónkban szívesen látunk 10-40 fős csoportokat borkóstolóra, előre egyeztetett időpontban.
A Simkó Panzió közvetlenül a Várkert mellett, vadonatúj épületben, csodálatos kilátással a várra és a Bodrog folyóra, nyugodt környezetben, hatalmas, füves udvarral várja vendégeit. Különösen azoknak ajánljuk, akik többek között a kiváló borok miatt látogatnak Hegyaljára, a vállalkozásnak ugyanis saját szőlője és pincészete van. A barátságos hangulatú borozónkban szívesen látunk 10-40 fős csoportokat borkóstolóra, előre egyeztetett időpontban.