Irányítószám: 3758 Jósvafő (48.478263855, 20.559539795)
Jósvafő az Észak-Magyarország régióban, az Edelényi kistérségben, az ország északi határának közelében helyezkedik el. A falu földrajzi fekvésével, kiváló természeti adottságaival, barlangjaival jellegzetes hangulatot áraszt. Az Aggteleki-karszt mintegy 20 000 hektárnyi területét, jellegzetes felszíni és felszín alatti formáinak, forrásainak, vízfolyásainak, vegetációjának védelme érdekében 1978-ban tájvédelmi körzetté, majd 1985-ben nemzeti parkká nyilvánították. A térség különféle kialakulású, változatos formájú, ásványkiválásokban gazdag, élővilágáról, régészeti és őslénytani leleteiről nevezetes mintegy 270 barlangja az UNESCO Világörökség listáján képviseli Magyarországot.
A Gömör-Tornai-karszt területén, az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében található Magyarország legnagyobb hucul ménese. A hucul ló a Kárpátokban kialakult fajta, mely genetikailag igen közel áll az ősi vadlovakhoz és a honfoglaló magyarok lovához. A ridegen tartott ménes egész évben megtekinthető a Jósvafőtől mintegy 1 km-re, északra található gergés-lápai legelőkön, lovaglásra pedig Jósvafőn, a Kúria Lovasbázis területén nyílik lehetőség. Az Aggteleki Nemzeti Parkban tenyésztett nemesített hucul lóállomány olyan nemzeti kincs, melynek fenntartása, megőrzése és továbbtenyésztése kiemelten fontos érdek. A tenyészet fenntartásának elsődleges célja a génmegőrzés, a fajta biztonságos fenntartása, genetikai értékének megőrzése. Másodsorban a turizmus igényeinek kiszolgálása a természetvédelmi oktatáshoz, tudatformáláshoz kapcsolódó ismeretterjesztés, illetve a fajtához kapcsolódó speciális lovas kultúra ápolása, fejlesztése.
A Gömör-Tornai-karszt területén, az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében található Magyarország legnagyobb hucul ménese. A hucul ló a Kárpátokban kialakult fajta, mely genetikailag igen közel áll az ősi vadlovakhoz és a honfoglaló magyarok lovához. A ridegen tartott ménes egész évben megtekinthető a Jósvafőtől mintegy 1 km-re, északra található gergés-lápai legelőkön, lovaglásra pedig Jósvafőn, a Kúria Lovasbázis területén nyílik lehetőség. Az Aggteleki Nemzeti Parkban tenyésztett nemesített hucul lóállomány olyan nemzeti kincs, melynek fenntartása, megőrzése és továbbtenyésztése kiemelten fontos érdek. A tenyészet fenntartásának elsődleges célja a génmegőrzés, a fajta biztonságos fenntartása, genetikai értékének megőrzése. Másodsorban a turizmus igényeinek kiszolgálása a természetvédelmi oktatáshoz, tudatformáláshoz kapcsolódó ismeretterjesztés, illetve a fajtához kapcsolódó speciális lovas kultúra ápolása, fejlesztése.
A Gömör-Tornai-karszt területén, az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében található Magyarország legnagyobb hucul ménese. A hucul ló a Kárpátokban kialakult fajta, mely genetikailag igen közel áll az ősi vadlovakhoz és a honfoglaló magyarok lovához. A ridegen tartott ménes egész évben megtekinthető a Jósvafőtől mintegy 1 km-re, északra található gergés-lápai legelőkön, lovaglásra pedig Jósvafőn, a Kúria Lovasbázis területén nyílik lehetőség. Az Aggteleki Nemzeti Parkban tenyésztett nemesített hucul lóállomány olyan nemzeti kincs, melynek fenntartása, megőrzése és továbbtenyésztése kiemelten fontos érdek. A tenyészet fenntartásának elsődleges célja a génmegőrzés, a fajta biztonságos fenntartása, genetikai értékének megőrzése. Másodsorban a turizmus igényeinek kiszolgálása a természetvédelmi oktatáshoz, tudatformáláshoz kapcsolódó ismeretterjesztés, illetve a fajtához kapcsolódó speciális lovas kultúra ápolása, fejlesztése.
Az 1994-ben alapított tájházban Jósvafő múltját, a népi bútorokat és a paraszti élet eszközeit mutatják be. A tájházat magában foglaló épületegyüttes - az ún. Szakál-porta - 1890-ben épült. A lakóház a vidékre jellemző egy szobasoros, nyeregtetős, oromfalas épület, udvara felől faoszlopos tornáccal.
Az 1994-ben alapított tájházban Jósvafő múltját, a népi bútorokat és a paraszti élet eszközeit mutatják be. A tájházat magában foglaló épületegyüttes - az ún. Szakál-porta - 1890-ben épült. A lakóház a vidékre jellemző egy szobasoros, nyeregtetős, oromfalas épület, udvara felől faoszlopos tornáccal.
Az 1994-ben alapított tájházban Jósvafő múltját, a népi bútorokat és a paraszti élet eszközeit mutatják be. A tájházat magában foglaló épületegyüttes - az ún. Szakál-porta - 1890-ben épült. A lakóház a vidékre jellemző egy szobasoros, nyeregtetős, oromfalas épület, udvara felől faoszlopos tornáccal.
Útvonala a karsztvidék Jósvafőtől északra, északkeletre található természeti - főként geológiai - látnivalóit fűzi fel, melyekről 26 bemutatóhelyen (tábla) lehet részletes ismereteket szerezni. A két körtúra az Aggteleki Nemzeti Park sajátos tájképi értékeivel, a karsztos felszín formavilágával és legjellemzőbb élőhelyeivel ismerteti meg a látogatót. A 12. állomásnál választhatunk a rövidebb és a hosszabb túra közül. A hosszabb, 2-es körtúrát azoknak is ajánljuk, akik szeretnének megismerkedni a tájhasználat történetével (állattartás, szántóföldi művelés, szőlő- és gyümölcstermesztés, erdőgazdálkodás, szénégetés)
Útvonala a karsztvidék Jósvafőtől északra, északkeletre található természeti - főként geológiai - látnivalóit fűzi fel, melyekről 26 bemutatóhelyen (tábla) lehet részletes ismereteket szerezni. A két körtúra az Aggteleki Nemzeti Park sajátos tájképi értékeivel, a karsztos felszín formavilágával és legjellemzőbb élőhelyeivel ismerteti meg a látogatót. A 12. állomásnál választhatunk a rövidebb és a hosszabb túra közül. A hosszabb, 2-es körtúrát azoknak is ajánljuk, akik szeretnének megismerkedni a tájhasználat történetével (állattartás, szántóföldi művelés, szőlő- és gyümölcstermesztés, erdőgazdálkodás, szénégetés)
Útvonala a karsztvidék Jósvafőtől északra, északkeletre található természeti - főként geológiai - látnivalóit fűzi fel, melyekről 26 bemutatóhelyen (tábla) lehet részletes ismereteket szerezni. A két körtúra az Aggteleki Nemzeti Park sajátos tájképi értékeivel, a karsztos felszín formavilágával és legjellemzőbb élőhelyeivel ismerteti meg a látogatót. A 12. állomásnál választhatunk a rövidebb és a hosszabb túra közül. A hosszabb, 2-es körtúrát azoknak is ajánljuk, akik szeretnének megismerkedni a tájhasználat történetével (állattartás, szántóföldi művelés, szőlő- és gyümölcstermesztés, erdőgazdálkodás, szénégetés)
A Vass Imre-barlang az Aggteleki-karszt egyik legjobban kutatott és negyedik leghosszabb barlangja. Az Aggteleki-karszt egyik legjelentősebb üregrendszere a Jósvafőtől északnyugatra 2 km távolságban, a Tohonya-völgy északi végén nyíló, a Kis-Tohonya-forrás felszín alatti vízrendszerében kialakult Vass Imre-barlang, amely az Aggteleki- és Szlovák-karszt más barlangjaival együtt 1995 óta a világörökség része. 2015. óta az Aggteleki-karsztvidéken lévő Vass Imre-barlang fokozottan védett barlang.
A Vass Imre-barlang az Aggteleki-karszt egyik legjobban kutatott és negyedik leghosszabb barlangja. Az Aggteleki-karszt egyik legjelentősebb üregrendszere a Jósvafőtől északnyugatra 2 km távolságban, a Tohonya-völgy északi végén nyíló, a Kis-Tohonya-forrás felszín alatti vízrendszerében kialakult Vass Imre-barlang, amely az Aggteleki- és Szlovák-karszt más barlangjaival együtt 1995 óta a világörökség része. 2015. óta az Aggteleki-karsztvidéken lévő Vass Imre-barlang fokozottan védett barlang.
A Vass Imre-barlang az Aggteleki-karszt egyik legjobban kutatott és negyedik leghosszabb barlangja. Az Aggteleki-karszt egyik legjelentősebb üregrendszere a Jósvafőtől északnyugatra 2 km távolságban, a Tohonya-völgy északi végén nyíló, a Kis-Tohonya-forrás felszín alatti vízrendszerében kialakult Vass Imre-barlang, amely az Aggteleki- és Szlovák-karszt más barlangjaival együtt 1995 óta a világörökség része. 2015. óta az Aggteleki-karsztvidéken lévő Vass Imre-barlang fokozottan védett barlang.