A Zalai-dombvidék tájegység a Dunántúlon, Zala megyében. Három részből áll: a Nyugat-Zalai-dombságot alkotja a Kerka-völgye, és a Közép-Zalai dombság, ami közismertebb nevén a Göcsej. A Kelet-Zalai-dombság része az Egerszeg-Letenyei-dombság, a Principális-völgy, a Zalaapáti-hát és a Zalavári-hát. A Zalai-domvidék harmadik területe a Mura balparti síkja. Jelentősebb települései: Zalaegerszeg, Lenti, Nagykanizsa, Hegyhátszentjakab, Gelse, Zalaapáti, Zalavár, Letenye.
A Kanizsa Aréna egy városi multifunkcionális sport- és rendezvénycsarnok. A Kanizsa Centrum szomszédságában helyezkedik el. A létesítmény sportesemények alkalmával 3000 néző befogadására képes nyitott mobil lelátók igénybevételével. Rendezvények alkalmával a küzdőtéren további 2000 néző elhelyezése lehetséges.
A Kanizsa Aréna egy városi multifunkcionális sport- és rendezvénycsarnok. A Kanizsa Centrum szomszédságában helyezkedik el. A létesítmény sportesemények alkalmával 3000 néző befogadására képes nyitott mobil lelátók igénybevételével. Rendezvények alkalmával a küzdőtéren további 2000 néző elhelyezése lehetséges.
A Kanizsa Aréna egy városi multifunkcionális sport- és rendezvénycsarnok. A Kanizsa Centrum szomszédságában helyezkedik el. A létesítmény sportesemények alkalmával 3000 néző befogadására képes nyitott mobil lelátók igénybevételével. Rendezvények alkalmával a küzdőtéren további 2000 néző elhelyezése lehetséges.
A teniszcsarnok épületrészben egy-egy 32,0 m X 14.5 m-es raszterméretű egységet használtunk fel a két teniszpálya kialakítására. A pályaburkolat anyagául a Latex-ite Acryl Color megoldását választottuk, ez nem túl régóta alkalmazott technológia, Magyarországon alig néhány pálya készült ebből.
A Kanizsa Turizmusáért Egyesület 2009. év végén alakult 12 alapító taggal, összefogva azokat az embereket, akik tenni akarnak a város turisztikai fejlődéséért.
Városi Uszoda és Strand, wellness -és gyógyfürdőzési lehetőséggel.
Családi tulajdonban lévő házias vendéglő Kisbucsán, heti menü kínálattal.
Zala megye egyetlen, valóban eredeti környezetben lévő tájháza. A lankás domboldalon álló épület mely szeres építési mód szerint épült. Boronafalu, szobából, füstös konyhából, kamrából, istállóból, pajtából álló zsuppfedeles, kontyolt lakóház, amelyben eredeti tárgyakból álló néprajzi kiállítás látható. Mellette álló és az 1990-es évek végéig lakott, de kéményesre átalakított ugyancsak zsuppos lakóházzal együtt szép együttest alkot.
Zala megye egyetlen, valóban eredeti környezetben lévő tájháza. A lankás domboldalon álló épület mely szeres építési mód szerint épült. Boronafalu, szobából, füstös konyhából, kamrából, istállóból, pajtából álló zsuppfedeles, kontyolt lakóház, amelyben eredeti tárgyakból álló néprajzi kiállítás látható. Mellette álló és az 1990-es évek végéig lakott, de kéményesre átalakított ugyancsak zsuppos lakóházzal együtt szép együttest alkot.
Zala megye egyetlen, valóban eredeti környezetben lévő tájháza. A lankás domboldalon álló épület mely szeres építési mód szerint épült. Boronafalu, szobából, füstös konyhából, kamrából, istállóból, pajtából álló zsuppfedeles, kontyolt lakóház, amelyben eredeti tárgyakból álló néprajzi kiállítás látható. Mellette álló és az 1990-es évek végéig lakott, de kéményesre átalakított ugyancsak zsuppos lakóházzal együtt szép együttest alkot.
Tavasztól őszig ajánljuk önöknek szálláshelyeinket a Kendlimajor Művészeti Szabadiskola területén. 150 négyzetméteres műtermünk alkalmas 50 főig családi rendezvények, konferenciák, előadások, üzleti bemutatók megtartására.
A Keresztury Dezső VMK megalakulása óta valamennyi intézményében az innovációt és a teljes nyitást tűzte ki maga elé. Munkaterve összeállításánál nagy hangsúlyt fektet az újdonságok, a város eddigi kulturális kínálatában még nem szereplő összművészeti fesztiválok megszervezésére, lebonyolítására, mindezt természetesen a nézők, a hallgatóság igényeire építve.
A Keresztury Dezső VMK megalakulása óta valamennyi intézményében az innovációt és a teljes nyitást tűzte ki maga elé. Munkaterve összeállításánál nagy hangsúlyt fektet az újdonságok, a város eddigi kulturális kínálatában még nem szereplő összművészeti fesztiválok megszervezésére, lebonyolítására, mindezt természetesen a nézők, a hallgatóság igényeire építve.
A Keresztury Dezső VMK megalakulása óta valamennyi intézményében az innovációt és a teljes nyitást tűzte ki maga elé. Munkaterve összeállításánál nagy hangsúlyt fektet az újdonságok, a város eddigi kulturális kínálatában még nem szereplő összművészeti fesztiválok megszervezésére, lebonyolítására, mindezt természetesen a nézők, a hallgatóság igényeire építve.
A Kerka-mente Natúrpark területe a Kerka magyarországi szakaszát öleli fel. Ide tartozik az őrség déli része, Göcsej nyugati része, Hetés magyarországi szakasza, és egy kis rész a Mura bal parti síkjából is. Területe 55.159 ha. Lakóinak száma 24.500 fő. Az Egyesületben az érintett helyi önkormányzatok, a Kerkamenti Kistérségi Társulás, az őrség-Göcsej-Hetés Kistérségi Társulás, mint alapító tagok vesznek részt. Bár a natúrpark fogalmat a magyar jogrend eddig nem ismerte el, érdemes rá odafigyelni, hiszen az itt élő lakosság természeti értékek védelme iránti igénye nyilvánul meg benne.
A Kerka-mente Natúrpark területe a Kerka magyarországi szakaszát öleli fel. Ide tartozik az őrség déli része, Göcsej nyugati része, Hetés magyarországi szakasza, és egy kis rész a Mura bal parti síkjából is. Területe 55.159 ha. Lakóinak száma 24.500 fő. Az Egyesületben az érintett helyi önkormányzatok, a Kerkamenti Kistérségi Társulás, az őrség-Göcsej-Hetés Kistérségi Társulás, mint alapító tagok vesznek részt. Bár a natúrpark fogalmat a magyar jogrend eddig nem ismerte el, érdemes rá odafigyelni, hiszen az itt élő lakosság természeti értékek védelme iránti igénye nyilvánul meg benne.
A Kerka-mente Natúrpark területe a Kerka magyarországi szakaszát öleli fel. Ide tartozik az őrség déli része, Göcsej nyugati része, Hetés magyarországi szakasza, és egy kis rész a Mura bal parti síkjából is. Területe 55.159 ha. Lakóinak száma 24.500 fő. Az Egyesületben az érintett helyi önkormányzatok, a Kerkamenti Kistérségi Társulás, az őrség-Göcsej-Hetés Kistérségi Társulás, mint alapító tagok vesznek részt. Bár a natúrpark fogalmat a magyar jogrend eddig nem ismerte el, érdemes rá odafigyelni, hiszen az itt élő lakosság természeti értékek védelme iránti igénye nyilvánul meg benne.
Szinte bizonyos, hogy már a középkortól állhatott itt a vízimalomhoz hasonló funkciójú épület, habár első írásos említése a vár jószágai között a XVII. századból való. Jelenleg is jellemző, barokk stílusjegyeket hordozó formáját a XVIII. század közepe táján a birtok tulajdonosai, a Szapáry család révén nyerte el. A három darab, egyenként kb. 5 m átmérőjű alulcsapott vízikereke a Kerka vízhozamának és az uradalmi igényeknek megfelelően három malomkő járattal rendelkezett. Különleges értékét az adja, hogy a hajdan oly sok Kerka menti malom közül ez az egyetlen maradt meg, sőt gyakorlatilag egész Dél-Zalában ez maradt meg egyedül. Néhány évvel ezelőtt szépen felújították és kialakították benne a Kerka Vízimalom Múzeumot. A felújítás során Pajta épületet is építettek, amely bemutatótérként, kávézóként és ajándékboltként is funkciónál egy időben.
Szinte bizonyos, hogy már a középkortól állhatott itt a vízimalomhoz hasonló funkciójú épület, habár első írásos említése a vár jószágai között a XVII. századból való. Jelenleg is jellemző, barokk stílusjegyeket hordozó formáját a XVIII. század közepe táján a birtok tulajdonosai, a Szapáry család révén nyerte el. A három darab, egyenként kb. 5 m átmérőjű alulcsapott vízikereke a Kerka vízhozamának és az uradalmi igényeknek megfelelően három malomkő járattal rendelkezett. Különleges értékét az adja, hogy a hajdan oly sok Kerka menti malom közül ez az egyetlen maradt meg, sőt gyakorlatilag egész Dél-Zalában ez maradt meg egyedül. Néhány évvel ezelőtt szépen felújították és kialakították benne a Kerka Vízimalom Múzeumot. A felújítás során Pajta épületet is építettek, amely bemutatótérként, kávézóként és ajándékboltként is funkciónál egy időben.
Szinte bizonyos, hogy már a középkortól állhatott itt a vízimalomhoz hasonló funkciójú épület, habár első írásos említése a vár jószágai között a XVII. századból való. Jelenleg is jellemző, barokk stílusjegyeket hordozó formáját a XVIII. század közepe táján a birtok tulajdonosai, a Szapáry család révén nyerte el. A három darab, egyenként kb. 5 m átmérőjű alulcsapott vízikereke a Kerka vízhozamának és az uradalmi igényeknek megfelelően három malomkő járattal rendelkezett. Különleges értékét az adja, hogy a hajdan oly sok Kerka menti malom közül ez az egyetlen maradt meg, sőt gyakorlatilag egész Dél-Zalában ez maradt meg egyedül. Néhány évvel ezelőtt szépen felújították és kialakították benne a Kerka Vízimalom Múzeumot. A felújítás során Pajta épületet is építettek, amely bemutatótérként, kávézóként és ajándékboltként is funkciónál egy időben.
