Körös-szög az Alföld kis tájegysége, Békés megye nyugati kapuja. Központi települése Szarvas, folyója a Körös. Szarvas nevezetessége az Arborétum, melyet az olasz származású Bolza család alapított. Nevét ifj. Bolza Józsefről, Pepi grófról kapta. Jelenleg a Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti Karának felügyelete alatt működik. A Körös-szög környező tájegységei: Nagykunság, Sárrét, Körös-Maros köz. A Körös-szöghöz tartozik a jelentősebb települések közül Békésszentandrás, Gyomaendrőd és Kondoros.
Az ország egyetlen működőképes, eredeti helyén fennmaradt szárazmalmát a Bolza család építtette 1836-ban szlavóniai ácsokkal, indiai rendszer szerint. 1883-1968 között a szarvasi Tomka család tulajdona volt. Azért nevezik „száraznak”, mert meghajtása nem vízi erővel hanem igaerővel történt. A zsindellyel fedett épület malomházból és két óriási keringősátorból állt (az egyiket később lebontották), amelyekben két-három ló vontatta körbe a nagy kereket. A századfordulóig takarmány és gabona magvakat őrölt, 1912-62 között kölest hántott, kukoricát és árpát darált, valamint heregubót fejtett. A malom 1972-73-ban restaurálásra került, majd 2010-ben újra működőképessé vált. Az ipari műemlék a helyiek körében kásamalom néven ismert.
Az ország egyetlen működőképes, eredeti helyén fennmaradt szárazmalmát a Bolza család építtette 1836-ban szlavóniai ácsokkal, indiai rendszer szerint. 1883-1968 között a szarvasi Tomka család tulajdona volt. Azért nevezik „száraznak”, mert meghajtása nem vízi erővel hanem igaerővel történt. A zsindellyel fedett épület malomházból és két óriási keringősátorból állt (az egyiket később lebontották), amelyekben két-három ló vontatta körbe a nagy kereket. A századfordulóig takarmány és gabona magvakat őrölt, 1912-62 között kölest hántott, kukoricát és árpát darált, valamint heregubót fejtett. A malom 1972-73-ban restaurálásra került, majd 2010-ben újra működőképessé vált. Az ipari műemlék a helyiek körében kásamalom néven ismert.
Az ország egyetlen működőképes, eredeti helyén fennmaradt szárazmalmát a Bolza család építtette 1836-ban szlavóniai ácsokkal, indiai rendszer szerint. 1883-1968 között a szarvasi Tomka család tulajdona volt. Azért nevezik „száraznak”, mert meghajtása nem vízi erővel hanem igaerővel történt. A zsindellyel fedett épület malomházból és két óriási keringősátorból állt (az egyiket később lebontották), amelyekben két-három ló vontatta körbe a nagy kereket. A századfordulóig takarmány és gabona magvakat őrölt, 1912-62 között kölest hántott, kukoricát és árpát darált, valamint heregubót fejtett. A malom 1972-73-ban restaurálásra került, majd 2010-ben újra működőképessé vált. Az ipari műemlék a helyiek körében kásamalom néven ismert.
Az Arborétum és a `Pepi-kert` története az olasz eredetű Bolza család nevéhez fűződik. Az államosítást követően az Arborétumnak számos gazdája volt. A terület egyre bővült, új gyűjtemények születtek. Az intézmény ma öt fás gyűjteményt gondoz. További feladata az oktatás, kutatás, közművelődés és termesztés.
Az Arborétum és a `Pepi-kert` története az olasz eredetű Bolza család nevéhez fűződik. Az államosítást követően az Arborétumnak számos gazdája volt. A terület egyre bővült, új gyűjtemények születtek. Az intézmény ma öt fás gyűjteményt gondoz. További feladata az oktatás, kutatás, közművelődés és termesztés.
Az Arborétum és a `Pepi-kert` története az olasz eredetű Bolza család nevéhez fűződik. Az államosítást követően az Arborétumnak számos gazdája volt. A terület egyre bővült, új gyűjtemények születtek. Az intézmény ma öt fás gyűjteményt gondoz. További feladata az oktatás, kutatás, közművelődés és termesztés.
A Szarvasi Arborétum Vadásztársaság Békés megye nyugati részén található, Békésszentandrás és Csabacsűd határán terül el. Összefüggő természetes határokkal, így Bikazug, Kákafoki Körös-holtág, Orosháza-Szentes összekötőút, Dögösi csatorna és Békés megye határa. Vadgazdálkodásra kiválóan alkalmas vidék, a területen a vad számára bőségesen található ivóvízkészlet és megfelelő búvóhely.
A Szarvasi Arborétum Vadásztársaság Békés megye nyugati részén található, Békésszentandrás és Csabacsűd határán terül el. Összefüggő természetes határokkal, így Bikazug, Kákafoki Körös-holtág, Orosháza-Szentes összekötőút, Dögösi csatorna és Békés megye határa. Vadgazdálkodásra kiválóan alkalmas vidék, a területen a vad számára bőségesen található ivóvízkészlet és megfelelő búvóhely.
A Szarvasi Arborétum Vadásztársaság Békés megye nyugati részén található, Békésszentandrás és Csabacsűd határán terül el. Összefüggő természetes határokkal, így Bikazug, Kákafoki Körös-holtág, Orosháza-Szentes összekötőút, Dögösi csatorna és Békés megye határa. Vadgazdálkodásra kiválóan alkalmas vidék, a területen a vad számára bőségesen található ivóvízkészlet és megfelelő búvóhely.
A Szarvasi Kézműves Sörfőzde 20210-ben kezdte meg tevékenységét. Az első termékük a Szarvasi Világos kezdetben csapolt formában volt kapható. Majd piacra került az első üveges termék háromféle ízesítésben a Szarvasi Meggyes, Almás és Citromos sör. 2012 ben a gyümölcsös és világos söreik, 2013 – ban pedig legújabb termékük a 6.1 %-os alkohol tartalmú Szarvasi Ír Vörös sör jelent meg.
A Szarvasi Kézműves Sörfőzde 20210-ben kezdte meg tevékenységét. Az első termékük a Szarvasi Világos kezdetben csapolt formában volt kapható. Majd piacra került az első üveges termék háromféle ízesítésben a Szarvasi Meggyes, Almás és Citromos sör. 2012 ben a gyümölcsös és világos söreik, 2013 – ban pedig legújabb termékük a 6.1 %-os alkohol tartalmú Szarvasi Ír Vörös sör jelent meg.
A Szarvasi Kézműves Sörfőzde 20210-ben kezdte meg tevékenységét. Az első termékük a Szarvasi Világos kezdetben csapolt formában volt kapható. Majd piacra került az első üveges termék háromféle ízesítésben a Szarvasi Meggyes, Almás és Citromos sör. 2012 ben a gyümölcsös és világos söreik, 2013 – ban pedig legújabb termékük a 6.1 %-os alkohol tartalmú Szarvasi Ír Vörös sör jelent meg.
Fürdőnk és gyógyászatunk küldetése az, hogy a hozzánk felfrissülni és gyógyulni érkezők bizalmát a tőlünk elvárható maximális odafigyeléssel és gondoskodással viszonozzuk.Több mint száz éve gőz és kádfürdő szolgálta itt a szarvasi lakosokat saját kiváló gyógykútjával. Tíz éve szarvasi fürdő megújult és bővült sportmedencével és wellness szolgáltatásokkal. Méreteink egy kisvárosi fürdő családias hangulatát biztosítják az egyéni gondoskodás, udvarias kiszolgálás és a kisgyermekek számára is igénybe vehető medencék által. Különösen nagy gondot fordítunk a tisztaságra, vendégeink biztonságára, valamint a szabályok és előírások maximális betartására.
Fürdőnk és gyógyászatunk küldetése az, hogy a hozzánk felfrissülni és gyógyulni érkezők bizalmát a tőlünk elvárható maximális odafigyeléssel és gondoskodással viszonozzuk.Több mint száz éve gőz és kádfürdő szolgálta itt a szarvasi lakosokat saját kiváló gyógykútjával. Tíz éve szarvasi fürdő megújult és bővült sportmedencével és wellness szolgáltatásokkal. Méreteink egy kisvárosi fürdő családias hangulatát biztosítják az egyéni gondoskodás, udvarias kiszolgálás és a kisgyermekek számára is igénybe vehető medencék által. Különösen nagy gondot fordítunk a tisztaságra, vendégeink biztonságára, valamint a szabályok és előírások maximális betartására.
Fürdőnk és gyógyászatunk küldetése az, hogy a hozzánk felfrissülni és gyógyulni érkezők bizalmát a tőlünk elvárható maximális odafigyeléssel és gondoskodással viszonozzuk.Több mint száz éve gőz és kádfürdő szolgálta itt a szarvasi lakosokat saját kiváló gyógykútjával. Tíz éve szarvasi fürdő megújult és bővült sportmedencével és wellness szolgáltatásokkal. Méreteink egy kisvárosi fürdő családias hangulatát biztosítják az egyéni gondoskodás, udvarias kiszolgálás és a kisgyermekek számára is igénybe vehető medencék által. Különösen nagy gondot fordítunk a tisztaságra, vendégeink biztonságára, valamint a szabályok és előírások maximális betartására.
A vályogból épített, náddal fedett ház a 19. századi szarvasi gazdák lakóházainak tipikus példája. Megelevenedik az e házakban hajdanában élő és szorgoskodó, a Felvidékről származó tót parasztok mindennapi élete. A kiállítás a szarvasi szlovákok hagyományos ház- és lakáskultúráját mutatja be egy jellegzetes 19. századi népi lakóházban.
Szállásfoglalás
A vályogból épített, náddal fedett ház a 19. századi szarvasi gazdák lakóházainak tipikus példája. Megelevenedik az e házakban hajdanában élő és szorgoskodó, a Felvidékről származó tót parasztok mindennapi élete. A kiállítás a szarvasi szlovákok hagyományos ház- és lakáskultúráját mutatja be egy jellegzetes 19. századi népi lakóházban.
Szállásfoglalás
A vályogból épített, náddal fedett ház a 19. századi szarvasi gazdák lakóházainak tipikus példája. Megelevenedik az e házakban hajdanában élő és szorgoskodó, a Felvidékről származó tót parasztok mindennapi élete. A kiállítás a szarvasi szlovákok hagyományos ház- és lakáskultúráját mutatja be egy jellegzetes 19. századi népi lakóházban.
Szállásfoglalás
A Szent András Sörfőzde története több mit negyed évszázadra nyúlik vissza. Ekkor – 1991 körül- kezdődött el ugyanis a nagy hazai sörgyárak privatizációja, ami a hazai sörpiac megszerzésen túl a korábbi állandó sörhiányt lett volna hivatott megszüntetni. Ez az állapot pedig megoldásért kiáltott, így hamarosan több száz kis sörfőzde létesült országszerte.
A Szent András Sörfőzde története több mit negyed évszázadra nyúlik vissza. Ekkor – 1991 körül- kezdődött el ugyanis a nagy hazai sörgyárak privatizációja, ami a hazai sörpiac megszerzésen túl a korábbi állandó sörhiányt lett volna hivatott megszüntetni. Ez az állapot pedig megoldásért kiáltott, így hamarosan több száz kis sörfőzde létesült országszerte.
A Szent András Sörfőzde története több mit negyed évszázadra nyúlik vissza. Ekkor – 1991 körül- kezdődött el ugyanis a nagy hazai sörgyárak privatizációja, ami a hazai sörpiac megszerzésen túl a korábbi állandó sörhiányt lett volna hivatott megszüntetni. Ez az állapot pedig megoldásért kiáltott, így hamarosan több száz kis sörfőzde létesült országszerte.