A Körös-Maros-köz az Alföld dél-keleti részén fekszik. Keletről Románia határolja. északról a Körös folyó öleli körbe, nyugatról a Tisza, délről a Maros. A Körös-Maros-köz területének nagy része Békés megyéhez tartozik, de átnyúlik Csongrád megyébe is. Legjelentősebb települései: Békéscsaba, Gyula, Szarvas, Orosháza, Szentes, Mezőhegyes, Hódmezővásárhely.
A Steigervald Tanya több mint 40 éve várja látogatóit a nemzetközileg ismert fürdőváros – Gyula – határában, természetvédelmi területté nyilvánított pusztán, a Körös-Maros Nemzeti Park szomszédságában.
2003. októbere óta várjuk Kedves Vendégeinket Békéscsabán az Andrássy út 71 szám alatt.
Farmunk a suri alpakák tenyésztésével, tenyész és hobbi alpakák értékesítésével, valamint suri alpaka gyapjú értékesítésével foglalkozik. A látogatáshoz előzetes bejelentkezés szükséges.
A Szabadkígyósi Wenckheim-kastély az ország egyik legkülönlegesebb műemléke. A korhűen felújított kastélyban a Vendégségben Wenckheiméknél című interaktív tárlat várja az érdeklődőket. A kastély impozáns, 25 hektáros parkja és a Krisztina Kávéház ingyenesen látogatható.
Szövetségünk alakult azzal a céllal, hogy összefogja a hivatásos magyarországi szabadtéri színházakat, erősítse a szabadtéri színházi kultúrát, intézményeink társadalmi rangját emelje, kapcsolatot tartson a hazai szakmai szervezetekkel, intézményekkel.
Szabó Károly Művelődési Ház és Könyvtár közösségi színtér, a művelődés, a kulturált szórakozás helyszíne. ban A művelődési ház fogadja a civil szervezeteket, támogatja, segíti a programjaik szervezését, lebonyolítását. Itt tartja üléseit a Képviselő-testület, névadók, házasságkötések, ünnepségek helyszíne. Az intézmény nyitva tartása rugalmas, alkalmazkodik a használói igényekhez. Az épület emeletén berendezett könyvtárban Európai Információs Pont, eMagyarország Pont, Foglalkoztatási Információs Pont működik. A számítógépeket az álláskeresők díjmentesen használhatják.
Szabó Károly Művelődési Ház és Könyvtár közösségi színtér, a művelődés, a kulturált szórakozás helyszíne. ban A művelődési ház fogadja a civil szervezeteket, támogatja, segíti a programjaik szervezését, lebonyolítását. Itt tartja üléseit a Képviselő-testület, névadók, házasságkötések, ünnepségek helyszíne. Az intézmény nyitva tartása rugalmas, alkalmazkodik a használói igényekhez. Az épület emeletén berendezett könyvtárban Európai Információs Pont, eMagyarország Pont, Foglalkoztatási Információs Pont működik. A számítógépeket az álláskeresők díjmentesen használhatják.
Szabó Károly Művelődési Ház és Könyvtár közösségi színtér, a művelődés, a kulturált szórakozás helyszíne. ban A művelődési ház fogadja a civil szervezeteket, támogatja, segíti a programjaik szervezését, lebonyolítását. Itt tartja üléseit a Képviselő-testület, névadók, házasságkötések, ünnepségek helyszíne. Az intézmény nyitva tartása rugalmas, alkalmazkodik a használói igényekhez. Az épület emeletén berendezett könyvtárban Európai Információs Pont, eMagyarország Pont, Foglalkoztatási Információs Pont működik. A számítógépeket az álláskeresők díjmentesen használhatják.
Üdvözöljük a gyulai Szamócás Apartman honlapján! Szálláshelyünk egész évben várja a kikapcsolódni és pihenni vágyó vendégeit. Apartmanunk csendes kis utcában a csodálatos Almásy-kastély, Várfürdő és a Vár közelében helyezkedik el. A városközpont is rövid sétával megközelíthető, ahol szökőkutak, éttermek, cukrászdák várják az ide látogatókat.
Üdvözöljük a gyulai Szamócás Apartman honlapján! Szálláshelyünk egész évben várja a kikapcsolódni és pihenni vágyó vendégeit. Apartmanunk csendes kis utcában a csodálatos Almásy-kastély, Várfürdő és a Vár közelében helyezkedik el. A városközpont is rövid sétával megközelíthető, ahol szökőkutak, éttermek, cukrászdák várják az ide látogatókat.
Üdvözöljük a gyulai Szamócás Apartman honlapján! Szálláshelyünk egész évben várja a kikapcsolódni és pihenni vágyó vendégeit. Apartmanunk csendes kis utcában a csodálatos Almásy-kastély, Várfürdő és a Vár közelében helyezkedik el. A városközpont is rövid sétával megközelíthető, ahol szökőkutak, éttermek, cukrászdák várják az ide látogatókat.
Az ország egyetlen működőképes, eredeti helyén fennmaradt szárazmalmát a Bolza család építtette 1836-ban szlavóniai ácsokkal, indiai rendszer szerint. 1883-1968 között a szarvasi Tomka család tulajdona volt. Azért nevezik „száraznak”, mert meghajtása nem vízi erővel hanem igaerővel történt. A zsindellyel fedett épület malomházból és két óriási keringősátorból állt (az egyiket később lebontották), amelyekben két-három ló vontatta körbe a nagy kereket. A századfordulóig takarmány és gabona magvakat őrölt, 1912-62 között kölest hántott, kukoricát és árpát darált, valamint heregubót fejtett. A malom 1972-73-ban restaurálásra került, majd 2010-ben újra működőképessé vált. Az ipari műemlék a helyiek körében kásamalom néven ismert.
Az ország egyetlen működőképes, eredeti helyén fennmaradt szárazmalmát a Bolza család építtette 1836-ban szlavóniai ácsokkal, indiai rendszer szerint. 1883-1968 között a szarvasi Tomka család tulajdona volt. Azért nevezik „száraznak”, mert meghajtása nem vízi erővel hanem igaerővel történt. A zsindellyel fedett épület malomházból és két óriási keringősátorból állt (az egyiket később lebontották), amelyekben két-három ló vontatta körbe a nagy kereket. A századfordulóig takarmány és gabona magvakat őrölt, 1912-62 között kölest hántott, kukoricát és árpát darált, valamint heregubót fejtett. A malom 1972-73-ban restaurálásra került, majd 2010-ben újra működőképessé vált. Az ipari műemlék a helyiek körében kásamalom néven ismert.
Az ország egyetlen működőképes, eredeti helyén fennmaradt szárazmalmát a Bolza család építtette 1836-ban szlavóniai ácsokkal, indiai rendszer szerint. 1883-1968 között a szarvasi Tomka család tulajdona volt. Azért nevezik „száraznak”, mert meghajtása nem vízi erővel hanem igaerővel történt. A zsindellyel fedett épület malomházból és két óriási keringősátorból állt (az egyiket később lebontották), amelyekben két-három ló vontatta körbe a nagy kereket. A századfordulóig takarmány és gabona magvakat őrölt, 1912-62 között kölest hántott, kukoricát és árpát darált, valamint heregubót fejtett. A malom 1972-73-ban restaurálásra került, majd 2010-ben újra működőképessé vált. Az ipari műemlék a helyiek körében kásamalom néven ismert.
Az Arborétum és a `Pepi-kert` története az olasz eredetű Bolza család nevéhez fűződik. Az államosítást követően az Arborétumnak számos gazdája volt. A terület egyre bővült, új gyűjtemények születtek. Az intézmény ma öt fás gyűjteményt gondoz. További feladata az oktatás, kutatás, közművelődés és termesztés.
Az Arborétum és a `Pepi-kert` története az olasz eredetű Bolza család nevéhez fűződik. Az államosítást követően az Arborétumnak számos gazdája volt. A terület egyre bővült, új gyűjtemények születtek. Az intézmény ma öt fás gyűjteményt gondoz. További feladata az oktatás, kutatás, közművelődés és termesztés.
Az Arborétum és a `Pepi-kert` története az olasz eredetű Bolza család nevéhez fűződik. Az államosítást követően az Arborétumnak számos gazdája volt. A terület egyre bővült, új gyűjtemények születtek. Az intézmény ma öt fás gyűjteményt gondoz. További feladata az oktatás, kutatás, közművelődés és termesztés.
A Szarvasi Arborétum Vadásztársaság Békés megye nyugati részén található, Békésszentandrás és Csabacsűd határán terül el. Összefüggő természetes határokkal, így Bikazug, Kákafoki Körös-holtág, Orosháza-Szentes összekötőút, Dögösi csatorna és Békés megye határa. Vadgazdálkodásra kiválóan alkalmas vidék, a területen a vad számára bőségesen található ivóvízkészlet és megfelelő búvóhely.
A Szarvasi Arborétum Vadásztársaság Békés megye nyugati részén található, Békésszentandrás és Csabacsűd határán terül el. Összefüggő természetes határokkal, így Bikazug, Kákafoki Körös-holtág, Orosháza-Szentes összekötőút, Dögösi csatorna és Békés megye határa. Vadgazdálkodásra kiválóan alkalmas vidék, a területen a vad számára bőségesen található ivóvízkészlet és megfelelő búvóhely.
A Szarvasi Arborétum Vadásztársaság Békés megye nyugati részén található, Békésszentandrás és Csabacsűd határán terül el. Összefüggő természetes határokkal, így Bikazug, Kákafoki Körös-holtág, Orosháza-Szentes összekötőút, Dögösi csatorna és Békés megye határa. Vadgazdálkodásra kiválóan alkalmas vidék, a területen a vad számára bőségesen található ivóvízkészlet és megfelelő búvóhely.
