Az Északi-középhegység Magyarország egyik nagy tájegysége. Fő részei délről észak, illetve nyugatról kelet felé haladva: Visegrádi-hegység, Börzsöny, Cserhát, Mátra, Bükk, Zempléni-hegység. Az Északi-középhegységben található Magyarország legmagasabb hegye, a Kékes. Több megyét érint, ezek: Pest-megye, Nógrád-megye, Heves-megye, Borsod-Abaúj-Zemplén-megye. Néhány nagyobb települése: Gyöngyös, Eger, Miskolc, Salgótarján.
A fokozottan védett Anna-barlang Lillafüreden, Miskolctól 3 km-re található. Bejárata a Palota-szálló alatti Függőkertek aljában, közvetlenül a Szinva-vízesés mellett található. Járatainak hossza 570 m, melyből a bemutatott szakasz hossza 208 m. A barlang különlegessége, hogy mésztufában alakult ki, ami világviszonylatban is ritkaság. A benne lévő üregek vízesések boltozódásával jöttek létre. A termek falán és mennyezetén a travertinóval bevont mohafüggönyök, fenyőlombok, gyökerek szövedéke nyújt csodálatos látványt. Az üregrendszer egyidős a kőzettel, melynek képződése 150.000-200.000 évvel ezelőtt kezdődött, és napjainkban is tart. Az üreg különlegessége éppen befoglaló kőzetéből és gyönyörű, egyedülálló képződményeiből adódik. Az üregrendszer kialakulása összefügg az Anna-források működésével. A barlangot 1927-ben építették ki az idegenforgalmi bemutatás céljára. A forrásokat 1953-ban bekapcsolták Miskolc város vízellátásába, ekkor a forrásokat feltáró szakaszokat lefalazták az idegenforgalmi résztől.
A fokozottan védett Anna-barlang Lillafüreden, Miskolctól 3 km-re található. Bejárata a Palota-szálló alatti Függőkertek aljában, közvetlenül a Szinva-vízesés mellett található. Járatainak hossza 570 m, melyből a bemutatott szakasz hossza 208 m. A barlang különlegessége, hogy mésztufában alakult ki, ami világviszonylatban is ritkaság. A benne lévő üregek vízesések boltozódásával jöttek létre. A termek falán és mennyezetén a travertinóval bevont mohafüggönyök, fenyőlombok, gyökerek szövedéke nyújt csodálatos látványt. Az üregrendszer egyidős a kőzettel, melynek képződése 150.000-200.000 évvel ezelőtt kezdődött, és napjainkban is tart. Az üreg különlegessége éppen befoglaló kőzetéből és gyönyörű, egyedülálló képződményeiből adódik. Az üregrendszer kialakulása összefügg az Anna-források működésével. A barlangot 1927-ben építették ki az idegenforgalmi bemutatás céljára. A forrásokat 1953-ban bekapcsolták Miskolc város vízellátásába, ekkor a forrásokat feltáró szakaszokat lefalazták az idegenforgalmi résztől.
A fokozottan védett Anna-barlang Lillafüreden, Miskolctól 3 km-re található. Bejárata a Palota-szálló alatti Függőkertek aljában, közvetlenül a Szinva-vízesés mellett található. Járatainak hossza 570 m, melyből a bemutatott szakasz hossza 208 m. A barlang különlegessége, hogy mésztufában alakult ki, ami világviszonylatban is ritkaság. A benne lévő üregek vízesések boltozódásával jöttek létre. A termek falán és mennyezetén a travertinóval bevont mohafüggönyök, fenyőlombok, gyökerek szövedéke nyújt csodálatos látványt. Az üregrendszer egyidős a kőzettel, melynek képződése 150.000-200.000 évvel ezelőtt kezdődött, és napjainkban is tart. Az üreg különlegessége éppen befoglaló kőzetéből és gyönyörű, egyedülálló képződményeiből adódik. Az üregrendszer kialakulása összefügg az Anna-források működésével. A barlangot 1927-ben építették ki az idegenforgalmi bemutatás céljára. A forrásokat 1953-ban bekapcsolták Miskolc város vízellátásába, ekkor a forrásokat feltáró szakaszokat lefalazták az idegenforgalmi résztől.
Noszvajon megmaradtak az ősi, hagyományos földalatti építészet formái, a ma barlanglakásoknak nevezett pinceházak. Az elmúlt évszázadok folyamán az itt élő emberek a helyi tufakövek könnyebb faraghatóságát használva alakították ki hagyományos lakótereiket a felszínen hullámzó kőzetben. A Bükkalján, Egertől Miskolcig elhúzódó szakaszon a könnyen megmunkálható riolittufa adta a lehetőséget és a nagymértékű elszegényedés hozta létre ezeket. Az egykori noszvaji barlanglakások területe alkotótelepként működik, amely a turisták számára is nyitott. Az alkotóműhelyek továbbfaragott terei alkalmanként szobrászati, kézműves és zenei tevékenységeknek adnak egyedi helyszínt.
Noszvajon megmaradtak az ősi, hagyományos földalatti építészet formái, a ma barlanglakásoknak nevezett pinceházak. Az elmúlt évszázadok folyamán az itt élő emberek a helyi tufakövek könnyebb faraghatóságát használva alakították ki hagyományos lakótereiket a felszínen hullámzó kőzetben. A Bükkalján, Egertől Miskolcig elhúzódó szakaszon a könnyen megmunkálható riolittufa adta a lehetőséget és a nagymértékű elszegényedés hozta létre ezeket. Az egykori noszvaji barlanglakások területe alkotótelepként működik, amely a turisták számára is nyitott. Az alkotóműhelyek továbbfaragott terei alkalmanként szobrászati, kézműves és zenei tevékenységeknek adnak egyedi helyszínt.
Noszvajon megmaradtak az ősi, hagyományos földalatti építészet formái, a ma barlanglakásoknak nevezett pinceházak. Az elmúlt évszázadok folyamán az itt élő emberek a helyi tufakövek könnyebb faraghatóságát használva alakították ki hagyományos lakótereiket a felszínen hullámzó kőzetben. A Bükkalján, Egertől Miskolcig elhúzódó szakaszon a könnyen megmunkálható riolittufa adta a lehetőséget és a nagymértékű elszegényedés hozta létre ezeket. Az egykori noszvaji barlanglakások területe alkotótelepként működik, amely a turisták számára is nyitott. Az alkotóműhelyek továbbfaragott terei alkalmanként szobrászati, kézműves és zenei tevékenységeknek adnak egyedi helyszínt.
A „Kárpátok ásványai” állandó kiállítás a Pannon-tenger Múzeum déli tömbjében, két szinten, mintegy 140 négyzetméteres összterületen, kb. ezer példányon keresztül mutatja be a hegységrendszer ásványvilágát földrajzi bontásban, nyugatról kelet felé haladva. Az anyag összeállítását az esztétikai érvek mellett a tudományos szempontok határozták meg.
A „Kárpátok ásványai” állandó kiállítás a Pannon-tenger Múzeum déli tömbjében, két szinten, mintegy 140 négyzetméteres összterületen, kb. ezer példányon keresztül mutatja be a hegységrendszer ásványvilágát földrajzi bontásban, nyugatról kelet felé haladva. Az anyag összeállítását az esztétikai érvek mellett a tudományos szempontok határozták meg.
A „Kárpátok ásványai” állandó kiállítás a Pannon-tenger Múzeum déli tömbjében, két szinten, mintegy 140 négyzetméteres összterületen, kb. ezer példányon keresztül mutatja be a hegységrendszer ásványvilágát földrajzi bontásban, nyugatról kelet felé haladva. Az anyag összeállítását az esztétikai érvek mellett a tudományos szempontok határozták meg.
A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság felsőtárkányi Nyugati Kapu Oktató- és Látogatóközpontjától induló, fehér négyzetben átlós kék sávval jelzett Kő-közi tanösvény a Felsőtárkány szélén található Szikla-forrást és a fölötte magasodó mészkősziklát, valamint az alatta húzódó Kő-köz nevű sziklaszorost és a forrás táplálta tavat fűzi fel egy rövid túraútvonalra. A tanösvény legérdekesebb szakasza a mészkőszurdok, melynek számos kisformája – barlangok, kőfülkék, örvényüstök, cseppkőtöredékek – a barlangfelszakadásos völgyképződés bizonyítékai. A tanösvény egész évben szabadon látogatható, bejárásához szakvezetés igényelhető a BNPI-től. Az útvonal kapcsolódik a Barát-réti tanösvényhez és a Vár-hegyi tanösvényhez, a túra ezekre az útvonalakra is kiterjeszthető. A tanösvény(ek) bejárását érdemes egybekötni a BNPI felsőtárkányi Nyugati Kapu Oktató- és Látogatóközpontjának meglátogatásával.
A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság felsőtárkányi Nyugati Kapu Oktató- és Látogatóközpontjától induló, fehér négyzetben átlós kék sávval jelzett Kő-közi tanösvény a Felsőtárkány szélén található Szikla-forrást és a fölötte magasodó mészkősziklát, valamint az alatta húzódó Kő-köz nevű sziklaszorost és a forrás táplálta tavat fűzi fel egy rövid túraútvonalra. A tanösvény legérdekesebb szakasza a mészkőszurdok, melynek számos kisformája – barlangok, kőfülkék, örvényüstök, cseppkőtöredékek – a barlangfelszakadásos völgyképződés bizonyítékai. A tanösvény egész évben szabadon látogatható, bejárásához szakvezetés igényelhető a BNPI-től. Az útvonal kapcsolódik a Barát-réti tanösvényhez és a Vár-hegyi tanösvényhez, a túra ezekre az útvonalakra is kiterjeszthető. A tanösvény(ek) bejárását érdemes egybekötni a BNPI felsőtárkányi Nyugati Kapu Oktató- és Látogatóközpontjának meglátogatásával.
A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság felsőtárkányi Nyugati Kapu Oktató- és Látogatóközpontjától induló, fehér négyzetben átlós kék sávval jelzett Kő-közi tanösvény a Felsőtárkány szélén található Szikla-forrást és a fölötte magasodó mészkősziklát, valamint az alatta húzódó Kő-köz nevű sziklaszorost és a forrás táplálta tavat fűzi fel egy rövid túraútvonalra. A tanösvény legérdekesebb szakasza a mészkőszurdok, melynek számos kisformája – barlangok, kőfülkék, örvényüstök, cseppkőtöredékek – a barlangfelszakadásos völgyképződés bizonyítékai. A tanösvény egész évben szabadon látogatható, bejárásához szakvezetés igényelhető a BNPI-től. Az útvonal kapcsolódik a Barát-réti tanösvényhez és a Vár-hegyi tanösvényhez, a túra ezekre az útvonalakra is kiterjeszthető. A tanösvény(ek) bejárását érdemes egybekötni a BNPI felsőtárkányi Nyugati Kapu Oktató- és Látogatóközpontjának meglátogatásával.
Az Oxygen Adrenalin Park a Mátra déli lejtőjén, Mátrafüred és Mátraháza között helyezkedik el. Az ország legmagasabban fekvő családi élményparkja. Több, mint 30 játékelem között, bobpálya, libegő, függőhíd, óriáshinta, canopy, skybike várja a kalandra vágyókat. A mesés mátrai panoráma miatt sem érdemes kihagyni a Parkot!
Az Oxygen Adrenalin Park a Mátra déli lejtőjén, Mátrafüred és Mátraháza között helyezkedik el. Az ország legmagasabban fekvő családi élményparkja. Több, mint 30 játékelem között, bobpálya, libegő, függőhíd, óriáshinta, canopy, skybike várja a kalandra vágyókat. A mesés mátrai panoráma miatt sem érdemes kihagyni a Parkot!
Az Oxygen Adrenalin Park a Mátra déli lejtőjén, Mátrafüred és Mátraháza között helyezkedik el. Az ország legmagasabban fekvő családi élményparkja. Több, mint 30 játékelem között, bobpálya, libegő, függőhíd, óriáshinta, canopy, skybike várja a kalandra vágyókat. A mesés mátrai panoráma miatt sem érdemes kihagyni a Parkot!