Garzó Tanya Bugac

Klasszikus csárdaételek újragondolás nélkül! A Kiskunsági Nemzeti Park bejáratánál a Karikás Csárda kívül-belül őrzi a népi építészet hagyományait. A fehér falú, nádtetős építmény, kis ablakokkal, árnyas udvarával a romantikus alföldi hangulatot idézi. A csárdabelső népi motívumokkal díszített, a kékfestő abrosz, a faragott faszék, a falakra akasztott használati tárgyak mind a pusztai élet hangulatát idézik. A teraszról egy kis fahídon keresztül elénk tárul a végtelen puszta látványa. A csárdához tartozik a méntelep, az istállók a bugaci ménessel, őshonos állatokkal együtt.

A bugaci kiállítóhely 1975-ben épült Kerényi József alföldi szárazmalmokat idéző tervei alapján. A pusztában szabadon álló épület ma már értékes építészeti emléknek tekinthető, tükrözi a 70-es évek építészeti vonulatát és a táj emblematikus épületévé vált.

A Puszta Kapuja Információs Központ Bugacon található, a Karikás Csárdával szemben. Nevéhez híven valóban a bugaci puszta kapuja, innen lehet eljutni a Kiskunsági Nemzeti Park legnagyobb, és domborzatát tekintve is legváltozatosabb részére, Bócsa-Bugac buckavilágába.

A látogatók a fásítási módszerek mellett megismerhetik az egykori munkagépeket, szerszámokat, az alföldi erdők klíma- és talajtényezőit, jellegzetes élővilágát. A kiállítás emléket állít az Alföld-fásításban alkotó szerepet vállaló erdészeknek, kutatóknak is. Az Alföld utolsó természetes növénytakarója az erdős puszta volt, ahol erdők, mocsarak, lápok, lösz- és homokpuszták váltogatták egymást. A síkság a honfoglalás idején erdőkben és fában sokkal gazdagabb volt, mint ma.

Aranymonostor Látogatóközpont nemcsak Bugac, de Bács-Kiskun vármegye turisztikai életében is mérföldkő. A település határában közel 15 éve folyó ásatássorozat eredményeként feltárt leleteket mutatja be. A tájba illeszkedő fogadóépület külső megjelenése, építészeti megformálása lapos, kerek, rovátkolt ezüst oldalával a homokban fellelt pénzdarabot idézi. A különleges, egyedülálló épületében a legmodernebb technológiák segítségével szemléltetik a tatárjárás előtti 150 békeévet, az Árpád-kor gazdagságát. A világszínvonalú kiállítás segítségével beköltözhetünk abba a 12. századi világba, amit a régészek megtaláltak innen nem messze. Felpróbálhatják a látogatók az öltözetet, megfoghatják a szakrális tárgyakról készült nemes másolatokat. Filmek segítségével pedig átélhetővé válik az egész környék a virtuális valósága.

A pusztai, a paraszti élet mindennapjaihoz kötődő eszközöket, használati tárgyakat láthatunk Bugacon a helytörténeti gyűjteményben. A gyűjtemény anyagát Bugac és Bugacpusztaháza lakói adományozták, illetve adták át kiállítási tárgyként. A gyűjtemény segít megismerni a puszta világát, az itt élő emberek életét.