Országos eseménynaptár
Pest vármegye a Közép-Magyarország régióhoz tartozik. A vármegyében található az ország fővárosa Budapest.
Pomázi piac minden szombaton 07.00 órától 11.00 óráig a Pomázi Művelődési Ház és Könyvtárnál.
Budakalászi termelői piac minden csütörtök délután 14:00 és 18:00 óra között a művelődési ház udvarán. A piacon kizárólag őstermelők és kistermelők árusíthatnak, kézművesek és más árusok külön megállapodással vehetnek részt portékáikkal a vásáron. A szervezők nem csupán friss és jó minőségű élelmiszert kínálnak a kalásziaknak, hanem alkalmanként színes családi programokkal is várják a város lakóit.
Budakalászi termelői piac minden csütörtök délután 14:00 és 18:00 óra között a művelődési ház udvarán. A piacon kizárólag őstermelők és kistermelők árusíthatnak, kézművesek és más árusok külön megállapodással vehetnek részt portékáikkal a vásáron. A szervezők nem csupán friss és jó minőségű élelmiszert kínálnak a kalásziaknak, hanem alkalmanként színes családi programokkal is várják a város lakóit.
Budakalászi termelői piac minden csütörtök délután 14:00 és 18:00 óra között a művelődési ház udvarán. A piacon kizárólag őstermelők és kistermelők árusíthatnak, kézművesek és más árusok külön megállapodással vehetnek részt portékáikkal a vásáron. A szervezők nem csupán friss és jó minőségű élelmiszert kínálnak a kalásziaknak, hanem alkalmanként színes családi programokkal is várják a város lakóit.
Kertesi piac minden vasárnap 8:00 és 12:00 óra között az Iskola utca 5-ben.
Az épület közepén lévő fedett átrium-csarnokban működik a termelői PIAC. A 73 termelői elárusítóhelyen a hazai őstermelők és kiskereskedők kínálják a piaci vásárlást előnybe helyező vásárlók számára a széles áruválasztékukat.
A Halászbástya Budapest egyik legismertebb műemléke, amely a budai várban, Budapest első kerületében található. A neoromán kilátóteraszokról látható páratlan budapesti panoráma miatt a legjelentősebb idegenforgalmi látványosságok közé tartozik. A régi budai várfalak helyén a Mátyás-templom átépítésével is megbízott Schulek Frigyes tervei alapján épült 1895 és 1902 között, neoromán stílusban. A Halászbástya Dunával párhuzamos főhomlokzata mintegy 140 méter hosszúságú.
A Halászbástya Budapest egyik legismertebb műemléke, amely a budai várban, Budapest első kerületében található. A neoromán kilátóteraszokról látható páratlan budapesti panoráma miatt a legjelentősebb idegenforgalmi látványosságok közé tartozik. A régi budai várfalak helyén a Mátyás-templom átépítésével is megbízott Schulek Frigyes tervei alapján épült 1895 és 1902 között, neoromán stílusban. A Halászbástya Dunával párhuzamos főhomlokzata mintegy 140 méter hosszúságú.
A Halászbástya Budapest egyik legismertebb műemléke, amely a budai várban, Budapest első kerületében található. A neoromán kilátóteraszokról látható páratlan budapesti panoráma miatt a legjelentősebb idegenforgalmi látványosságok közé tartozik. A régi budai várfalak helyén a Mátyás-templom átépítésével is megbízott Schulek Frigyes tervei alapján épült 1895 és 1902 között, neoromán stílusban. A Halászbástya Dunával párhuzamos főhomlokzata mintegy 140 méter hosszúságú.
A Svábhegyen található Jókai-kertben került kialakításra a hazai kőzetet bemutató tanösvény. Egy rövid sétával évmilliókon átívelő események `termékeivel` ismerkedhetnek meg, ami nemcsak a tudományos kíváncsiságot elégítheti ki, de képes esztétikai élvezetet nyújtani a laikus és a szakember számára egyaránt.
A Svábhegyen található Jókai-kertben került kialakításra a hazai kőzetet bemutató tanösvény. Egy rövid sétával évmilliókon átívelő események `termékeivel` ismerkedhetnek meg, ami nemcsak a tudományos kíváncsiságot elégítheti ki, de képes esztétikai élvezetet nyújtani a laikus és a szakember számára egyaránt.
A Svábhegyen található Jókai-kertben került kialakításra a hazai kőzetet bemutató tanösvény. Egy rövid sétával évmilliókon átívelő események `termékeivel` ismerkedhetnek meg, ami nemcsak a tudományos kíváncsiságot elégítheti ki, de képes esztétikai élvezetet nyújtani a laikus és a szakember számára egyaránt.
Az MTA BTK Zenetudományi Intézet Zenetörténeti Múzeuma hangszergyűjteményének egyik legértékesebb része a hegedűgyűjtemény, azon belül is a magyar hegedűkészítés fénykorából, a 20. század első feléből származó mesterhegedű gyűjtemény. Ezek a hangszerek európai viszonylatban is a legmagasabb szakmai színvonalat képviselik. 2014 januárjában a múzeum egy különleges értékű hegedűkészítő műhellyel gazdagodott, amelyet több mester használt folyamatosan a 19. század 2. felétől 2007-ig. Ezáltal lehetőségünk nyílt arra, hogy a hangszereket, azok előállításának helyszínét és egyben a hangszerkészítés folyamatát együtt mutassuk be.
Az MTA BTK Zenetudományi Intézet Zenetörténeti Múzeuma hangszergyűjteményének egyik legértékesebb része a hegedűgyűjtemény, azon belül is a magyar hegedűkészítés fénykorából, a 20. század első feléből származó mesterhegedű gyűjtemény. Ezek a hangszerek európai viszonylatban is a legmagasabb szakmai színvonalat képviselik. 2014 januárjában a múzeum egy különleges értékű hegedűkészítő műhellyel gazdagodott, amelyet több mester használt folyamatosan a 19. század 2. felétől 2007-ig. Ezáltal lehetőségünk nyílt arra, hogy a hangszereket, azok előállításának helyszínét és egyben a hangszerkészítés folyamatát együtt mutassuk be.
Az MTA BTK Zenetudományi Intézet Zenetörténeti Múzeuma hangszergyűjteményének egyik legértékesebb része a hegedűgyűjtemény, azon belül is a magyar hegedűkészítés fénykorából, a 20. század első feléből származó mesterhegedű gyűjtemény. Ezek a hangszerek európai viszonylatban is a legmagasabb szakmai színvonalat képviselik. 2014 januárjában a múzeum egy különleges értékű hegedűkészítő műhellyel gazdagodott, amelyet több mester használt folyamatosan a 19. század 2. felétől 2007-ig. Ezáltal lehetőségünk nyílt arra, hogy a hangszereket, azok előállításának helyszínét és egyben a hangszerkészítés folyamatát együtt mutassuk be.
A Zenetörténeti Múzeum alapításától fogva gyűjti a Magyarországon fellelhető zenetörténeti tárgyi emlékeket, mindenek előtt a hangszereket, valamint a zenei élethez kapcsolódó képzőművészeti alkotásokat és a zenei témájú érmeket. Jelen kiállításunk válogatás hangszergyűjteményünkből. A kiállítás koncepciójának megfelelően időrendi sorrendben, a 18. század közepétől a 20. század második évtizedéig kap betekintést a látogató a hangszerek változásaiba, fejlődésébe.
A Zenetörténeti Múzeum alapításától fogva gyűjti a Magyarországon fellelhető zenetörténeti tárgyi emlékeket, mindenek előtt a hangszereket, valamint a zenei élethez kapcsolódó képzőművészeti alkotásokat és a zenei témájú érmeket. Jelen kiállításunk válogatás hangszergyűjteményünkből. A kiállítás koncepciójának megfelelően időrendi sorrendben, a 18. század közepétől a 20. század második évtizedéig kap betekintést a látogató a hangszerek változásaiba, fejlődésébe.
A Zenetörténeti Múzeum alapításától fogva gyűjti a Magyarországon fellelhető zenetörténeti tárgyi emlékeket, mindenek előtt a hangszereket, valamint a zenei élethez kapcsolódó képzőművészeti alkotásokat és a zenei témájú érmeket. Jelen kiállításunk válogatás hangszergyűjteményünkből. A kiállítás koncepciójának megfelelően időrendi sorrendben, a 18. század közepétől a 20. század második évtizedéig kap betekintést a látogató a hangszerek változásaiba, fejlődésébe.
Örkény városi piac. A piac szombati napon, reggel 6:00 és 12:00 óra közt tart nyitva, valamint 2025. március 1-től a piac szerdánként is újra nyitva tart.
A kert és a szoborpark, a színház külső környezetének megálmodója Török Péter kerttervező művész. A kert és annak szerves részét alkotó szoborpark, a Nemzeti Színház külső térben megfogalmazott folytatása. A színház tehát nem ér véget az épület falainál, a színháztörténet, a kertművészet-történet és az egyetemes építészettörténet segítségével olyan színházi idézetek jelennek meg a különböző díszletelemeken keresztül a kert meghatározott pontjain.
A kert és a szoborpark, a színház külső környezetének megálmodója Török Péter kerttervező művész. A kert és annak szerves részét alkotó szoborpark, a Nemzeti Színház külső térben megfogalmazott folytatása. A színház tehát nem ér véget az épület falainál, a színháztörténet, a kertművészet-történet és az egyetemes építészettörténet segítségével olyan színházi idézetek jelennek meg a különböző díszletelemeken keresztül a kert meghatározott pontjain.
A kert és a szoborpark, a színház külső környezetének megálmodója Török Péter kerttervező művész. A kert és annak szerves részét alkotó szoborpark, a Nemzeti Színház külső térben megfogalmazott folytatása. A színház tehát nem ér véget az épület falainál, a színháztörténet, a kertművészet-történet és az egyetemes építészettörténet segítségével olyan színházi idézetek jelennek meg a különböző díszletelemeken keresztül a kert meghatározott pontjain.
