Hajdú-Bihar vármegye az Észak-Alföld régióban található a Tiszántúlon. A vármegye fővárosa Debrecen, a cívis város. Leghíresebb gyógyfürdője Hajdúszoboszlón található. Rendezvényei közül a legismertebb Debrecenben a Virágkarnevál és Hortobágyon a hídivásár.
A darvakat a természetvédelemben, az egyetemes és a magyar kultúrában betöltött karizmatikus szerepe kiemeli a hazai madárfajok közül. A daru, mint természeti érték iránti örvendetesen növekvő látogatói érdeklődés indokolta, hogy ne csak a szakvezetések alkalmával élőszóban, de két egymást követő vonulási szezon közben is egy állandó kiállítás keretében megismerhetőek legyenek ezek a figyelemre méltó állatok.
A darvakat a természetvédelemben, az egyetemes és a magyar kultúrában betöltött karizmatikus szerepe kiemeli a hazai madárfajok közül. A daru, mint természeti érték iránti örvendetesen növekvő látogatói érdeklődés indokolta, hogy ne csak a szakvezetések alkalmával élőszóban, de két egymást követő vonulási szezon közben is egy állandó kiállítás keretében megismerhetőek legyenek ezek a figyelemre méltó állatok.
A darvakat a természetvédelemben, az egyetemes és a magyar kultúrában betöltött karizmatikus szerepe kiemeli a hazai madárfajok közül. A daru, mint természeti érték iránti örvendetesen növekvő látogatói érdeklődés indokolta, hogy ne csak a szakvezetések alkalmával élőszóban, de két egymást követő vonulási szezon közben is egy állandó kiállítás keretében megismerhetőek legyenek ezek a figyelemre méltó állatok.
A hajdúszoboszlói Géptár múzeumban régi motorok, mezőgazdasági gépek, és egyéb tárgyak tárlata várja az érdeklődőket. A Géptár Múzeumban Mogyorós József egyéni gyűjtő által összegyűjtött, feljavított oldtimer autók, öreg motorkerékpárok, kerékpárok, mezőgazdasági gépek (traktorok), stabil motorok (Lokomobilok) és egyéb más használati tárgyak, lovas eszközök láthatóak. A fürdővárosban található múzeum tárlataiban szereplő tárgyak között járműritkaságok is szerepelnek, melyek egy tudatos gyűjtés eredményeként menekülhettek meg a bezúzástól, beolvasztástól.
A hajdúszoboszlói Géptár múzeumban régi motorok, mezőgazdasági gépek, és egyéb tárgyak tárlata várja az érdeklődőket. A Géptár Múzeumban Mogyorós József egyéni gyűjtő által összegyűjtött, feljavított oldtimer autók, öreg motorkerékpárok, kerékpárok, mezőgazdasági gépek (traktorok), stabil motorok (Lokomobilok) és egyéb más használati tárgyak, lovas eszközök láthatóak. A fürdővárosban található múzeum tárlataiban szereplő tárgyak között járműritkaságok is szerepelnek, melyek egy tudatos gyűjtés eredményeként menekülhettek meg a bezúzástól, beolvasztástól.
A hajdúszoboszlói Géptár múzeumban régi motorok, mezőgazdasági gépek, és egyéb tárgyak tárlata várja az érdeklődőket. A Géptár Múzeumban Mogyorós József egyéni gyűjtő által összegyűjtött, feljavított oldtimer autók, öreg motorkerékpárok, kerékpárok, mezőgazdasági gépek (traktorok), stabil motorok (Lokomobilok) és egyéb más használati tárgyak, lovas eszközök láthatóak. A fürdővárosban található múzeum tárlataiban szereplő tárgyak között járműritkaságok is szerepelnek, melyek egy tudatos gyűjtés eredményeként menekülhettek meg a bezúzástól, beolvasztástól.
Hajdúszoboszló katolikus temploma, a Szent László Római katolikus templom barokk stílusban épült 1776-ban. A Római katolikus templom belsejét díszítő freskók Takács István egyházi művész munkája, mely a 30-as években készült. Az alkotás az egyházi témákat ötvözte a város életét meghatározó adottságokkal, mint a gyógyvíz megtalálása, vagy a Hortobágy közelsége. A Bocskai utcában található katolikus templom eme freskókkal Hajdúszoboszló egyik egyediségének számít. A templom érdekessége, hogy II. János Pál, mint krakkói érsek is járt ebben az egyházi szentélyben.
Hajdúszoboszló katolikus temploma, a Szent László Római katolikus templom barokk stílusban épült 1776-ban. A Római katolikus templom belsejét díszítő freskók Takács István egyházi művész munkája, mely a 30-as években készült. Az alkotás az egyházi témákat ötvözte a város életét meghatározó adottságokkal, mint a gyógyvíz megtalálása, vagy a Hortobágy közelsége. A Bocskai utcában található katolikus templom eme freskókkal Hajdúszoboszló egyik egyediségének számít. A templom érdekessége, hogy II. János Pál, mint krakkói érsek is járt ebben az egyházi szentélyben.
Hajdúszoboszló katolikus temploma, a Szent László Római katolikus templom barokk stílusban épült 1776-ban. A Római katolikus templom belsejét díszítő freskók Takács István egyházi művész munkája, mely a 30-as években készült. Az alkotás az egyházi témákat ötvözte a város életét meghatározó adottságokkal, mint a gyógyvíz megtalálása, vagy a Hortobágy közelsége. A Bocskai utcában található katolikus templom eme freskókkal Hajdúszoboszló egyik egyediségének számít. A templom érdekessége, hogy II. János Pál, mint krakkói érsek is járt ebben az egyházi szentélyben.
A Vadaspark célja, hogy olyan állatfajokat mutasson be, amelyek korábban ezen a tájon éltek, de a civilizáció térhódítása miatt a területről kiszorultak, természetes körülmények között már nem találkozhatunk velük. Ilyen fajok például a vadlovak, a rekonstruált őstulok, a madarak közül a keselyűk és a pelikánok, illetve a puszta egykori ragadozói: a farkasok és a sakálok. Mindezen fajok mellett természetesen bemutatásra kerülnek a nemzeti parkban ma is vadon élő állatok, így láthatunk fehér, illetve fekete gólyát, nyári ludat, a hazánkban igen ritka íbiszfélék közül pedig batlát. A ragadozó madarakat a tekintélyt parancsoló réti sas képviseli.
A Vadaspark célja, hogy olyan állatfajokat mutasson be, amelyek korábban ezen a tájon éltek, de a civilizáció térhódítása miatt a területről kiszorultak, természetes körülmények között már nem találkozhatunk velük. Ilyen fajok például a vadlovak, a rekonstruált őstulok, a madarak közül a keselyűk és a pelikánok, illetve a puszta egykori ragadozói: a farkasok és a sakálok. Mindezen fajok mellett természetesen bemutatásra kerülnek a nemzeti parkban ma is vadon élő állatok, így láthatunk fehér, illetve fekete gólyát, nyári ludat, a hazánkban igen ritka íbiszfélék közül pedig batlát. A ragadozó madarakat a tekintélyt parancsoló réti sas képviseli.
A Vadaspark célja, hogy olyan állatfajokat mutasson be, amelyek korábban ezen a tájon éltek, de a civilizáció térhódítása miatt a területről kiszorultak, természetes körülmények között már nem találkozhatunk velük. Ilyen fajok például a vadlovak, a rekonstruált őstulok, a madarak közül a keselyűk és a pelikánok, illetve a puszta egykori ragadozói: a farkasok és a sakálok. Mindezen fajok mellett természetesen bemutatásra kerülnek a nemzeti parkban ma is vadon élő állatok, így láthatunk fehér, illetve fekete gólyát, nyári ludat, a hazánkban igen ritka íbiszfélék közül pedig batlát. A ragadozó madarakat a tekintélyt parancsoló réti sas képviseli.
Trópusi ház, pálmaház, terrárium, vízilóház, gibbonház. Látogatás a debreceni állatkertben és növénykertben.