A Nádasdy-vár teljes épségben megmaradt középkori vár. A vár épületegyüttese történeti szempontból meghatározó eleme a városnak. A Sárvár szívében magasodó, legtöbbet kaputornyával és a várárkot átívelő boltíves hídjával ábrázolt várkastély a nemzeti örökség része is. Otthont ad a Nádasdy Ferenc múzeumnak és betölti a város művelődési és kulturális központjának szerepét. Az épületet a 13. század végén kezdték el építeni. A királyi építkezéseket követően a Kanizsaiak a 15. század végéig egy zárt udvarú palotaszárnyakkal és védőművekkel körbevett várat építettek ki. A mai formát is meghatározó munkálatok Nádasdy Tamás idejében, 1549 és 1562 között történtek. A későbbiekben még előfordulnak kisebb-nagyobb építkezések, de lényegében a mai formájában egy 16-17. századi várkastély tárul a látogató szeme elé.
A Nádasdy-vár teljes épségben megmaradt középkori vár. A vár épületegyüttese történeti szempontból meghatározó eleme a városnak. A Sárvár szívében magasodó, legtöbbet kaputornyával és a várárkot átívelő boltíves hídjával ábrázolt várkastély a nemzeti örökség része is. Otthont ad a Nádasdy Ferenc múzeumnak és betölti a város művelődési és kulturális központjának szerepét. Az épületet a 13. század végén kezdték el építeni. A királyi építkezéseket követően a Kanizsaiak a 15. század végéig egy zárt udvarú palotaszárnyakkal és védőművekkel körbevett várat építettek ki. A mai formát is meghatározó munkálatok Nádasdy Tamás idejében, 1549 és 1562 között történtek. A későbbiekben még előfordulnak kisebb-nagyobb építkezések, de lényegében a mai formájában egy 16-17. századi várkastély tárul a látogató szeme elé.
A Nádasdy-vár teljes épségben megmaradt középkori vár. A vár épületegyüttese történeti szempontból meghatározó eleme a városnak. A Sárvár szívében magasodó, legtöbbet kaputornyával és a várárkot átívelő boltíves hídjával ábrázolt várkastély a nemzeti örökség része is. Otthont ad a Nádasdy Ferenc múzeumnak és betölti a város művelődési és kulturális központjának szerepét. Az épületet a 13. század végén kezdték el építeni. A királyi építkezéseket követően a Kanizsaiak a 15. század végéig egy zárt udvarú palotaszárnyakkal és védőművekkel körbevett várat építettek ki. A mai formát is meghatározó munkálatok Nádasdy Tamás idejében, 1549 és 1562 között történtek. A későbbiekben még előfordulnak kisebb-nagyobb építkezések, de lényegében a mai formájában egy 16-17. századi várkastély tárul a látogató szeme elé.
A Kinizsi-vár vagy Nagyvázsonyi vár a magyar középkor egyik nevezetes erőssége. A vár legdicsőségesebb uráról, az összes csatáját győztesen megvívó Kinizsi Pálról kapta a nevét.
A legrégibb szlovák város Nyitra (Nitra) legnagyobb látványossága a Nagy-morva Birodalom uralkodóinak és a nyitrai hercegek székhelyéül szolgáló hatalmas szláv vár helyén felépített nyitrai vár (Nitriansky hrad). Ma a nyitrai püspökség székhelye. A Nyitrai (Nitra) vár a város legdominánsabb elemei közé tartozik. Egy mészkő hegyre épült, amelyet három oldaláról közrefog a Nyitra (Nitra) folyó kanyarulata. A nemzeti műemlékek közé tartozik, valamint a várhegy déli lejtőjén fekvő Felsővárossal együtt városi természetvédelmi területté nyilvánították. A Nyitrai (Nitra) vár négy különálló részből áll: a székesegyház, a püspöki palota, a gazdasági épületek és az egyetlen bejárattal rendelkező külső erődítmény. A várkomplexum részét képezi az Egyházmegyei Múzeum, amely 2007-ben nyílt meg a régi gazdasági épületben, mint Szlovákia első egyházmegyei múzeuma.
A legrégibb szlovák város Nyitra (Nitra) legnagyobb látványossága a Nagy-morva Birodalom uralkodóinak és a nyitrai hercegek székhelyéül szolgáló hatalmas szláv vár helyén felépített nyitrai vár (Nitriansky hrad). Ma a nyitrai püspökség székhelye. A Nyitrai (Nitra) vár a város legdominánsabb elemei közé tartozik. Egy mészkő hegyre épült, amelyet három oldaláról közrefog a Nyitra (Nitra) folyó kanyarulata. A nemzeti műemlékek közé tartozik, valamint a várhegy déli lejtőjén fekvő Felsővárossal együtt városi természetvédelmi területté nyilvánították. A Nyitrai (Nitra) vár négy különálló részből áll: a székesegyház, a püspöki palota, a gazdasági épületek és az egyetlen bejárattal rendelkező külső erődítmény. A várkomplexum részét képezi az Egyházmegyei Múzeum, amely 2007-ben nyílt meg a régi gazdasági épületben, mint Szlovákia első egyházmegyei múzeuma.
A legrégibb szlovák város Nyitra (Nitra) legnagyobb látványossága a Nagy-morva Birodalom uralkodóinak és a nyitrai hercegek székhelyéül szolgáló hatalmas szláv vár helyén felépített nyitrai vár (Nitriansky hrad). Ma a nyitrai püspökség székhelye. A Nyitrai (Nitra) vár a város legdominánsabb elemei közé tartozik. Egy mészkő hegyre épült, amelyet három oldaláról közrefog a Nyitra (Nitra) folyó kanyarulata. A nemzeti műemlékek közé tartozik, valamint a várhegy déli lejtőjén fekvő Felsővárossal együtt városi természetvédelmi területté nyilvánították. A Nyitrai (Nitra) vár négy különálló részből áll: a székesegyház, a püspöki palota, a gazdasági épületek és az egyetlen bejárattal rendelkező külső erődítmény. A várkomplexum részét képezi az Egyházmegyei Múzeum, amely 2007-ben nyílt meg a régi gazdasági épületben, mint Szlovákia első egyházmegyei múzeuma.
A felújított Óvári Várban egy Vár- és Intézménytörténeti Állandó Kiállítás, egy múzeumpedagógiai foglalkoztató és a Strauss Kávézó kapott helyet. A vár földszintjén kapott helyet a Vár- és Intézménytörténeti kiállítás, amely az épület és a több, mint 200 éves egyetemi kar történetét mutatja be háromnyelvű tablók, érintőképernyők és interaktív játékelemek segítségével. Magyarország egyetlen olyan várépülete, amelyben felsőoktatási tevékenység is folyik. Az épületet déli, nyugati és északi oldalon körül ölelik a fennmaradt védművei, annak pincerendszere, a várkert (korábban vízzel teli várárok), a várhíd és várkapu, majd a vártó és a Lajta folyó.
A felújított Óvári Várban egy Vár- és Intézménytörténeti Állandó Kiállítás, egy múzeumpedagógiai foglalkoztató és a Strauss Kávézó kapott helyet. A vár földszintjén kapott helyet a Vár- és Intézménytörténeti kiállítás, amely az épület és a több, mint 200 éves egyetemi kar történetét mutatja be háromnyelvű tablók, érintőképernyők és interaktív játékelemek segítségével. Magyarország egyetlen olyan várépülete, amelyben felsőoktatási tevékenység is folyik. Az épületet déli, nyugati és északi oldalon körül ölelik a fennmaradt védművei, annak pincerendszere, a várkert (korábban vízzel teli várárok), a várhíd és várkapu, majd a vártó és a Lajta folyó.
A felújított Óvári Várban egy Vár- és Intézménytörténeti Állandó Kiállítás, egy múzeumpedagógiai foglalkoztató és a Strauss Kávézó kapott helyet. A vár földszintjén kapott helyet a Vár- és Intézménytörténeti kiállítás, amely az épület és a több, mint 200 éves egyetemi kar történetét mutatja be háromnyelvű tablók, érintőképernyők és interaktív játékelemek segítségével. Magyarország egyetlen olyan várépülete, amelyben felsőoktatási tevékenység is folyik. Az épületet déli, nyugati és északi oldalon körül ölelik a fennmaradt védművei, annak pincerendszere, a várkert (korábban vízzel teli várárok), a várhíd és várkapu, majd a vártó és a Lajta folyó.
Ozora reneszánsz várkastélya igazi különlegesség a hazai műemlékek közül, a kora reneszánsz építészet első magyarországi épülete, amely mind a mai napig fennmaradt. Igaz, a Pipo várkastélyt is többször átépítették a XV század óta, ám a nemrégiben befejeződött rekonstrukció után eredeti reneszánsz hangulattal fogadja a látogatókat.
Ozora reneszánsz várkastélya igazi különlegesség a hazai műemlékek közül, a kora reneszánsz építészet első magyarországi épülete, amely mind a mai napig fennmaradt. Igaz, a Pipo várkastélyt is többször átépítették a XV század óta, ám a nemrégiben befejeződött rekonstrukció után eredeti reneszánsz hangulattal fogadja a látogatókat.
Ozora reneszánsz várkastélya igazi különlegesség a hazai műemlékek közül, a kora reneszánsz építészet első magyarországi épülete, amely mind a mai napig fennmaradt. Igaz, a Pipo várkastélyt is többször átépítették a XV század óta, ám a nemrégiben befejeződött rekonstrukció után eredeti reneszánsz hangulattal fogadja a látogatókat.
Bár ezt a helyet „Pécsváradi vár” néven ismerjük, az elnevezés félrevezető, mert ez az épületegyüttes soha nem volt hadi értelemben vett vár. Voltak falai, bástyái, de azok feladata a benn élők védelme volt az esetleges rablótámadások ellen. Komoly ostrom kiállására nem voltak alkalmasak, arra a fennállása alatt nem is került sor.
Bár ezt a helyet „Pécsváradi vár” néven ismerjük, az elnevezés félrevezető, mert ez az épületegyüttes soha nem volt hadi értelemben vett vár. Voltak falai, bástyái, de azok feladata a benn élők védelme volt az esetleges rablótámadások ellen. Komoly ostrom kiállására nem voltak alkalmasak, arra a fennállása alatt nem is került sor.
Bár ezt a helyet „Pécsváradi vár” néven ismerjük, az elnevezés félrevezető, mert ez az épületegyüttes soha nem volt hadi értelemben vett vár. Voltak falai, bástyái, de azok feladata a benn élők védelme volt az esetleges rablótámadások ellen. Komoly ostrom kiállására nem voltak alkalmasak, arra a fennállása alatt nem is került sor.
Salgótarjántól északkeletre, Salgóbánya kicsiny településének közelében, a Medves-fennsík 625 m magas vulkáni csúcsát koronázza Salgó vára. A név jelentése fénylő, ragyogó. A salgói várat valamikor a 13. század végén, vagy a 14. század elején építették. A vár alapját egy 625 m magas sziklacsúcs adja, melyet zsákként egymáshoz préselődő bazaltoszlopok alkotnak. A keskeny sziklagerinc legmagasabb pontján épült a 7,5x9,5 m-es külső méretű, de közel 2 m-es falvastagságú, téglalap alaprajzú torony. Ehhez kapcsolódott kezdetektől fogva a keskeny, közel 30 m hosszú, íves alaprajzú, a sziklagerinc mentén körülfalazott várudvar.
Salgótarjántól északkeletre, Salgóbánya kicsiny településének közelében, a Medves-fennsík 625 m magas vulkáni csúcsát koronázza Salgó vára. A név jelentése fénylő, ragyogó. A salgói várat valamikor a 13. század végén, vagy a 14. század elején építették. A vár alapját egy 625 m magas sziklacsúcs adja, melyet zsákként egymáshoz préselődő bazaltoszlopok alkotnak. A keskeny sziklagerinc legmagasabb pontján épült a 7,5x9,5 m-es külső méretű, de közel 2 m-es falvastagságú, téglalap alaprajzú torony. Ehhez kapcsolódott kezdetektől fogva a keskeny, közel 30 m hosszú, íves alaprajzú, a sziklagerinc mentén körülfalazott várudvar.
Salgótarjántól északkeletre, Salgóbánya kicsiny településének közelében, a Medves-fennsík 625 m magas vulkáni csúcsát koronázza Salgó vára. A név jelentése fénylő, ragyogó. A salgói várat valamikor a 13. század végén, vagy a 14. század elején építették. A vár alapját egy 625 m magas sziklacsúcs adja, melyet zsákként egymáshoz préselődő bazaltoszlopok alkotnak. A keskeny sziklagerinc legmagasabb pontján épült a 7,5x9,5 m-es külső méretű, de közel 2 m-es falvastagságú, téglalap alaprajzú torony. Ehhez kapcsolódott kezdetektől fogva a keskeny, közel 30 m hosszú, íves alaprajzú, a sziklagerinc mentén körülfalazott várudvar.
Történelmi élmények a várfalak között. A siklósi vár hazánknak fontos történelmi nevezetessége. Programkínálatát történelmi, festészeti, képzőművészeti, megújult állandó és időszaki kiállítások, szórakoztató programok, komoly- és könnyűzenei koncertek, nyári színházi előadások, hőspróbák színesítik.
Történelmi élmények a várfalak között. A siklósi vár hazánknak fontos történelmi nevezetessége. Programkínálatát történelmi, festészeti, képzőművészeti, megújult állandó és időszaki kiállítások, szórakoztató programok, komoly- és könnyűzenei koncertek, nyári színházi előadások, hőspróbák színesítik.
Történelmi élmények a várfalak között. A siklósi vár hazánknak fontos történelmi nevezetessége. Programkínálatát történelmi, festészeti, képzőművészeti, megújult állandó és időszaki kiállítások, szórakoztató programok, komoly- és könnyűzenei koncertek, nyári színházi előadások, hőspróbák színesítik.
Magyarország egyik legvadregényesebb sziklavárát a Tarna mentén, a Vár-hegy tetején lelhetjük meg, amelyet nemcsak a sziklatömb tetejére építettek, hanem belsejébe is. A riolittufából álló hegy gyomrába hatalmas járatokat, lépcsőket és termeket is vájtak, melyek várják a kalandok iránt érdeklődő látogatókat.
Magyarország egyik legvadregényesebb sziklavárát a Tarna mentén, a Vár-hegy tetején lelhetjük meg, amelyet nemcsak a sziklatömb tetejére építettek, hanem belsejébe is. A riolittufából álló hegy gyomrába hatalmas járatokat, lépcsőket és termeket is vájtak, melyek várják a kalandok iránt érdeklődő látogatókat.
Magyarország egyik legvadregényesebb sziklavárát a Tarna mentén, a Vár-hegy tetején lelhetjük meg, amelyet nemcsak a sziklatömb tetejére építettek, hanem belsejébe is. A riolittufából álló hegy gyomrába hatalmas járatokat, lépcsőket és termeket is vájtak, melyek várják a kalandok iránt érdeklődő látogatókat.
Az ezredforduló óta eltelt időszakban felélénkült a solymári vár kutatása. A turisztikailag is népszerű középkori épületegyüttes történetéről azonban keveset tudunk. A háromnegyed évszázados történeti kutatások nem tudták megválaszolni maradéktalanul, hogy a vár épületeit milyen célból húzták fel és mire szolgálhatott másfél évszázados fennállása alatt. Ennek csak egyik oka, hogy a mai napig nem készült el a vár és környéke antropogén, ökológiai feltérképezése, a környék (Pilis vármegye) történeti összehasonlító feldolgozása, valamint a középkori Solymár település vizsgálata. Pedig a helytörténetírás egyik módszertani sarokpontja, hogy megmutassa, mennyire specifikusan (vagy eltérően) mentek végbe az országos történelmi folyamatok az adott településen (illetve régióban). Mi megpróbáljuk most összefoglalni a vár történetét, időnként kitekintve a középkori környékre is.
Az ezredforduló óta eltelt időszakban felélénkült a solymári vár kutatása. A turisztikailag is népszerű középkori épületegyüttes történetéről azonban keveset tudunk. A háromnegyed évszázados történeti kutatások nem tudták megválaszolni maradéktalanul, hogy a vár épületeit milyen célból húzták fel és mire szolgálhatott másfél évszázados fennállása alatt. Ennek csak egyik oka, hogy a mai napig nem készült el a vár és környéke antropogén, ökológiai feltérképezése, a környék (Pilis vármegye) történeti összehasonlító feldolgozása, valamint a középkori Solymár település vizsgálata. Pedig a helytörténetírás egyik módszertani sarokpontja, hogy megmutassa, mennyire specifikusan (vagy eltérően) mentek végbe az országos történelmi folyamatok az adott településen (illetve régióban). Mi megpróbáljuk most összefoglalni a vár történetét, időnként kitekintve a középkori környékre is.
Az ezredforduló óta eltelt időszakban felélénkült a solymári vár kutatása. A turisztikailag is népszerű középkori épületegyüttes történetéről azonban keveset tudunk. A háromnegyed évszázados történeti kutatások nem tudták megválaszolni maradéktalanul, hogy a vár épületeit milyen célból húzták fel és mire szolgálhatott másfél évszázados fennállása alatt. Ennek csak egyik oka, hogy a mai napig nem készült el a vár és környéke antropogén, ökológiai feltérképezése, a környék (Pilis vármegye) történeti összehasonlító feldolgozása, valamint a középkori Solymár település vizsgálata. Pedig a helytörténetírás egyik módszertani sarokpontja, hogy megmutassa, mennyire specifikusan (vagy eltérően) mentek végbe az országos történelmi folyamatok az adott településen (illetve régióban). Mi megpróbáljuk most összefoglalni a vár történetét, időnként kitekintve a középkori környékre is.
