A falu Kisdad nevű részén találhatjuk a takaros kis zsellérházat, melyben a község tájházat rendezett be. A kicsi ház kétosztatú, nádfedele alatt két család fért meg hajdanán. Udvarán ma is látható a hozzá tartozó gémeskút kútágasa.
A Pataji Múzeumot 1959-ben Pastyik István történelemtanár alapította meg, aki közel 40 évig volt a Pataji Múzeum igazgatója. Az 1960-as évek derekán rendbe hozták a parasztházat és az istállóját. 1968 nyarán pataji tájházként ünnepélyesen megnyitották. A Múzeum látogatható épületei: unitárius templom (időszaki kiállítások) és tájház (állandó kiállítás).
A Pataji Múzeumot 1959-ben Pastyik István történelemtanár alapította meg, aki közel 40 évig volt a Pataji Múzeum igazgatója. Az 1960-as évek derekán rendbe hozták a parasztházat és az istállóját. 1968 nyarán pataji tájházként ünnepélyesen megnyitották. A Múzeum látogatható épületei: unitárius templom (időszaki kiállítások) és tájház (állandó kiállítás).
A Pataji Múzeumot 1959-ben Pastyik István történelemtanár alapította meg, aki közel 40 évig volt a Pataji Múzeum igazgatója. Az 1960-as évek derekán rendbe hozták a parasztházat és az istállóját. 1968 nyarán pataji tájházként ünnepélyesen megnyitották. A Múzeum látogatható épületei: unitárius templom (időszaki kiállítások) és tájház (állandó kiállítás).
A Fontana Filmszínház emeletén található a Hévízi Muzeális Gyűjtemény.
A Kállay Gyűjteményt 1993 tavaszán alapította Dr. Kállay Kristóf a Szuverén Máltai Lovagrend Szentszéki Nagykövete, magángyűjteményéből. A Kállay Gyűjtemény nemcsak egy ősmagyar nemesi család tagjainak emlékét őrzi, hanem megyénknek, illetve országunk történetének egy szeletét is. A gyűjtemény tizenhatezer kötetes könyvtárral és kortörténeti fotókkal büszkélkedhet, s az intézményben megtalálhatók a Kállay-leszármazottak személyes tárgyai, Kállay Miklós (1887-1967) miniszterelnök levelezése, Ilosvay Ferenc (1914-1990) vadászíró kéziratai és báró altorjai Apor Gábor (1889-1969) rendjelgyűjteménye is.
A Kállay Gyűjteményt 1993 tavaszán alapította Dr. Kállay Kristóf a Szuverén Máltai Lovagrend Szentszéki Nagykövete, magángyűjteményéből. A Kállay Gyűjtemény nemcsak egy ősmagyar nemesi család tagjainak emlékét őrzi, hanem megyénknek, illetve országunk történetének egy szeletét is. A gyűjtemény tizenhatezer kötetes könyvtárral és kortörténeti fotókkal büszkélkedhet, s az intézményben megtalálhatók a Kállay-leszármazottak személyes tárgyai, Kállay Miklós (1887-1967) miniszterelnök levelezése, Ilosvay Ferenc (1914-1990) vadászíró kéziratai és báró altorjai Apor Gábor (1889-1969) rendjelgyűjteménye is.
A Kállay Gyűjteményt 1993 tavaszán alapította Dr. Kállay Kristóf a Szuverén Máltai Lovagrend Szentszéki Nagykövete, magángyűjteményéből. A Kállay Gyűjtemény nemcsak egy ősmagyar nemesi család tagjainak emlékét őrzi, hanem megyénknek, illetve országunk történetének egy szeletét is. A gyűjtemény tizenhatezer kötetes könyvtárral és kortörténeti fotókkal büszkélkedhet, s az intézményben megtalálhatók a Kállay-leszármazottak személyes tárgyai, Kállay Miklós (1887-1967) miniszterelnök levelezése, Ilosvay Ferenc (1914-1990) vadászíró kéziratai és báró altorjai Apor Gábor (1889-1969) rendjelgyűjteménye is.
A volt Doleschall-kúria műemlék épületének földszintjén működő Lévay József Muzeális Könyvtár ősének az 1560 körül alapított miskolci református iskola könyvtára tekinthető. A könyvtár feladata a kutatások elősegítése mellett a muzeális jellegű gyűjtemény feltárása, megőrzése.
A Magyar Plakát Ház hajdanvolt későbarokk stílusú, emeletes magtárépület (1800 körül), melynek emeletén rendszeresen láthatók képzőművészeti kiállítások. A Képzőművészetek Háza - Kiskastély 1874-ben Krausz Mária nyaraló lakóházaként készült, eklektikus stílusú épület. Ízlésesen kialakított termeiben Z. Soós István, Sass Brunner Erzsébet és Brunner Erzsébet képeiből látható állandó kiállítás. Mindkét kiálltóhely a nagykanizsai Thúry György Múzeumhoz tartozik.
A Magyar Plakát Ház hajdanvolt későbarokk stílusú, emeletes magtárépület (1800 körül), melynek emeletén rendszeresen láthatók képzőművészeti kiállítások. A Képzőművészetek Háza - Kiskastély 1874-ben Krausz Mária nyaraló lakóházaként készült, eklektikus stílusú épület. Ízlésesen kialakított termeiben Z. Soós István, Sass Brunner Erzsébet és Brunner Erzsébet képeiből látható állandó kiállítás. Mindkét kiálltóhely a nagykanizsai Thúry György Múzeumhoz tartozik.
A Magyar Plakát Ház hajdanvolt későbarokk stílusú, emeletes magtárépület (1800 körül), melynek emeletén rendszeresen láthatók képzőművészeti kiállítások. A Képzőművészetek Háza - Kiskastély 1874-ben Krausz Mária nyaraló lakóházaként készült, eklektikus stílusú épület. Ízlésesen kialakított termeiben Z. Soós István, Sass Brunner Erzsébet és Brunner Erzsébet képeiből látható állandó kiállítás. Mindkét kiálltóhely a nagykanizsai Thúry György Múzeumhoz tartozik.
Vaján a megye egyik legjelentősebb műemlék épülete, a vajai várkastély ad otthont a MNM Vay Ádám Muzeális Gyűjteménynek, a működő intézmény elsődleges feladata a Rákóczi-kor kutatása, a szabadságharc emlékének és kuruc hagyományoknak az ápolása.
A kecskeméti Orvos- és Gyógyszerészettörténeti Gyűjtemény 1985 januárjában jött létre a Bács-Kiskun Megyei Gyógyszerészettörténeti Szakgyűjtemény és a Megyei Orvostörténeti Gyűjtemény egyesítésével és múzeumi átvételével. A két szakgyűjtemény megszületése Lóránd Nándor gyógyszerész és Réthy Aladár (1905–1985) laboratóriumi főorvos szakmatörténeti érdeklődésének volt köszönhető. A két gyűjtemény a város 1810-ben térképén már szereplő, természetesen azóta többször átalakított, paraszt-polgár lakóházban nyert elhelyezést. A hosszú épület külső arculatának egyedi jellegét az egyenes falfelületet megtörő két boltíves tornác, ún. `kódisállás` adja, melyeknek zömök pillérű mellvédes falait könnyű szerkezetű nyeregtetők védik.
A kecskeméti Orvos- és Gyógyszerészettörténeti Gyűjtemény 1985 januárjában jött létre a Bács-Kiskun Megyei Gyógyszerészettörténeti Szakgyűjtemény és a Megyei Orvostörténeti Gyűjtemény egyesítésével és múzeumi átvételével. A két szakgyűjtemény megszületése Lóránd Nándor gyógyszerész és Réthy Aladár (1905–1985) laboratóriumi főorvos szakmatörténeti érdeklődésének volt köszönhető. A két gyűjtemény a város 1810-ben térképén már szereplő, természetesen azóta többször átalakított, paraszt-polgár lakóházban nyert elhelyezést. A hosszú épület külső arculatának egyedi jellegét az egyenes falfelületet megtörő két boltíves tornác, ún. `kódisállás` adja, melyeknek zömök pillérű mellvédes falait könnyű szerkezetű nyeregtetők védik.
A kecskeméti Orvos- és Gyógyszerészettörténeti Gyűjtemény 1985 januárjában jött létre a Bács-Kiskun Megyei Gyógyszerészettörténeti Szakgyűjtemény és a Megyei Orvostörténeti Gyűjtemény egyesítésével és múzeumi átvételével. A két szakgyűjtemény megszületése Lóránd Nándor gyógyszerész és Réthy Aladár (1905–1985) laboratóriumi főorvos szakmatörténeti érdeklődésének volt köszönhető. A két gyűjtemény a város 1810-ben térképén már szereplő, természetesen azóta többször átalakított, paraszt-polgár lakóházban nyert elhelyezést. A hosszú épület külső arculatának egyedi jellegét az egyenes falfelületet megtörő két boltíves tornác, ún. `kódisállás` adja, melyeknek zömök pillérű mellvédes falait könnyű szerkezetű nyeregtetők védik.
Az öreg rádiókat bemutató kiállítás Perneky Sándor magángyűjteménye. Rádiók, gramaphonok- lemezjátszók, orsós és kazettás magnók, hangfalak, fejhallgatók, mikrofonok, erősítők, anódpótlók, transzformátorok, műszerek, kiegészítők, csődobozok.
A Kuny Domokos Múzeum rádió gyűjteményének kiállítását Tardos község központjában találhatják meg, a gyűjtő otthonában. A kiállított 130 készülék – amelyek közül mindegyik működőképes és megszólaltatható – eredeti állapotú, restaurált darabok. A gyűjtemény a magyar rádiózás első 50 évébe enged bepillantást, 1925-től 1975-ig. A Rádiómúzeumba látogatók megtekinthetnek 90 évnél idősebb rádiókat, telepes és hálózati üzemeltetésű készülékeket, valamint más-más gyártó által készített zeneszekrényeket.
A Kuny Domokos Múzeum rádió gyűjteményének kiállítását Tardos község központjában találhatják meg, a gyűjtő otthonában. A kiállított 130 készülék – amelyek közül mindegyik működőképes és megszólaltatható – eredeti állapotú, restaurált darabok. A gyűjtemény a magyar rádiózás első 50 évébe enged bepillantást, 1925-től 1975-ig. A Rádiómúzeumba látogatók megtekinthetnek 90 évnél idősebb rádiókat, telepes és hálózati üzemeltetésű készülékeket, valamint más-más gyártó által készített zeneszekrényeket.
A Kuny Domokos Múzeum rádió gyűjteményének kiállítását Tardos község központjában találhatják meg, a gyűjtő otthonában. A kiállított 130 készülék – amelyek közül mindegyik működőképes és megszólaltatható – eredeti állapotú, restaurált darabok. A gyűjtemény a magyar rádiózás első 50 évébe enged bepillantást, 1925-től 1975-ig. A Rádiómúzeumba látogatók megtekinthetnek 90 évnél idősebb rádiókat, telepes és hálózati üzemeltetésű készülékeket, valamint más-más gyártó által készített zeneszekrényeket.
