A Kuny Domokos Múzeum rádió gyűjteményének kiállítását Tardos község központjában találhatják meg, a gyűjtő otthonában. A kiállított 130 készülék – amelyek közül mindegyik működőképes és megszólaltatható – eredeti állapotú, restaurált darabok. A gyűjtemény a magyar rádiózás első 50 évébe enged bepillantást, 1925-től 1975-ig. A Rádiómúzeumba látogatók megtekinthetnek 90 évnél idősebb rádiókat, telepes és hálózati üzemeltetésű készülékeket, valamint más-más gyártó által készített zeneszekrényeket.
A Kuny Domokos Múzeum rádió gyűjteményének kiállítását Tardos község központjában találhatják meg, a gyűjtő otthonában. A kiállított 130 készülék – amelyek közül mindegyik működőképes és megszólaltatható – eredeti állapotú, restaurált darabok. A gyűjtemény a magyar rádiózás első 50 évébe enged bepillantást, 1925-től 1975-ig. A Rádiómúzeumba látogatók megtekinthetnek 90 évnél idősebb rádiókat, telepes és hálózati üzemeltetésű készülékeket, valamint más-más gyártó által készített zeneszekrényeket.
A Kuny Domokos Múzeum rádió gyűjteményének kiállítását Tardos község központjában találhatják meg, a gyűjtő otthonában. A kiállított 130 készülék – amelyek közül mindegyik működőképes és megszólaltatható – eredeti állapotú, restaurált darabok. A gyűjtemény a magyar rádiózás első 50 évébe enged bepillantást, 1925-től 1975-ig. A Rádiómúzeumba látogatók megtekinthetnek 90 évnél idősebb rádiókat, telepes és hálózati üzemeltetésű készülékeket, valamint más-más gyártó által készített zeneszekrényeket.
Ravazd falu központjától nem messze található az Erdészettörténeti Gyűjtemény, a Ravazdi Erdészet területén. A kiállítás fontos célkitűzése, hogy a természetszerető, természetet kedvelő emberek számára közzé tegyék az erdészettörténeti emlékeket, hozzák közel a területre érkező látogatókat a gyűjtemény segítségével a természethez. A gyűjtemény megtekintése során számos személyes és szakmai emlékkel, tárggyal találkozhatunk, melyek az erdőmester tevékenységéhez kapcsolódnak. A Kisalföldi Erdőgazdaság bemutatóhelye Ravazdon, Erdészeti Állandó Kiállítás.
Ravazd falu központjától nem messze található az Erdészettörténeti Gyűjtemény, a Ravazdi Erdészet területén. A kiállítás fontos célkitűzése, hogy a természetszerető, természetet kedvelő emberek számára közzé tegyék az erdészettörténeti emlékeket, hozzák közel a területre érkező látogatókat a gyűjtemény segítségével a természethez. A gyűjtemény megtekintése során számos személyes és szakmai emlékkel, tárggyal találkozhatunk, melyek az erdőmester tevékenységéhez kapcsolódnak. A Kisalföldi Erdőgazdaság bemutatóhelye Ravazdon, Erdészeti Állandó Kiállítás.
Ravazd falu központjától nem messze található az Erdészettörténeti Gyűjtemény, a Ravazdi Erdészet területén. A kiállítás fontos célkitűzése, hogy a természetszerető, természetet kedvelő emberek számára közzé tegyék az erdészettörténeti emlékeket, hozzák közel a területre érkező látogatókat a gyűjtemény segítségével a természethez. A gyűjtemény megtekintése során számos személyes és szakmai emlékkel, tárggyal találkozhatunk, melyek az erdőmester tevékenységéhez kapcsolódnak. A Kisalföldi Erdőgazdaság bemutatóhelye Ravazdon, Erdészeti Állandó Kiállítás.
Kisvárda egyik legfigyelemreméltóbb épületében, a volt zsinagógában található az egykori Vármúzeum jogutódjaként működő Rétközi Múzeum. A bejárati előcsarnokban a Holocaust kisvárdai áldozatainak emléktáblái láthatók. A földszinten kizárólag néprajzi anyag található, amelynek gyűjtési helye a Rétköz, és amely jelenlegi elrendezésében ezt a – Múzeumnak is nevet adó – tájegységet szeretné reprezentálni.
Kisvárda egyik legfigyelemreméltóbb épületében, a volt zsinagógában található az egykori Vármúzeum jogutódjaként működő Rétközi Múzeum. A bejárati előcsarnokban a Holocaust kisvárdai áldozatainak emléktáblái láthatók. A földszinten kizárólag néprajzi anyag található, amelynek gyűjtési helye a Rétköz, és amely jelenlegi elrendezésében ezt a – Múzeumnak is nevet adó – tájegységet szeretné reprezentálni.
Kisvárda egyik legfigyelemreméltóbb épületében, a volt zsinagógában található az egykori Vármúzeum jogutódjaként működő Rétközi Múzeum. A bejárati előcsarnokban a Holocaust kisvárdai áldozatainak emléktáblái láthatók. A földszinten kizárólag néprajzi anyag található, amelynek gyűjtési helye a Rétköz, és amely jelenlegi elrendezésében ezt a – Múzeumnak is nevet adó – tájegységet szeretné reprezentálni.
Több, mint harminc évi szorgalmas, olykor anyagi nélkülözéseket is vállaló gyűjtőmunkával létrehozta a századelő egyik legjelentősebb vidéki magán-gyűjteményét Rippl-Rónai Ödön, Rippl-Rónai József festőművész öccse. A festőforradalmár Rippl-Rónai a legkedvesebb testvéréből, a művészethez értő, az újító stílusokat üdvözlő és támogató szakembert nevelt ki. Gyűjteményéből válogatott kollekció képezi a “Rippl-Rónai Ödön gyűjteménye” című állandó kiállítás anyagát a Rippl-Rónai Múzeum központi épületében. A gyűjtemény kiemelkedő darabjai Csók István, Czóbel Béla, Ferenczy Károly, Czigány Dezső, Kernstok Károly, Iványi Grünwald Béla, Márffy Ödön, Vaszary János és a Rippl-Rónai József művei - közel 100 db.
Több, mint harminc évi szorgalmas, olykor anyagi nélkülözéseket is vállaló gyűjtőmunkával létrehozta a századelő egyik legjelentősebb vidéki magán-gyűjteményét Rippl-Rónai Ödön, Rippl-Rónai József festőművész öccse. A festőforradalmár Rippl-Rónai a legkedvesebb testvéréből, a művészethez értő, az újító stílusokat üdvözlő és támogató szakembert nevelt ki. Gyűjteményéből válogatott kollekció képezi a “Rippl-Rónai Ödön gyűjteménye” című állandó kiállítás anyagát a Rippl-Rónai Múzeum központi épületében. A gyűjtemény kiemelkedő darabjai Csók István, Czóbel Béla, Ferenczy Károly, Czigány Dezső, Kernstok Károly, Iványi Grünwald Béla, Márffy Ödön, Vaszary János és a Rippl-Rónai József művei - közel 100 db.
Több, mint harminc évi szorgalmas, olykor anyagi nélkülözéseket is vállaló gyűjtőmunkával létrehozta a századelő egyik legjelentősebb vidéki magán-gyűjteményét Rippl-Rónai Ödön, Rippl-Rónai József festőművész öccse. A festőforradalmár Rippl-Rónai a legkedvesebb testvéréből, a művészethez értő, az újító stílusokat üdvözlő és támogató szakembert nevelt ki. Gyűjteményéből válogatott kollekció képezi a “Rippl-Rónai Ödön gyűjteménye” című állandó kiállítás anyagát a Rippl-Rónai Múzeum központi épületében. A gyűjtemény kiemelkedő darabjai Csók István, Czóbel Béla, Ferenczy Károly, Czigány Dezső, Kernstok Károly, Iványi Grünwald Béla, Márffy Ödön, Vaszary János és a Rippl-Rónai József művei - közel 100 db.
A XVI-XVII. századi vár Sforza-félbástyájának föld alatti járataiban, kazamatáiban helyezték el a főként római síremlékekből és újkori kőfaragványokból álló gyűjteményt. A kiállításon megtekinthetjük Győr egykori várkapuját, a Fehérvári kaput, melyet a Pálffy Miklós és Adolf Schwarzenberg vezette magyar sereg robbantott be 1598. március 28-án, amikor a győri várat visszafoglalták a megszálló törököktől. A vár udvara és kazamatája 1957 óta ad helyet a római kori és kora-újkori kőtár és a Horváth József téglagyűjteménye anyagából rendezett állandó kiállításnak.
A XVI-XVII. századi vár Sforza-félbástyájának föld alatti járataiban, kazamatáiban helyezték el a főként római síremlékekből és újkori kőfaragványokból álló gyűjteményt. A kiállításon megtekinthetjük Győr egykori várkapuját, a Fehérvári kaput, melyet a Pálffy Miklós és Adolf Schwarzenberg vezette magyar sereg robbantott be 1598. március 28-án, amikor a győri várat visszafoglalták a megszálló törököktől. A vár udvara és kazamatája 1957 óta ad helyet a római kori és kora-újkori kőtár és a Horváth József téglagyűjteménye anyagából rendezett állandó kiállításnak.
A XVI-XVII. századi vár Sforza-félbástyájának föld alatti járataiban, kazamatáiban helyezték el a főként római síremlékekből és újkori kőfaragványokból álló gyűjteményt. A kiállításon megtekinthetjük Győr egykori várkapuját, a Fehérvári kaput, melyet a Pálffy Miklós és Adolf Schwarzenberg vezette magyar sereg robbantott be 1598. március 28-án, amikor a győri várat visszafoglalták a megszálló törököktől. A vár udvara és kazamatája 1957 óta ad helyet a római kori és kora-újkori kőtár és a Horváth József téglagyűjteménye anyagából rendezett állandó kiállításnak.
Észak-Bihar legfejlettebb muzeális intézménye Létavértes városában, a vértesi városrész központjában található. Épületét a Vértesi Református Egyház alakította ki. Ebben került elhelyezésre Dr. Rozsnyai István néprajzi gyűjteménye, amely a Kárpát-medence kerámiaművészetét mutatja be a Tiszántúl legnagyobb alapterületű díszkerámia kiállításán. A kétszintes épületben állandó és időszaki kiállítóterem, fogadótér és múzeumi kávézó is található. Az intézmény rendszeresen tart múzeumpedagógiai foglalkozásokat, illetve gyakran fogad turista- és gyermekcsoportokat. Egy 50 férőhelyes jurtatábor biztosít szálláshelyet az idelátogatóknak. A muzeális intézmény hagyományőrző és gasztronómiai rendezvényei hitelesen ismertetik több évszázad hagyományos életmódkultúráját.
Észak-Bihar legfejlettebb muzeális intézménye Létavértes városában, a vértesi városrész központjában található. Épületét a Vértesi Református Egyház alakította ki. Ebben került elhelyezésre Dr. Rozsnyai István néprajzi gyűjteménye, amely a Kárpát-medence kerámiaművészetét mutatja be a Tiszántúl legnagyobb alapterületű díszkerámia kiállításán. A kétszintes épületben állandó és időszaki kiállítóterem, fogadótér és múzeumi kávézó is található. Az intézmény rendszeresen tart múzeumpedagógiai foglalkozásokat, illetve gyakran fogad turista- és gyermekcsoportokat. Egy 50 férőhelyes jurtatábor biztosít szálláshelyet az idelátogatóknak. A muzeális intézmény hagyományőrző és gasztronómiai rendezvényei hitelesen ismertetik több évszázad hagyományos életmódkultúráját.
Észak-Bihar legfejlettebb muzeális intézménye Létavértes városában, a vértesi városrész központjában található. Épületét a Vértesi Református Egyház alakította ki. Ebben került elhelyezésre Dr. Rozsnyai István néprajzi gyűjteménye, amely a Kárpát-medence kerámiaművészetét mutatja be a Tiszántúl legnagyobb alapterületű díszkerámia kiállításán. A kétszintes épületben állandó és időszaki kiállítóterem, fogadótér és múzeumi kávézó is található. Az intézmény rendszeresen tart múzeumpedagógiai foglalkozásokat, illetve gyakran fogad turista- és gyermekcsoportokat. Egy 50 férőhelyes jurtatábor biztosít szálláshelyet az idelátogatóknak. A muzeális intézmény hagyományőrző és gasztronómiai rendezvényei hitelesen ismertetik több évszázad hagyományos életmódkultúráját.
A gyűjtemény az egyetemes keresztény kultúra egyedi bemutatása, amely napjaink folyamatosan változó világában állandó szellemi és materiális értéket képvisel. A múzeum alapítója Markója László plébános. A 2141 tételben, 2634 darabot számláló gyűjtemény a Közép-Dunántúl római katolikus közösségeinek vallásos hagyományaiba, hitéletébe, s azok tárgyi és írott emlékeibe enged betekintést. Számos műtárgy helytörténeti vonatkozású, némely darabok közvetlenül kapcsolódnak Magyarország történeti fejlődéséhez, s a mai napig őrzik a település német nemzetiségi hagyományait. Az egyházi gyűjtemény csak előzetes egyeztetést követően látogatható.
A gyűjtemény az egyetemes keresztény kultúra egyedi bemutatása, amely napjaink folyamatosan változó világában állandó szellemi és materiális értéket képvisel. A múzeum alapítója Markója László plébános. A 2141 tételben, 2634 darabot számláló gyűjtemény a Közép-Dunántúl római katolikus közösségeinek vallásos hagyományaiba, hitéletébe, s azok tárgyi és írott emlékeibe enged betekintést. Számos műtárgy helytörténeti vonatkozású, némely darabok közvetlenül kapcsolódnak Magyarország történeti fejlődéséhez, s a mai napig őrzik a település német nemzetiségi hagyományait. Az egyházi gyűjtemény csak előzetes egyeztetést követően látogatható.
A gyűjtemény az egyetemes keresztény kultúra egyedi bemutatása, amely napjaink folyamatosan változó világában állandó szellemi és materiális értéket képvisel. A múzeum alapítója Markója László plébános. A 2141 tételben, 2634 darabot számláló gyűjtemény a Közép-Dunántúl római katolikus közösségeinek vallásos hagyományaiba, hitéletébe, s azok tárgyi és írott emlékeibe enged betekintést. Számos műtárgy helytörténeti vonatkozású, némely darabok közvetlenül kapcsolódnak Magyarország történeti fejlődéséhez, s a mai napig őrzik a település német nemzetiségi hagyományait. Az egyházi gyűjtemény csak előzetes egyeztetést követően látogatható.
A Kubinyi Ágoston Programnak köszönhetően megújult állandó kiállítással várja látogatóit az Erzsébet-ligetben a Ruzicskay Alkotóház. Ruzicskay György (1896 - 1993) szarvasi származású, Munkácsy Mihály-díjas, Kiváló- és Érdemes Művész képzőművészeti és néprajzi gyűjteménye keddtől szombatig tekinthető meg.
A Kubinyi Ágoston Programnak köszönhetően megújult állandó kiállítással várja látogatóit az Erzsébet-ligetben a Ruzicskay Alkotóház. Ruzicskay György (1896 - 1993) szarvasi származású, Munkácsy Mihály-díjas, Kiváló- és Érdemes Művész képzőművészeti és néprajzi gyűjteménye keddtől szombatig tekinthető meg.
A Kubinyi Ágoston Programnak köszönhetően megújult állandó kiállítással várja látogatóit az Erzsébet-ligetben a Ruzicskay Alkotóház. Ruzicskay György (1896 - 1993) szarvasi származású, Munkácsy Mihály-díjas, Kiváló- és Érdemes Művész képzőművészeti és néprajzi gyűjteménye keddtől szombatig tekinthető meg.
Sajóvelezden, a tájházban megtekinthetők a község múltjának tárgyi eszközei. Az idelátogatók a faluban összegyűjtött, a régi falusi életet felelevenítő háztartási eszközöket, a mezőgazdaságban és az állattenyésztésben használt szerszámokat ismerhetik meg. Tájházat a Műemlék felügyelőség 1989-ben műemlékké nyilvánította.
Sajóvelezden, a tájházban megtekinthetők a község múltjának tárgyi eszközei. Az idelátogatók a faluban összegyűjtött, a régi falusi életet felelevenítő háztartási eszközöket, a mezőgazdaságban és az állattenyésztésben használt szerszámokat ismerhetik meg. Tájházat a Műemlék felügyelőség 1989-ben műemlékké nyilvánította.
Sajóvelezden, a tájházban megtekinthetők a község múltjának tárgyi eszközei. Az idelátogatók a faluban összegyűjtött, a régi falusi életet felelevenítő háztartási eszközöket, a mezőgazdaságban és az állattenyésztésben használt szerszámokat ismerhetik meg. Tájházat a Műemlék felügyelőség 1989-ben műemlékké nyilvánította.
Egy szépen felújított kastélyban található a nagybajomi Sárközy István Múzeum. Kiemelkedő szerepet játszott, Sárközy István földbirtokos (1759-1845) a város életében, gazdasági és kultúrtörténeti fejlődésében. A megújult kiállítási terület jelentős részét a helytörténet foglalja el. Nagybajom dokumentumai, történetének eseményei mellett a kiállítás emléket állít az épület egykori tulajdonosának, az irodalomkedvelő Sárközy Istvánnak, s a házigazda neves vendégeinek: Csokonai Vitéz Mihály és Pálóczi Horváth Ádám költőknek is.
Egy szépen felújított kastélyban található a nagybajomi Sárközy István Múzeum. Kiemelkedő szerepet játszott, Sárközy István földbirtokos (1759-1845) a város életében, gazdasági és kultúrtörténeti fejlődésében. A megújult kiállítási terület jelentős részét a helytörténet foglalja el. Nagybajom dokumentumai, történetének eseményei mellett a kiállítás emléket állít az épület egykori tulajdonosának, az irodalomkedvelő Sárközy Istvánnak, s a házigazda neves vendégeinek: Csokonai Vitéz Mihály és Pálóczi Horváth Ádám költőknek is.
Egy szépen felújított kastélyban található a nagybajomi Sárközy István Múzeum. Kiemelkedő szerepet játszott, Sárközy István földbirtokos (1759-1845) a város életében, gazdasági és kultúrtörténeti fejlődésében. A megújult kiállítási terület jelentős részét a helytörténet foglalja el. Nagybajom dokumentumai, történetének eseményei mellett a kiállítás emléket állít az épület egykori tulajdonosának, az irodalomkedvelő Sárközy Istvánnak, s a házigazda neves vendégeinek: Csokonai Vitéz Mihály és Pálóczi Horváth Ádám költőknek is.
