A császártöltési Falumúzeumnak helyt adó házat Walter Boldizsár és első felesége Angeli Mária építette 1896-ban. A kor szokásainak megfelelően konyha, lakószoba, tisztaszoba, kamra, nyitott gang elosztással. Változást a ház életébe is az 1947-es esztendő hozott. A kitelepítés. Építőinek és leszármazottaiknak mindent hátrahagyva kellett elmenekülniük. Az új tulajdonos, a felvidéki Naszvadról betelepített Mátyus Vince és családja birtokába kerültek. Császártöltés község Önkormányzata az ő leszármazottjuktól vásárolta meg az ingatlant 1996-ban, a Falumúzeum céljaira.
A császártöltési Falumúzeumnak helyt adó házat Walter Boldizsár és első felesége Angeli Mária építette 1896-ban. A kor szokásainak megfelelően konyha, lakószoba, tisztaszoba, kamra, nyitott gang elosztással. Változást a ház életébe is az 1947-es esztendő hozott. A kitelepítés. Építőinek és leszármazottaiknak mindent hátrahagyva kellett elmenekülniük. Az új tulajdonos, a felvidéki Naszvadról betelepített Mátyus Vince és családja birtokába kerültek. Császártöltés község Önkormányzata az ő leszármazottjuktól vásárolta meg az ingatlant 1996-ban, a Falumúzeum céljaira.
A császártöltési Falumúzeumnak helyt adó házat Walter Boldizsár és első felesége Angeli Mária építette 1896-ban. A kor szokásainak megfelelően konyha, lakószoba, tisztaszoba, kamra, nyitott gang elosztással. Változást a ház életébe is az 1947-es esztendő hozott. A kitelepítés. Építőinek és leszármazottaiknak mindent hátrahagyva kellett elmenekülniük. Az új tulajdonos, a felvidéki Naszvadról betelepített Mátyus Vince és családja birtokába kerültek. Császártöltés község Önkormányzata az ő leszármazottjuktól vásárolta meg az ingatlant 1996-ban, a Falumúzeum céljaira.
Csesznek egyik réginek mondható parasztházában nyílt meg a település helytörténeti kiállítása. A Falumúzeumban található régi eszközök nagy része a református néprajzi gyűjteményből származik, illetve egyéb lakossági felajánlásból. Az emléktárgyak között a régi kenderfeldolgozás, illetve a korabeli falusi emberek mindennapi szerszámain túl a környéken összegyűjtött kőzeteket, különböző őstörténeti maradványokat is megtekinthetnek az érdeklődők.
Csesznek egyik réginek mondható parasztházában nyílt meg a település helytörténeti kiállítása. A Falumúzeumban található régi eszközök nagy része a református néprajzi gyűjteményből származik, illetve egyéb lakossági felajánlásból. Az emléktárgyak között a régi kenderfeldolgozás, illetve a korabeli falusi emberek mindennapi szerszámain túl a környéken összegyűjtött kőzeteket, különböző őstörténeti maradványokat is megtekinthetnek az érdeklődők.
Csesznek egyik réginek mondható parasztházában nyílt meg a település helytörténeti kiállítása. A Falumúzeumban található régi eszközök nagy része a református néprajzi gyűjteményből származik, illetve egyéb lakossági felajánlásból. Az emléktárgyak között a régi kenderfeldolgozás, illetve a korabeli falusi emberek mindennapi szerszámain túl a környéken összegyűjtött kőzeteket, különböző őstörténeti maradványokat is megtekinthetnek az érdeklődők.
A falumúzeum kiállítása a csömöri lakóházak hagyományos berendezését, illetve a paraszti viseletet igyekszik bemutatni. A múzeum egyik legértékesebb bútordarabja, az 1860-as évekből származó nagyméretű festett láda.
A település központjában múzeumpark található két falumúzeummá átalakított magánlakással. A múzeumpark területén elhelyezkedő két parasztház melléképületeivel, tárgyi gyűjteményeivel, helytörténeti értékek bemutatásával várja látogatóit. A kiállítások felidézik a szatmári Erdőhát tájegység embereinek mindennapjait.
A település központjában múzeumpark található két falumúzeummá átalakított magánlakással. A múzeumpark területén elhelyezkedő két parasztház melléképületeivel, tárgyi gyűjteményeivel, helytörténeti értékek bemutatásával várja látogatóit. A kiállítások felidézik a szatmári Erdőhát tájegység embereinek mindennapjait.
A település központjában múzeumpark található két falumúzeummá átalakított magánlakással. A múzeumpark területén elhelyezkedő két parasztház melléképületeivel, tárgyi gyűjteményeivel, helytörténeti értékek bemutatásával várja látogatóit. A kiállítások felidézik a szatmári Erdőhát tájegység embereinek mindennapjait.
Az elsősorban néprajzi értékeket bemutató kiállítás két újabb bemutatóval bővült, megtekinthető Lukács Gyula műbútorasztalos műhelye, és id. Nagy Károly méltán elismert ásványgyűjteménye. A Falumúzeum udvarán felépült gyönyörű kemence egyedi hangulatot teremt a múzeum hagyományossá vált rendezvényeihez- Múzeumok éjszakája, Augusztus 20-án kenyérszentelés, Múzeumok őszi fesztiválja.
Az elsősorban néprajzi értékeket bemutató kiállítás két újabb bemutatóval bővült, megtekinthető Lukács Gyula műbútorasztalos műhelye, és id. Nagy Károly méltán elismert ásványgyűjteménye. A Falumúzeum udvarán felépült gyönyörű kemence egyedi hangulatot teremt a múzeum hagyományossá vált rendezvényeihez- Múzeumok éjszakája, Augusztus 20-án kenyérszentelés, Múzeumok őszi fesztiválja.
Az elsősorban néprajzi értékeket bemutató kiállítás két újabb bemutatóval bővült, megtekinthető Lukács Gyula műbútorasztalos műhelye, és id. Nagy Károly méltán elismert ásványgyűjteménye. A Falumúzeum udvarán felépült gyönyörű kemence egyedi hangulatot teremt a múzeum hagyományossá vált rendezvényeihez- Múzeumok éjszakája, Augusztus 20-án kenyérszentelés, Múzeumok őszi fesztiválja.
Az 1983-ban megnyílt múzeum hagyományosan berendezett lakásbelsőt mutat be - bútorokkal, konyhai és kézműves eszközökkel. A berendezési tárgyakat a lakosok gyűjtötték. Maga az épület valamikor az 1900-as évek elején épült a kor építkezési szokásai szerint döngölt falakkal, kis ablakokkal, náddal fedett nyeregtetővel. Az udvar felől faoszlopos tornác látható. A ház utcai homlokzatához deszkakerítés csatlakozik, kis- és nagykapuval. Az épület érdekessége még, hogy tűzfala paticsból készült.
Az 1983-ban megnyílt múzeum hagyományosan berendezett lakásbelsőt mutat be - bútorokkal, konyhai és kézműves eszközökkel. A berendezési tárgyakat a lakosok gyűjtötték. Maga az épület valamikor az 1900-as évek elején épült a kor építkezési szokásai szerint döngölt falakkal, kis ablakokkal, náddal fedett nyeregtetővel. Az udvar felől faoszlopos tornác látható. A ház utcai homlokzatához deszkakerítés csatlakozik, kis- és nagykapuval. Az épület érdekessége még, hogy tűzfala paticsból készült.
Az 1983-ban megnyílt múzeum hagyományosan berendezett lakásbelsőt mutat be - bútorokkal, konyhai és kézműves eszközökkel. A berendezési tárgyakat a lakosok gyűjtötték. Maga az épület valamikor az 1900-as évek elején épült a kor építkezési szokásai szerint döngölt falakkal, kis ablakokkal, náddal fedett nyeregtetővel. Az udvar felől faoszlopos tornác látható. A ház utcai homlokzatához deszkakerítés csatlakozik, kis- és nagykapuval. Az épület érdekessége még, hogy tűzfala paticsból készült.
A településen egy száz éves parasztház három helyiségében falumúzeumot hoztak létre, melyben megtaláljuk az összegyűjtött tárgyakat, a népviselet legszebb darabjait, a régi használati- és munkaeszközöket.
Falunkban mindössze négy régi építésű parasztház maradt fenn, ebből az egyikben a Falumúzeum nyert elhelyezést, a másik három korszerűsítés után lakóházként funkcionál. A Falumúzeum épülete 1903-ben épült kisparaszti portaként, a hosszú parasztházak újabb, cseréptetőzettel ellátott típusát képviselve. Állandó kiállítás: német nemzetiségi középparaszti porta, 1903 házbelső, életmód, tárgyi emlékek, festett tányérok, bútorzat.
Falunkban mindössze négy régi építésű parasztház maradt fenn, ebből az egyikben a Falumúzeum nyert elhelyezést, a másik három korszerűsítés után lakóházként funkcionál. A Falumúzeum épülete 1903-ben épült kisparaszti portaként, a hosszú parasztházak újabb, cseréptetőzettel ellátott típusát képviselve. Állandó kiállítás: német nemzetiségi középparaszti porta, 1903 házbelső, életmód, tárgyi emlékek, festett tányérok, bútorzat.
Falunkban mindössze négy régi építésű parasztház maradt fenn, ebből az egyikben a Falumúzeum nyert elhelyezést, a másik három korszerűsítés után lakóházként funkcionál. A Falumúzeum épülete 1903-ben épült kisparaszti portaként, a hosszú parasztházak újabb, cseréptetőzettel ellátott típusát képviselve. Állandó kiállítás: német nemzetiségi középparaszti porta, 1903 házbelső, életmód, tárgyi emlékek, festett tányérok, bútorzat.
A XVIII. századi parasztházban 1964 óta működő Falumúzeum három részből áll: néprajzi, régészeti-történeti és mezőgazdasági. Így bronzkori eszközöket, XIX. századi szlovák népviseletet és faekét is láthatunk.
A falumúzeumot egy XIX. századi kovácsműhelyben rendezték be, eredeti füstöskonyhával, parasztszobával. A faluban dolgozó utolsó patkolókovácsé, Vörös Lajos kovácsmesteré volt. A település egyik legrégebbi építészeti, ipartörténeti és néprajzi emléke.
