1999. március 14-én avatták fel Kiskunmajsán az ország első és mindmáig egyetlen 56-os múzeumát, mely azóta fogadja a látogatókat. Alapítója Pongrátz Gergely, a Corvin köz legendás főparancsnoka, aki saját erőből állított emléket 1956 hőseinek. A kiállított relikviák, fotók, könyvek, dokumentumok, képzőművészeti alkotások jó részét az egykori bajtársak ajánlották fel. A gyűjtemény állandóan bővül magánszemélyek által felajánlott újabb dokumentumokkal és tárgyakkal.
1999. március 14-én avatták fel Kiskunmajsán az ország első és mindmáig egyetlen 56-os múzeumát, mely azóta fogadja a látogatókat. Alapítója Pongrátz Gergely, a Corvin köz legendás főparancsnoka, aki saját erőből állított emléket 1956 hőseinek. A kiállított relikviák, fotók, könyvek, dokumentumok, képzőművészeti alkotások jó részét az egykori bajtársak ajánlották fel. A gyűjtemény állandóan bővül magánszemélyek által felajánlott újabb dokumentumokkal és tárgyakkal.
1999. március 14-én avatták fel Kiskunmajsán az ország első és mindmáig egyetlen 56-os múzeumát, mely azóta fogadja a látogatókat. Alapítója Pongrátz Gergely, a Corvin köz legendás főparancsnoka, aki saját erőből állított emléket 1956 hőseinek. A kiállított relikviák, fotók, könyvek, dokumentumok, képzőművészeti alkotások jó részét az egykori bajtársak ajánlották fel. A gyűjtemény állandóan bővül magánszemélyek által felajánlott újabb dokumentumokkal és tárgyakkal.
A várban állandó kiállításon látogatható a Hősök terme. A szobrok között álló szarkofágokban nyugszanak a várvédők földi maradványai. A terem közepén áll Dobó István várkapitány síremléke. 1896- ban, mint történelmi ereklyét mutatták be a Millenniumi Kiállításon, Budapesten. Mai helyére a Hősök termébe 1965-ben került.
A várban állandó kiállításon látogatható a Hősök terme. A szobrok között álló szarkofágokban nyugszanak a várvédők földi maradványai. A terem közepén áll Dobó István várkapitány síremléke. 1896- ban, mint történelmi ereklyét mutatták be a Millenniumi Kiállításon, Budapesten. Mai helyére a Hősök termébe 1965-ben került.
A várban állandó kiállításon látogatható a Hősök terme. A szobrok között álló szarkofágokban nyugszanak a várvédők földi maradványai. A terem közepén áll Dobó István várkapitány síremléke. 1896- ban, mint történelmi ereklyét mutatták be a Millenniumi Kiállításon, Budapesten. Mai helyére a Hősök termébe 1965-ben került.
A Pannon-tenger Földtörténeti és Természetrajzi Tár a földtörténeti harmad- és negyedidőszak geológiai és őslénytani emlékeinek rendszeres gyűjtését, kutatását, megőrzését és bemutatását tekinti elsődleges feladatának. Gyűjtő- és vizsgálati területe szűkebben Borsod-Abaúj-Zemplén megyére, a megye- és országhatárokat nem ismerő jelenségek okán azonban az egész a Pannon-medencére kiterjed. A múzeum érdekes, színes, interaktív földtörténeti kiállításokkal várja látogatóit.
A Pannon-tenger Földtörténeti és Természetrajzi Tár a földtörténeti harmad- és negyedidőszak geológiai és őslénytani emlékeinek rendszeres gyűjtését, kutatását, megőrzését és bemutatását tekinti elsődleges feladatának. Gyűjtő- és vizsgálati területe szűkebben Borsod-Abaúj-Zemplén megyére, a megye- és országhatárokat nem ismerő jelenségek okán azonban az egész a Pannon-medencére kiterjed. A múzeum érdekes, színes, interaktív földtörténeti kiállításokkal várja látogatóit.
A Pannon-tenger Földtörténeti és Természetrajzi Tár a földtörténeti harmad- és negyedidőszak geológiai és őslénytani emlékeinek rendszeres gyűjtését, kutatását, megőrzését és bemutatását tekinti elsődleges feladatának. Gyűjtő- és vizsgálati területe szűkebben Borsod-Abaúj-Zemplén megyére, a megye- és országhatárokat nem ismerő jelenségek okán azonban az egész a Pannon-medencére kiterjed. A múzeum érdekes, színes, interaktív földtörténeti kiállításokkal várja látogatóit.
Zenetörténeti múzeum és szakkönyvtár a Budai Várban, az MTA BTK Zenetudományi Intézet osztályaként működik. Feladatköre az organológiai (hangszertörténeti) kutatás, a magyar és európai zenetörténeti múlt dokumentumainak (kéziratok, levelek, képek, hangszerek, hagyatékok) gyűjtése, feldolgozása, publikálása monografikus formában és kiállítások keretében, a zenei ikonográfiai kutatás és publikálás, az állami tulajdonú mesterhangszerek nyilvántartása és szemléje, a hangszerek és egyéb zenei vonatkozású tárgyak kiviteli engedélyezésével kapcsolatos szakértői feladatok ellátása.
Zenetörténeti múzeum és szakkönyvtár a Budai Várban, az MTA BTK Zenetudományi Intézet osztályaként működik. Feladatköre az organológiai (hangszertörténeti) kutatás, a magyar és európai zenetörténeti múlt dokumentumainak (kéziratok, levelek, képek, hangszerek, hagyatékok) gyűjtése, feldolgozása, publikálása monografikus formában és kiállítások keretében, a zenei ikonográfiai kutatás és publikálás, az állami tulajdonú mesterhangszerek nyilvántartása és szemléje, a hangszerek és egyéb zenei vonatkozású tárgyak kiviteli engedélyezésével kapcsolatos szakértői feladatok ellátása.
Zenetörténeti múzeum és szakkönyvtár a Budai Várban, az MTA BTK Zenetudományi Intézet osztályaként működik. Feladatköre az organológiai (hangszertörténeti) kutatás, a magyar és európai zenetörténeti múlt dokumentumainak (kéziratok, levelek, képek, hangszerek, hagyatékok) gyűjtése, feldolgozása, publikálása monografikus formában és kiállítások keretében, a zenei ikonográfiai kutatás és publikálás, az állami tulajdonú mesterhangszerek nyilvántartása és szemléje, a hangszerek és egyéb zenei vonatkozású tárgyak kiviteli engedélyezésével kapcsolatos szakértői feladatok ellátása.
A mohácsi Kanizsai Dorottya Múzeumban a “Népek találkozása a mohácsi Dunánál” című állandó kiállítás új elrendezésben és interaktív megoldásokkal kiegészülve kerül a látogatók elé. Az állandó kiállítás feldolgozza a mohácsi csata történetét és társadalmi hatását, a legismertebb helyi szokás, a busójárás eredetét és kulturális hátterét, és a város helytörténetét. Nagy hangsúlyt kap a magyarországi horvátok, szerbek és szlovének kultúrájának, szokásainak és mindennapjainak a bemutatása. Számos interaktív elem gazdagítja a kiállítást, amelyek révén személyesen átélhető és szórakoztató élményekkel gazdagodhat gyermek vagy felnőtt látogató egyaránt.
A mohácsi Kanizsai Dorottya Múzeumban a “Népek találkozása a mohácsi Dunánál” című állandó kiállítás új elrendezésben és interaktív megoldásokkal kiegészülve kerül a látogatók elé. Az állandó kiállítás feldolgozza a mohácsi csata történetét és társadalmi hatását, a legismertebb helyi szokás, a busójárás eredetét és kulturális hátterét, és a város helytörténetét. Nagy hangsúlyt kap a magyarországi horvátok, szerbek és szlovének kultúrájának, szokásainak és mindennapjainak a bemutatása. Számos interaktív elem gazdagítja a kiállítást, amelyek révén személyesen átélhető és szórakoztató élményekkel gazdagodhat gyermek vagy felnőtt látogató egyaránt.
A mohácsi Kanizsai Dorottya Múzeumban a “Népek találkozása a mohácsi Dunánál” című állandó kiállítás új elrendezésben és interaktív megoldásokkal kiegészülve kerül a látogatók elé. Az állandó kiállítás feldolgozza a mohácsi csata történetét és társadalmi hatását, a legismertebb helyi szokás, a busójárás eredetét és kulturális hátterét, és a város helytörténetét. Nagy hangsúlyt kap a magyarországi horvátok, szerbek és szlovének kultúrájának, szokásainak és mindennapjainak a bemutatása. Számos interaktív elem gazdagítja a kiállítást, amelyek révén személyesen átélhető és szórakoztató élményekkel gazdagodhat gyermek vagy felnőtt látogató egyaránt.
A Múzeum állandó kiállítása négy szinten tekinthető meg. A második emeletről egészen a pince szintig termeken folyosókon, labirintuson és szobákon követhetjük végig Magyarország véres megszállásának történetét.
A Kende család a rokon Kölcsey családdal együtt a Szente-Mágócs nemzetségből származik. A családtörténeti szobában a Kölcsey és a Kende család kapcsolatáról, történetéről szóló tablók, valamint a címertannal foglalkozó bemutatók láthatóak. A vitrinekben régészeti leletek és az épület néhány megmaradt használati tárgya, építőeleme tekinthető meg. Az érintőképernyős installáció segítségével bárki elkészítheti saját címerét.
A Kende család a rokon Kölcsey családdal együtt a Szente-Mágócs nemzetségből származik. A családtörténeti szobában a Kölcsey és a Kende család kapcsolatáról, történetéről szóló tablók, valamint a címertannal foglalkozó bemutatók láthatóak. A vitrinekben régészeti leletek és az épület néhány megmaradt használati tárgya, építőeleme tekinthető meg. Az érintőképernyős installáció segítségével bárki elkészítheti saját címerét.
A Kende család a rokon Kölcsey családdal együtt a Szente-Mágócs nemzetségből származik. A családtörténeti szobában a Kölcsey és a Kende család kapcsolatáról, történetéről szóló tablók, valamint a címertannal foglalkozó bemutatók láthatóak. A vitrinekben régészeti leletek és az épület néhány megmaradt használati tárgya, építőeleme tekinthető meg. Az érintőképernyős installáció segítségével bárki elkészítheti saját címerét.
A gasztronómiai kiállítás célja a nemesi és a paraszti konyhakultúra kapcsolatának a bemutatása. A teremben a vidéki ember konyhai tüzelőberendezései, bútorai, használati tárgyai mellett az étkezési szokásokról is tájékoztatást kap az érdeklődő. Az 1867-ből származó szakácskönyvet digitális formában lapozgatva régi receptek olvashatók, a leírások e-mailen megoszthatók.
A gasztronómiai kiállítás célja a nemesi és a paraszti konyhakultúra kapcsolatának a bemutatása. A teremben a vidéki ember konyhai tüzelőberendezései, bútorai, használati tárgyai mellett az étkezési szokásokról is tájékoztatást kap az érdeklődő. Az 1867-ből származó szakácskönyvet digitális formában lapozgatva régi receptek olvashatók, a leírások e-mailen megoszthatók.
A gasztronómiai kiállítás célja a nemesi és a paraszti konyhakultúra kapcsolatának a bemutatása. A teremben a vidéki ember konyhai tüzelőberendezései, bútorai, használati tárgyai mellett az étkezési szokásokról is tájékoztatást kap az érdeklődő. Az 1867-ből származó szakácskönyvet digitális formában lapozgatva régi receptek olvashatók, a leírások e-mailen megoszthatók.
Szép ház, nagy park közepén... Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet állandó kiállítóhelye a Bajor Gizi Színészmúzeum, ahol állandó kiállítás keretében tekinthető meg a múzeum története és Bajor Gizi, Gobbi Hilda színészi pályája. Bajor Gizi 1933. július 7-én kötött házasságot Germán Tibor gégészorvossal, akivel új otthonba költözött a Németvölgyi útra, a későbbi Piłsudski, a mai Stromfeld Aurél utcába. A Beyer család eredetileg földszintes házát Országh Béla tervei szerint alakították át nagystílű villává. Bajor Giziék otthona csakhamar a budapesti művészvilág kedvelt találkozóhelyévé vált.
Szép ház, nagy park közepén... Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet állandó kiállítóhelye a Bajor Gizi Színészmúzeum, ahol állandó kiállítás keretében tekinthető meg a múzeum története és Bajor Gizi, Gobbi Hilda színészi pályája. Bajor Gizi 1933. július 7-én kötött házasságot Germán Tibor gégészorvossal, akivel új otthonba költözött a Németvölgyi útra, a későbbi Piłsudski, a mai Stromfeld Aurél utcába. A Beyer család eredetileg földszintes házát Országh Béla tervei szerint alakították át nagystílű villává. Bajor Giziék otthona csakhamar a budapesti művészvilág kedvelt találkozóhelyévé vált.
Szép ház, nagy park közepén... Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet állandó kiállítóhelye a Bajor Gizi Színészmúzeum, ahol állandó kiállítás keretében tekinthető meg a múzeum története és Bajor Gizi, Gobbi Hilda színészi pályája. Bajor Gizi 1933. július 7-én kötött házasságot Germán Tibor gégészorvossal, akivel új otthonba költözött a Németvölgyi útra, a későbbi Piłsudski, a mai Stromfeld Aurél utcába. A Beyer család eredetileg földszintes házát Országh Béla tervei szerint alakították át nagystílű villává. Bajor Giziék otthona csakhamar a budapesti művészvilág kedvelt találkozóhelyévé vált.
A revíziós sikerektől az ország német és szovjet megszállásáig (1938-1945). A kiállításon Magyarország II. világháborús sorsát mutatjuk be. Egyrészt nyomon követhetjük az 1938-1941 közötti terület-visszacsatolások okozta eufóriát, a magyar hadsereg harci tevékenységét, felszereltségét. Másrészt bemutatjuk a magyar kormányzat politikai kiútkeresését, törekvéseit a német orientáció gyengítésére.
A revíziós sikerektől az ország német és szovjet megszállásáig (1938-1945). A kiállításon Magyarország II. világháborús sorsát mutatjuk be. Egyrészt nyomon követhetjük az 1938-1941 közötti terület-visszacsatolások okozta eufóriát, a magyar hadsereg harci tevékenységét, felszereltségét. Másrészt bemutatjuk a magyar kormányzat politikai kiútkeresését, törekvéseit a német orientáció gyengítésére.
A revíziós sikerektől az ország német és szovjet megszállásáig (1938-1945). A kiállításon Magyarország II. világháborús sorsát mutatjuk be. Egyrészt nyomon követhetjük az 1938-1941 közötti terület-visszacsatolások okozta eufóriát, a magyar hadsereg harci tevékenységét, felszereltségét. Másrészt bemutatjuk a magyar kormányzat politikai kiútkeresését, törekvéseit a német orientáció gyengítésére.
