Állandó

A Tisza-tavi Ökocentrum főépületének bemutatói és állandó kiállításai lehetővé teszik, hogy közelebbről megismerjük a Tisza-tó vidékének élővilágát és természeti értékeit.

A Fekete Cseresznye Művelődési házban találhatják meg a kulturális Örökségünk részét képező rece csipke kiállításunkat. Azért is ajánlom a figyelmükbe, mert olyan különleges lehetőségben is részük lehet, hogy láthatják hogyan készülnek ezek a különleges kézimunkák.

A Nagy-Milic Natúrpark Látogató Központ és Várgondnokság épületében megtekinthető a “Megőrzött értékek világa” állandó interaktív kiállítás – Smart Museum. A helyi értékeket bemutató kiállítás nem csak a nagyoknak tartogat érdekességeket, a kisebb korosztály tagjai is megtalálják a nekik való elfoglaltságot.

A Katonai Emlékpark Pákozd – Nemzeti Emlékhely az 1848. szeptember 29-i, pákozd-sukorói csata tiszteletére és emlékére 1951-ben állított Obeliszk környezetében került kialakításra a Mészeg-hegyen, Pákozdon. Jelen formájában az Emlékhely 2010-ben nyitotta meg kapuit és célja, hogy bemutassa az 1848-ban alakult Magyar Honvédség történetét, az elmúlt 170 év főbb katonai eseményeit és emléket állítson e korok ismert és ismeretlen katonahőseinek. A sorkatonaság 136 évet felőlelő történetéről szóló kiállítás valójában a családok, szüleink és nagyszüleink története, akik még érintettek voltak ebben a rendszerben. Sok érdekes információval, tárggyal szolgál a kiállítás a személyes emlékek felidézéséhez.

A katonai kiállításon megjelenik az 1848/49-es szabadságharc dicső időszaka és fájdalmas megtorlása, a sorkatonaság 136 éves időszaka, a XX. századi nagy háborúk történései, különös hangsúllyal a lövészárok harcok, melyek egy eredeti II. világháborús harcárokban elevenednek fel. Bemutatásra kerül napjaink katonai tevékenysége, benne a nemzetközi békefenntartásban való magyar közreműködés is. Az interaktív elemekkel bővített kiállítások mellett a modern bel-és kültéri digitális tárlatvezető alkalmazás (KEMPP) segítségével bebarangolhatják a parkot. Ismerje meg a múltat a jövő eszközével.

A Pákozdi Katonai Emlékpark és Nemzeti Emlékhely az 1848. szeptember 29-i, pákozd-sukorói csata emlékére emelt obeliszk környezetében ,a Mészeg-hegyen került kialakításra. Az emlékhely célja, hogy bemutassa az 1848-ban alakult Magyar Honvédség történetét, az elmúlt 170 év főbb katonai eseményeit és emléket állítson e korok ismert és ismeretlen katonahőseinek. A pákozdi csata az 1848-49-es szabadságharc magyar szempontból kiemelkedő eseménye volt, amikor Móga János altábornagy csapatai visszavonulásra késztették Jellasics horvát bánt. A kiállítás ennek a győzelemnek állít emléket, bemutatva a csata előzményeit, lefolyását és következményeit. Megújult kiállítótérben, modern eszközökkel.

A gyenesdiási Miska Pincében az ország különböző részeiről származó miskakancsó-gyűjtemény tekinthető meg. Ez a hungarikumnak számító, jellegzetes formájú és díszítésű ólommázas cserépkancsó a neki helyet adó új gyenesdiási látványosság névadója is. A miskakancsó gyűjteményt néhai Zentai Gábor népművelő, a tapolcai Batsányi János Művelődési Központ egykori igazgatója gyűjtötte össze és adományozta a pincét megálmodó és létrehozó Pék házaspárnak, Pék Andrásnak és feleségének Julikának. Jelenleg száznál is több miskakancsóban gyönyörködhetnek a látogatók.

Újrarendezve, eddig raktárban őrzött alkotásokkal és nemzetközi művekkel kiegészítve nyílik meg a Munkácsy Mihály művészetét középpontba állító állandó kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában. A Változatok a realizmusra – Munkácsytól Mednyánszkyig című új állandó tárlat a valóság ábrázolásának változásait járja körül, hat teremben, hat tematikára felfűzve.

A magyar képzőművészet 1810 és 1900 közötti időszakának újrarendezett állandó kiállítása a múzeum főépületének első emeleti körbefutó teremsorában kapott helyet. A közel 150 festményt, 40 szobrot, 40 érmet és 33 iparművészeti tárgyat felvonultató új tárlaton új szempontok szerint, új válogatásban találkozunk a jól ismert remekművekkel, és mellettük, közel egyharmad részben, olyan alkotásokkal is, amelyeket eddig csak ritkán láthatott a közönség.

Az 1945 utáni magyar művészet története egymáshoz kapcsolódó generációk, művészcsoportok és egyéni utat kereső alkotók munkásságának a láncolatából áll. Érvényesülésükben nagy szerepet játszottak az állami nagy intézmények és a kisgalériák, illetve azok a kiállítások, amelyeken a művészek elveiket manifesztálták