Az Iván név pedig a régi magyar Jovános, Ivános, végső soron a szláv Iván névből ered. A hagyományba azonban mélyen belegyökerezett, és ma is élő hiedelem, hogy az év legrövidebb éjszakája a Szent Iván éj. Az eddigiekből talán érthető, hogy valójában nyárközép ünnepéről, az év legrövidebb éjszakájáról és leghosszabb napjáról van szó, a csillagászati nyár kezdetéről. Mágikus időpont, a pogány hitvilág egyik sarokpontja, hiszen a fény és a sötétség folytonos harcában ekkor bontakozik ki a fény teljes, bár időleges győzelme. Ősi hagyomány ezen az éjszakán hatalmas máglyát rakni, mely a megtisztulást és az újjászületést jelképezi. Az örömtüzeket körbetáncolták, akik együtt átugorták, egész évben együtt maradtak. A kereszténységnek az első időktől fogva bevett szokása volt a pogány ünnepek „megszelídítése", elfoglalása és új tartalommal való megtöltése. Így került az ősi fényünnep időpontjára Keresztelő Szent János, Jézus megkeresztelőjének ünnepe.
Kép forrása: Pixabay.com
Megosztás
