Világnap, de egyre terjeszkedik, eredetileg február utolsó vasárnapjára esett, de ma már az egész hétvégét, néhol az egész utolsó hetet elfoglalja.
A hagyomány 1985-ben vette kezdetét, lényege, hogy az idegenvezetők saját városuk vagy régiójuk nevezetességeit a helyi érdeklődőknek mutatják be ellenszolgáltatás nélkül, ünnepelve a szűkebb haza szépségeit és értékteremtő foglalkozásukat.
Milyen ez a munka, és milyen a jó idegenvezető?
A jó idegenvezető szimpatikus, barátságos és toleráns személyiség. Legfontosabb intellektuális tulajdonságai a kíváncsi érdeklődés és a belső késztetés, hogy tudását átadja másoknak. Olyan tanári munka ez, ahol nem kell osztályozni. A jó idegenvezető szerteágazó ismeretekkel bír, a történelem, a művészetek, az építészet mindenképpen részét képezik tudásának, de a táj geológiájával is illik tisztában lenni. A jó idegenvezető a felszínesség és a tudálékosság közötti keskeny ösvényen jár, mindig a csoportja felkészültsége és igényei szerint. A másik keskeny ösvény, már-már kötéltánc a vezetés: nem telepszik rá csoportjára, de az alapnormák betartását - például a pontosságot - csorbítatlanul elvárja mindenkitől. Az idegenvezető szórakoztató, humoros, de sohasem erőltetett vagy fárasztó. Ilyen hát a jó idegenvezető.
Szerző: György Péter János
Kép forrása: Pixabay.com
Megosztás
Kapcsolódó témák: