A hivatalos magyarázat szerint a gyász az a reakció, amit valaminek vagy valakinek az elvesztése során átélünk, érzünk. Ezt pontosabban leírni szinte lehetetlen, a veszteség érzése nehezen körülírható és ott abban a helyzetben nem is vagyunk képesek rá. Maga a feldolgozása is borzasztóan nehéz, és általában rengeteg időre van szükség. Szerencsére már vannak olyan nyugalmat elősegítő, természetes szerek az Agyserkentő.hu oldalon, amelyekkel egy picit könnyíthetünk a mindennapjainkon ebben a nehéz helyzetben.
A felnőtté válás folyamatához tartozik az is, hogy elfogadjuk, semmi sem állandó, és az elmúlás szerves része az emberi életnek. Ez viszont nem jelenti azt, hogy onnantól kezdve a veszteségtől való félelem legyen a meghatározó érzés a mindennapjainkban. Nem hiába hangzik el a legtöbb telefonbeszélgetés végén, hogy “vigyázz magadra”, mivel a szeretteink elvesztése igen nagy félelmet tud okozni. Természetesen tudjuk nagyon jól, hogy ezzel a mondattal semmilyen védettséget nem adunk az illetőnek, csupán megnyugtatjuk magunkat és az illetőt is, hogy fontos számunkra és szeretnénk látni épségben.
Egy haláleset, pláne, ha szerettünket veszítjük el, akár az egész életünket meg tudja változtatni. Az első ilyen közeli halál megtapasztalása mindent felforgat és átformálja a mindennapjainkat. A gyásszal olykor a gyászoló fél is egy kicsit meghal, mivel egyszerűen nem tud megnyugodni, állandóan csak rohanna, mivel a lehető legrosszabb ilyenkor a csend és a gondolatok cikázása.
Nem ritka ilyen esetben, hogy a gyászoló a hitét is elveszti, úgy érzi, minden és mindenki ellene fordult és megfosztották a számára legkedvesebbtől. A gyászoló hosszú idő után képes lesz arra, hogy újra egységes és egészséges énképet alakítson ki, viszont ehhez számtalan hónapnak, súlyos esetben éveknek el kell telnie.
A gyász feldolgozása során a gyászoló 5 fázison fog átesni. Az első a tagadás és izoláció, amikor az üresség érzete az uralkodó, és nem is tud a gyászoló másra gondolni, csak a veszteségre. Ezt követi a harag, amikor hibást próbál keresni, ami a veszteséget megmagyarázhatja. A környezetnek ezt a legnehezebb elviselni, és sajnos sokan ebben a fázisban rekednek hosszú időre. A harmadik az alkudozás, a bizonyos “mi lett volna, ha” kérdések felmerülése. A negyedik a depresszió, amiben már a gyászoló tudatosan emlékezik vissza és egyre racionálisabban gondolkozik. Az utolsó pedig az elfogadás, amikor elkezd visszatérni korábbi életéhez.
Mind az öt szakasz hatalmas odafigyelést igényel, ami mindenkinél változó ideig tart.
Megosztás
