Balatoni barlang kalandtúrák vezetővel a Csodabogyós-barlangban, a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban. Balatonederics közelében, a Keszthelyi-hegység keleti peremén nyílik a fokozottan védett Csodabogyós-barlang, amely Magyarország tizedik, a Dunántúlnak pedig hatodik leghosszabb barlangja. A barlang a bejárat mellett is látható szúrós csodabogyó nevű örökzöld cserjéről kapta nevét. A barlang jelenleg ismert járatainak hossza összesen több mint 6 km, mélysége -136 m. Járatai elsősorban tektonikus mozgások során jöttek létre, így túlnyomórészt hasadékfolyosók, termek és aknák jellemzik. Egyes szakaszokon dunántúli viszonylatban igen sok és változatos képződményt, cseppköveket találunk. Óriási, látványos hasadékai mintegy természetes geológiai szelvényként mutatják be a barlangot magába foglaló felső-triász Edericsi Mészkő Formáció rétegeit.
Balatoni barlang kalandtúrák vezetővel a Csodabogyós-barlangban, a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban. Balatonederics közelében, a Keszthelyi-hegység keleti peremén nyílik a fokozottan védett Csodabogyós-barlang, amely Magyarország tizedik, a Dunántúlnak pedig hatodik leghosszabb barlangja. A barlang a bejárat mellett is látható szúrós csodabogyó nevű örökzöld cserjéről kapta nevét. A barlang jelenleg ismert járatainak hossza összesen több mint 6 km, mélysége -136 m. Járatai elsősorban tektonikus mozgások során jöttek létre, így túlnyomórészt hasadékfolyosók, termek és aknák jellemzik. Egyes szakaszokon dunántúli viszonylatban igen sok és változatos képződményt, cseppköveket találunk. Óriási, látványos hasadékai mintegy természetes geológiai szelvényként mutatják be a barlangot magába foglaló felső-triász Edericsi Mészkő Formáció rétegeit.
Balatoni barlang kalandtúrák vezetővel a Csodabogyós-barlangban, a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban. Balatonederics közelében, a Keszthelyi-hegység keleti peremén nyílik a fokozottan védett Csodabogyós-barlang, amely Magyarország tizedik, a Dunántúlnak pedig hatodik leghosszabb barlangja. A barlang a bejárat mellett is látható szúrós csodabogyó nevű örökzöld cserjéről kapta nevét. A barlang jelenleg ismert járatainak hossza összesen több mint 6 km, mélysége -136 m. Járatai elsősorban tektonikus mozgások során jöttek létre, így túlnyomórészt hasadékfolyosók, termek és aknák jellemzik. Egyes szakaszokon dunántúli viszonylatban igen sok és változatos képződményt, cseppköveket találunk. Óriási, látványos hasadékai mintegy természetes geológiai szelvényként mutatják be a barlangot magába foglaló felső-triász Edericsi Mészkő Formáció rétegeit.