A 4 km hosszú Bél-kői tanösvény az apátságtól indul és a Bélkő 815 m magas csúcsán kialakított kilátóhelyen végződik. Ez az ország legnagyobb földtani alapszelvénye, mely az üledékes kőzetek teljes tárházát mutatja be. A tanösvényt végigjárva feltárul a múlt és a jelen – a mészkőbányászat által okozott hatalmas tájseb és annak környéke, amely természeti értékekben még ma is nagyon gazdag. Az egész évben szabadon látogatható tanösvény bejárásához a nemzeti park munkatársai szakvezetést biztosítanak.
A 4 km hosszú Bél-kői tanösvény az apátságtól indul és a Bélkő 815 m magas csúcsán kialakított kilátóhelyen végződik. Ez az ország legnagyobb földtani alapszelvénye, mely az üledékes kőzetek teljes tárházát mutatja be. A tanösvényt végigjárva feltárul a múlt és a jelen – a mészkőbányászat által okozott hatalmas tájseb és annak környéke, amely természeti értékekben még ma is nagyon gazdag. Az egész évben szabadon látogatható tanösvény bejárásához a nemzeti park munkatársai szakvezetést biztosítanak.
A 4 km hosszú Bél-kői tanösvény az apátságtól indul és a Bélkő 815 m magas csúcsán kialakított kilátóhelyen végződik. Ez az ország legnagyobb földtani alapszelvénye, mely az üledékes kőzetek teljes tárházát mutatja be. A tanösvényt végigjárva feltárul a múlt és a jelen – a mészkőbányászat által okozott hatalmas tájseb és annak környéke, amely természeti értékekben még ma is nagyon gazdag. Az egész évben szabadon látogatható tanösvény bejárásához a nemzeti park munkatársai szakvezetést biztosítanak.
A tanösvény a Herman Ottó emlékparktól a Szeleta-tetőn át Felsőhámor fölött Lillafüredre vezet, s a Szinva-völgy, a Kis-fennsík és a Garadna-völgy legfontosabb természeti és kultúrtörténeti értékeit mutatja be. Az állomások a Szinva-patak mentén kialakult égeres, valamint a Molnár-sziklán lévő gyertyános tölgyes és mészkő-sziklagyep növény és állatvilágát, valamint a karsztjelenségeket tárják fel. Megismerkedhetünk a Szeleta-zsombollyal és a Szeleta-barlanggal, mely Magyarország egyik legfontosabb őskőkori (a paleolitikumi Szeleta-kultúra) régészeti lelőhelye. A tanösvény a Herman Ottó Emlékpark (Bükki Nemzeti Park Keleti Kapuja, az 1-es busz Majális parki végállomása) és Lillafüred közötti piros sáv és piros négyzetjelzésű turistaúttal megegyezik.
A tanösvény a Herman Ottó emlékparktól a Szeleta-tetőn át Felsőhámor fölött Lillafüredre vezet, s a Szinva-völgy, a Kis-fennsík és a Garadna-völgy legfontosabb természeti és kultúrtörténeti értékeit mutatja be. Az állomások a Szinva-patak mentén kialakult égeres, valamint a Molnár-sziklán lévő gyertyános tölgyes és mészkő-sziklagyep növény és állatvilágát, valamint a karsztjelenségeket tárják fel. Megismerkedhetünk a Szeleta-zsombollyal és a Szeleta-barlanggal, mely Magyarország egyik legfontosabb őskőkori (a paleolitikumi Szeleta-kultúra) régészeti lelőhelye. A tanösvény a Herman Ottó Emlékpark (Bükki Nemzeti Park Keleti Kapuja, az 1-es busz Majális parki végállomása) és Lillafüred közötti piros sáv és piros négyzetjelzésű turistaúttal megegyezik.
A tanösvény a Herman Ottó emlékparktól a Szeleta-tetőn át Felsőhámor fölött Lillafüredre vezet, s a Szinva-völgy, a Kis-fennsík és a Garadna-völgy legfontosabb természeti és kultúrtörténeti értékeit mutatja be. Az állomások a Szinva-patak mentén kialakult égeres, valamint a Molnár-sziklán lévő gyertyános tölgyes és mészkő-sziklagyep növény és állatvilágát, valamint a karsztjelenségeket tárják fel. Megismerkedhetünk a Szeleta-zsombollyal és a Szeleta-barlanggal, mely Magyarország egyik legfontosabb őskőkori (a paleolitikumi Szeleta-kultúra) régészeti lelőhelye. A tanösvény a Herman Ottó Emlékpark (Bükki Nemzeti Park Keleti Kapuja, az 1-es busz Majális parki végállomása) és Lillafüred közötti piros sáv és piros négyzetjelzésű turistaúttal megegyezik.
A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) működési területén, a Kelet-cserháti Tájvédelmi Körzetben található tanösvény Sámsonházától északra a Kis-Zagyva völgyének oldalában a miocén kor középső szakaszában, illetve végén keletkezett földtani képződményeket és a bennük található ősmaradványokat, a kialakulásuk idejére jellemző ősföldrajzi adottságokat mutatja be, valamint röviden ismerteti a terület jelenlegi növény- és állatvilágát.
A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) működési területén, a Kelet-cserháti Tájvédelmi Körzetben található tanösvény Sámsonházától északra a Kis-Zagyva völgyének oldalában a miocén kor középső szakaszában, illetve végén keletkezett földtani képződményeket és a bennük található ősmaradványokat, a kialakulásuk idejére jellemző ősföldrajzi adottságokat mutatja be, valamint röviden ismerteti a terület jelenlegi növény- és állatvilágát.
A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) működési területén, a Kelet-cserháti Tájvédelmi Körzetben található tanösvény Sámsonházától északra a Kis-Zagyva völgyének oldalában a miocén kor középső szakaszában, illetve végén keletkezett földtani képződményeket és a bennük található ősmaradványokat, a kialakulásuk idejére jellemző ősföldrajzi adottságokat mutatja be, valamint röviden ismerteti a terület jelenlegi növény- és állatvilágát.
A füzéri várhegy Magyarország természeti csodája. A füzéri vár, a Várhegy 2007-ben Magyarország természeti csodája címet nyerte el. Ennek nyomán formálódó fejlesztés, a Várhegy oldalában tervezett sziklagyep látogató ösvény, amely lehetővé teszi a ritka látnivalók megtekintését, bemutatását anélkül, hogy azokban kár esne. A védett ritkaságokat vezetővel, csoportosan lehet látogatni.
A füzéri várhegy Magyarország természeti csodája. A füzéri vár, a Várhegy 2007-ben Magyarország természeti csodája címet nyerte el. Ennek nyomán formálódó fejlesztés, a Várhegy oldalában tervezett sziklagyep látogató ösvény, amely lehetővé teszi a ritka látnivalók megtekintését, bemutatását anélkül, hogy azokban kár esne. A védett ritkaságokat vezetővel, csoportosan lehet látogatni.
A füzéri várhegy Magyarország természeti csodája. A füzéri vár, a Várhegy 2007-ben Magyarország természeti csodája címet nyerte el. Ennek nyomán formálódó fejlesztés, a Várhegy oldalában tervezett sziklagyep látogató ösvény, amely lehetővé teszi a ritka látnivalók megtekintését, bemutatását anélkül, hogy azokban kár esne. A védett ritkaságokat vezetővel, csoportosan lehet látogatni.
A Sáfrány utca összefüggő barlangházai (pinceházai) hűen őrzik Egerszalók és a környék helytörténeti, építészeti emlékeit, a paraszti kultúra letűnt hagyományait, ránk maradt tárgyi darabkáit. A Tarna völgyétől Miskolcig terjedő Bükkalja vidékének felső rétegét képező vulkáni tufakő könnyen vágható, jól faragható, természetes állapotában jó vízzáró és hőszigetelő, kiválóan alkalmas lakhatásra.
A Sáfrány utca összefüggő barlangházai (pinceházai) hűen őrzik Egerszalók és a környék helytörténeti, építészeti emlékeit, a paraszti kultúra letűnt hagyományait, ránk maradt tárgyi darabkáit. A Tarna völgyétől Miskolcig terjedő Bükkalja vidékének felső rétegét képező vulkáni tufakő könnyen vágható, jól faragható, természetes állapotában jó vízzáró és hőszigetelő, kiválóan alkalmas lakhatásra.
A Sáfrány utca összefüggő barlangházai (pinceházai) hűen őrzik Egerszalók és a környék helytörténeti, építészeti emlékeit, a paraszti kultúra letűnt hagyományait, ránk maradt tárgyi darabkáit. A Tarna völgyétől Miskolcig terjedő Bükkalja vidékének felső rétegét képező vulkáni tufakő könnyen vágható, jól faragható, természetes állapotában jó vízzáró és hőszigetelő, kiválóan alkalmas lakhatásra.
Lenyűgöző kilátásban lesz részünk a túra során. Középnehéz, változatos túra Nagymarosról kiindulva az Országos Kék jelzésen fel a Dunakanyar egyik legszebb panorámájú hegyére, a Hegyes-tetőre, a Julianus-kilátóhoz, A Hegyes-tető (482 méter) Nagymarosról is elérhető. A távolság körülbelül négy kilométer oda, ugyanannyi vissza. A nagymarosi kék jelzést a vasúti híd alatt átkelve, jobbra fordulva, az utca végén találjuk.
Lenyűgöző kilátásban lesz részünk a túra során. Középnehéz, változatos túra Nagymarosról kiindulva az Országos Kék jelzésen fel a Dunakanyar egyik legszebb panorámájú hegyére, a Hegyes-tetőre, a Julianus-kilátóhoz, A Hegyes-tető (482 méter) Nagymarosról is elérhető. A távolság körülbelül négy kilométer oda, ugyanannyi vissza. A nagymarosi kék jelzést a vasúti híd alatt átkelve, jobbra fordulva, az utca végén találjuk.
Lenyűgöző kilátásban lesz részünk a túra során. Középnehéz, változatos túra Nagymarosról kiindulva az Országos Kék jelzésen fel a Dunakanyar egyik legszebb panorámájú hegyére, a Hegyes-tetőre, a Julianus-kilátóhoz, A Hegyes-tető (482 méter) Nagymarosról is elérhető. A távolság körülbelül négy kilométer oda, ugyanannyi vissza. A nagymarosi kék jelzést a vasúti híd alatt átkelve, jobbra fordulva, az utca végén találjuk.
A Strázsa-hegy a Pilis és az egész nemzeti park nyugati peremén áll. A terület több mint száz évig katonai lőtérként funkcionált, ennek köszönhetően szinte érintetlenül megőrizte természeti értékeit. A túra iránt érdeklődőknek javasoljuk, hogy először a Kökörcsin Erdei Iskola emeletén berendezett kiállítást tekintsék meg, mely bemutatja a terület élővilágát. Ezután érdemes végigjárni a 1200 m hosszú, 1 óra alatt bejárható kör vonalvezetésű tanösvényt és személyes élményeket gyűjteni a terepen. Ehhez nyújt segítséget a tanösvényhez készült vezető füzet, amely a hegy csúcsától a hegylábi tavakig bemutatja a terület legjellegzetesebb élőhelyeit.
A Strázsa-hegy a Pilis és az egész nemzeti park nyugati peremén áll. A terület több mint száz évig katonai lőtérként funkcionált, ennek köszönhetően szinte érintetlenül megőrizte természeti értékeit. A túra iránt érdeklődőknek javasoljuk, hogy először a Kökörcsin Erdei Iskola emeletén berendezett kiállítást tekintsék meg, mely bemutatja a terület élővilágát. Ezután érdemes végigjárni a 1200 m hosszú, 1 óra alatt bejárható kör vonalvezetésű tanösvényt és személyes élményeket gyűjteni a terepen. Ehhez nyújt segítséget a tanösvényhez készült vezető füzet, amely a hegy csúcsától a hegylábi tavakig bemutatja a terület legjellegzetesebb élőhelyeit.
A Strázsa-hegy a Pilis és az egész nemzeti park nyugati peremén áll. A terület több mint száz évig katonai lőtérként funkcionált, ennek köszönhetően szinte érintetlenül megőrizte természeti értékeit. A túra iránt érdeklődőknek javasoljuk, hogy először a Kökörcsin Erdei Iskola emeletén berendezett kiállítást tekintsék meg, mely bemutatja a terület élővilágát. Ezután érdemes végigjárni a 1200 m hosszú, 1 óra alatt bejárható kör vonalvezetésű tanösvényt és személyes élményeket gyűjteni a terepen. Ehhez nyújt segítséget a tanösvényhez készült vezető füzet, amely a hegy csúcsától a hegylábi tavakig bemutatja a terület legjellegzetesebb élőhelyeit.