Ózdot természeti adottságai korán alkalmassá tették a letelepedésre, emiatt már az őskorban is viszonylag sűrűn települt hely volt. Az őskőkorból származnak a legrégibb ózdi leletek is, azaz különböző csiszolt kőeszközök, kőbalta, kőkapa, illetve edénytöredékek. A település őskori történetének áttekintését kísérli meg a kiállítás, amelyet Kovács László ásványgyűjteménye gazdagít.
Ózdot természeti adottságai korán alkalmassá tették a letelepedésre, emiatt már az őskorban is viszonylag sűrűn települt hely volt. Az őskőkorból származnak a legrégibb ózdi leletek is, azaz különböző csiszolt kőeszközök, kőbalta, kőkapa, illetve edénytöredékek. A település őskori történetének áttekintését kísérli meg a kiállítás, amelyet Kovács László ásványgyűjteménye gazdagít.
Ózdot természeti adottságai korán alkalmassá tették a letelepedésre, emiatt már az őskorban is viszonylag sűrűn települt hely volt. Az őskőkorból származnak a legrégibb ózdi leletek is, azaz különböző csiszolt kőeszközök, kőbalta, kőkapa, illetve edénytöredékek. A település őskori történetének áttekintését kísérli meg a kiállítás, amelyet Kovács László ásványgyűjteménye gazdagít.
Cserépfalui Ördögtorony tanösvény a Bükki Nemzeti Parkban. Az útvonal hossza 10 kilométer, állomások száma 20 db, menetidő 4,5 óra. A tanösvény bejárásához a nemzeti park munkatársai igény szerint szakvezetést biztosítanak. Cserépfalu központjából induló és ugyanoda visszakötő 10 km hosszú tanösvényt két részletben és mindkét irányból be lehet járni. A Millenniumi kilátótól (Kisamerika, Berezdaljai pincesor) indulva a Perpáctól északra lévő Ökörütő-völgyön át a Hór-völgybe lehet jutni, ott déli irányba fordulva térhetünk vissza Cserépfaluba. A tanösvény Cserépfalu kulturális nevezetességeit (barlanglakások, mészégetés), valamint a Bükkalja és a Déli-Bükk földtani, biológiai és őstörténeti (Suba-lyuk) értékeit mutatja be.
Cserépfalui Ördögtorony tanösvény a Bükki Nemzeti Parkban. Az útvonal hossza 10 kilométer, állomások száma 20 db, menetidő 4,5 óra. A tanösvény bejárásához a nemzeti park munkatársai igény szerint szakvezetést biztosítanak. Cserépfalu központjából induló és ugyanoda visszakötő 10 km hosszú tanösvényt két részletben és mindkét irányból be lehet járni. A Millenniumi kilátótól (Kisamerika, Berezdaljai pincesor) indulva a Perpáctól északra lévő Ökörütő-völgyön át a Hór-völgybe lehet jutni, ott déli irányba fordulva térhetünk vissza Cserépfaluba. A tanösvény Cserépfalu kulturális nevezetességeit (barlanglakások, mészégetés), valamint a Bükkalja és a Déli-Bükk földtani, biológiai és őstörténeti (Suba-lyuk) értékeit mutatja be.
Cserépfalui Ördögtorony tanösvény a Bükki Nemzeti Parkban. Az útvonal hossza 10 kilométer, állomások száma 20 db, menetidő 4,5 óra. A tanösvény bejárásához a nemzeti park munkatársai igény szerint szakvezetést biztosítanak. Cserépfalu központjából induló és ugyanoda visszakötő 10 km hosszú tanösvényt két részletben és mindkét irányból be lehet járni. A Millenniumi kilátótól (Kisamerika, Berezdaljai pincesor) indulva a Perpáctól északra lévő Ökörütő-völgyön át a Hór-völgybe lehet jutni, ott déli irányba fordulva térhetünk vissza Cserépfaluba. A tanösvény Cserépfalu kulturális nevezetességeit (barlanglakások, mészégetés), valamint a Bükkalja és a Déli-Bükk földtani, biológiai és őstörténeti (Suba-lyuk) értékeit mutatja be.
Dr. Adorján Imre főorvos kezdeményezésére jött létre az arborétum, melynek jelenlegi területe 6 ha. Ebből 4,5 ha főként lombos fákat tartalmaz és benne egy kisebb, mintegy 0,5 hektárnyi, főleg fenyőkből álló területrésszel. A cél az arborétum és gyűjteményes kert kialakításával az volt, hogy az érdeklődő ne csak a hazai, hanem a más földrészeken honos, messzi tájak fenyőit is megismerhesse, tanulmányozhassa, gyönyörködhessen bennük és ezáltal botanikai ismereteit, általános műveltségét, kulturáltságát emelhesse, kifejleszthesse magában a természet szeretetét, környezete megbecsülését és védését.
Dr. Adorján Imre főorvos kezdeményezésére jött létre az arborétum, melynek jelenlegi területe 6 ha. Ebből 4,5 ha főként lombos fákat tartalmaz és benne egy kisebb, mintegy 0,5 hektárnyi, főleg fenyőkből álló területrésszel. A cél az arborétum és gyűjteményes kert kialakításával az volt, hogy az érdeklődő ne csak a hazai, hanem a más földrészeken honos, messzi tájak fenyőit is megismerhesse, tanulmányozhassa, gyönyörködhessen bennük és ezáltal botanikai ismereteit, általános műveltségét, kulturáltságát emelhesse, kifejleszthesse magában a természet szeretetét, környezete megbecsülését és védését.
Dr. Adorján Imre főorvos kezdeményezésére jött létre az arborétum, melynek jelenlegi területe 6 ha. Ebből 4,5 ha főként lombos fákat tartalmaz és benne egy kisebb, mintegy 0,5 hektárnyi, főleg fenyőkből álló területrésszel. A cél az arborétum és gyűjteményes kert kialakításával az volt, hogy az érdeklődő ne csak a hazai, hanem a más földrészeken honos, messzi tájak fenyőit is megismerhesse, tanulmányozhassa, gyönyörködhessen bennük és ezáltal botanikai ismereteit, általános műveltségét, kulturáltságát emelhesse, kifejleszthesse magában a természet szeretetét, környezete megbecsülését és védését.
Az Aggteleki Nemzeti Park területén elsőként létesült és egyben a leglátogatottabb tanösvény. Az „Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai” világörökség helyszín legjelentősebb barlangjának, a Baradla-barlangnak aggteleki és jósvafői bejáratát összekötő, a fedett és a nyílt karszt határán kanyargó sárga jelzésű, 7,5 km hosszúságú felszíni túraútvonal bejárásával a karsztterület természeti és kultúrtörténeti értékeivel ismerkedhetnek meg a látogatók kb. 3 órás túra keretében. A kiránduláshoz ajánlott kényelmes túracipőt vagy túrabakancsot húzni. A túrát a tanösvény aggteleki kezdőpontján érdemes megkezdeni, de fordított irányban is végigjárható.
Az Aggteleki Nemzeti Park területén elsőként létesült és egyben a leglátogatottabb tanösvény. Az „Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai” világörökség helyszín legjelentősebb barlangjának, a Baradla-barlangnak aggteleki és jósvafői bejáratát összekötő, a fedett és a nyílt karszt határán kanyargó sárga jelzésű, 7,5 km hosszúságú felszíni túraútvonal bejárásával a karsztterület természeti és kultúrtörténeti értékeivel ismerkedhetnek meg a látogatók kb. 3 órás túra keretében. A kiránduláshoz ajánlott kényelmes túracipőt vagy túrabakancsot húzni. A túrát a tanösvény aggteleki kezdőpontján érdemes megkezdeni, de fordított irányban is végigjárható.
Az Aggteleki Nemzeti Park területén elsőként létesült és egyben a leglátogatottabb tanösvény. Az „Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai” világörökség helyszín legjelentősebb barlangjának, a Baradla-barlangnak aggteleki és jósvafői bejáratát összekötő, a fedett és a nyílt karszt határán kanyargó sárga jelzésű, 7,5 km hosszúságú felszíni túraútvonal bejárásával a karsztterület természeti és kultúrtörténeti értékeivel ismerkedhetnek meg a látogatók kb. 3 órás túra keretében. A kiránduláshoz ajánlott kényelmes túracipőt vagy túrabakancsot húzni. A túrát a tanösvény aggteleki kezdőpontján érdemes megkezdeni, de fordított irányban is végigjárható.
Szalamandra tanösvény a Bükki Nemzeti Park területén. A Szalamandra tanösvény a Lázbérci-tó partján, a régi országúton kezdődik. Az 1975-ben alapított 4333 hektár kiterjedésű Lázbérci Tájvédelmi Körzet víztároló tava melletti régi országút dédestapolcsányi sorompójától az Upponyi-szoros fölött magasodó Eszkala-tetőre vezető tanösvény - bár egyik állomása a hajdani vasércbányára hívja fel a figyelmet - biológiai jellegű: inkább a növény- és állatvilág bemutatásán van a hangsúly.
Szalamandra tanösvény a Bükki Nemzeti Park területén. A Szalamandra tanösvény a Lázbérci-tó partján, a régi országúton kezdődik. Az 1975-ben alapított 4333 hektár kiterjedésű Lázbérci Tájvédelmi Körzet víztároló tava melletti régi országút dédestapolcsányi sorompójától az Upponyi-szoros fölött magasodó Eszkala-tetőre vezető tanösvény - bár egyik állomása a hajdani vasércbányára hívja fel a figyelmet - biológiai jellegű: inkább a növény- és állatvilág bemutatásán van a hangsúly.
Szalamandra tanösvény a Bükki Nemzeti Park területén. A Szalamandra tanösvény a Lázbérci-tó partján, a régi országúton kezdődik. Az 1975-ben alapított 4333 hektár kiterjedésű Lázbérci Tájvédelmi Körzet víztároló tava melletti régi országút dédestapolcsányi sorompójától az Upponyi-szoros fölött magasodó Eszkala-tetőre vezető tanösvény - bár egyik állomása a hajdani vasércbányára hívja fel a figyelmet - biológiai jellegű: inkább a növény- és állatvilág bemutatásán van a hangsúly.
A füzéri várhegy Magyarország természeti csodája. A füzéri vár, a Várhegy 2007-ben Magyarország természeti csodája címet nyerte el. Ennek nyomán formálódó fejlesztés, a Várhegy oldalában tervezett sziklagyep látogató ösvény, amely lehetővé teszi a ritka látnivalók megtekintését, bemutatását anélkül, hogy azokban kár esne. A védett ritkaságokat vezetővel, csoportosan lehet látogatni.
A füzéri várhegy Magyarország természeti csodája. A füzéri vár, a Várhegy 2007-ben Magyarország természeti csodája címet nyerte el. Ennek nyomán formálódó fejlesztés, a Várhegy oldalában tervezett sziklagyep látogató ösvény, amely lehetővé teszi a ritka látnivalók megtekintését, bemutatását anélkül, hogy azokban kár esne. A védett ritkaságokat vezetővel, csoportosan lehet látogatni.
A füzéri várhegy Magyarország természeti csodája. A füzéri vár, a Várhegy 2007-ben Magyarország természeti csodája címet nyerte el. Ennek nyomán formálódó fejlesztés, a Várhegy oldalában tervezett sziklagyep látogató ösvény, amely lehetővé teszi a ritka látnivalók megtekintését, bemutatását anélkül, hogy azokban kár esne. A védett ritkaságokat vezetővel, csoportosan lehet látogatni.
A Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet a Taktaköz déli részén a Tisza-szabályozás következtében kialakult ligeterdők, bokorfüzesek, nádasok, mocsárrétek, holtágak fajgazdag növény- és állatvilágának, a tájképi értékeknek a védelme.
A tanösvény a Herman Ottó emlékparktól a Szeleta-tetőn át Felsőhámor fölött Lillafüredre vezet, s a Szinva-völgy, a Kis-fennsík és a Garadna-völgy legfontosabb természeti és kultúrtörténeti értékeit mutatja be. Az állomások a Szinva-patak mentén kialakult égeres, valamint a Molnár-sziklán lévő gyertyános tölgyes és mészkő-sziklagyep növény és állatvilágát, valamint a karsztjelenségeket tárják fel. Megismerkedhetünk a Szeleta-zsombollyal és a Szeleta-barlanggal, mely Magyarország egyik legfontosabb őskőkori (a paleolitikumi Szeleta-kultúra) régészeti lelőhelye. A tanösvény a Herman Ottó Emlékpark (Bükki Nemzeti Park Keleti Kapuja, az 1-es busz Majális parki végállomása) és Lillafüred közötti piros sáv és piros négyzetjelzésű turistaúttal megegyezik.
A tanösvény a Herman Ottó emlékparktól a Szeleta-tetőn át Felsőhámor fölött Lillafüredre vezet, s a Szinva-völgy, a Kis-fennsík és a Garadna-völgy legfontosabb természeti és kultúrtörténeti értékeit mutatja be. Az állomások a Szinva-patak mentén kialakult égeres, valamint a Molnár-sziklán lévő gyertyános tölgyes és mészkő-sziklagyep növény és állatvilágát, valamint a karsztjelenségeket tárják fel. Megismerkedhetünk a Szeleta-zsombollyal és a Szeleta-barlanggal, mely Magyarország egyik legfontosabb őskőkori (a paleolitikumi Szeleta-kultúra) régészeti lelőhelye. A tanösvény a Herman Ottó Emlékpark (Bükki Nemzeti Park Keleti Kapuja, az 1-es busz Majális parki végállomása) és Lillafüred közötti piros sáv és piros négyzetjelzésű turistaúttal megegyezik.
A tanösvény a Herman Ottó emlékparktól a Szeleta-tetőn át Felsőhámor fölött Lillafüredre vezet, s a Szinva-völgy, a Kis-fennsík és a Garadna-völgy legfontosabb természeti és kultúrtörténeti értékeit mutatja be. Az állomások a Szinva-patak mentén kialakult égeres, valamint a Molnár-sziklán lévő gyertyános tölgyes és mészkő-sziklagyep növény és állatvilágát, valamint a karsztjelenségeket tárják fel. Megismerkedhetünk a Szeleta-zsombollyal és a Szeleta-barlanggal, mely Magyarország egyik legfontosabb őskőkori (a paleolitikumi Szeleta-kultúra) régészeti lelőhelye. A tanösvény a Herman Ottó Emlékpark (Bükki Nemzeti Park Keleti Kapuja, az 1-es busz Majális parki végállomása) és Lillafüred közötti piros sáv és piros négyzetjelzésű turistaúttal megegyezik.