Országos eseménynaptár
A 6 állomásos Fekete-hegyi tanösvény a falu pincesorától indul és az 577 méter magasan lévő Fekete-hegyi kilátóhoz vezet. Minden állomásnál igényesen kialakított pihenő, tűzrakóhely és színes ismertetőtáblák fogadnak, melyek az egyes állomások közötti távolságokat és a szintemelkedést is feltüntetik. Az út utolsó szakasza meredek, de megéri a fáradságot, hisz a kilátóhoz érve lenyűgöző panoráma nyílik a Hegyközre és a medencét körülölelő hegyekre.
A 6 állomásos Fekete-hegyi tanösvény a falu pincesorától indul és az 577 méter magasan lévő Fekete-hegyi kilátóhoz vezet. Minden állomásnál igényesen kialakított pihenő, tűzrakóhely és színes ismertetőtáblák fogadnak, melyek az egyes állomások közötti távolságokat és a szintemelkedést is feltüntetik. Az út utolsó szakasza meredek, de megéri a fáradságot, hisz a kilátóhoz érve lenyűgöző panoráma nyílik a Hegyközre és a medencét körülölelő hegyekre.
A 6 állomásos Fekete-hegyi tanösvény a falu pincesorától indul és az 577 méter magasan lévő Fekete-hegyi kilátóhoz vezet. Minden állomásnál igényesen kialakított pihenő, tűzrakóhely és színes ismertetőtáblák fogadnak, melyek az egyes állomások közötti távolságokat és a szintemelkedést is feltüntetik. Az út utolsó szakasza meredek, de megéri a fáradságot, hisz a kilátóhoz érve lenyűgöző panoráma nyílik a Hegyközre és a medencét körülölelő hegyekre.
Tokajban, a Finánc-dombi kilátóból meseszép látvány nyűgözi le a látogatót. Előttünk az Alföld, hiszen tiszta időben akár 15 km-re is elláthatunk. Északra a Bodrogzug, illetve a Zemplén vonulatai láthatók, miközben a hegyoldalon a tokaji szőlőskertekben gyönyörködhetünk.
A Füzéri Református Templomot 1785-ben építették és a mai napig a helyi református közösség istentiszteleteinek a helyszíne. Az épület legfőbb értékét a növényi és geometrikus mintákkal díszített, festett fakazettás mennyezet jelenti, melyet 1832-ben Pandák Mihály készített el. A templomot a várral a háttérben híres festőnk, Ligeti Antal is megörökítette 1854-ben. A festmény hűen tükrözi a református templom egykori állapotát.
A Füzéri Református Templomot 1785-ben építették és a mai napig a helyi református közösség istentiszteleteinek a helyszíne. Az épület legfőbb értékét a növényi és geometrikus mintákkal díszített, festett fakazettás mennyezet jelenti, melyet 1832-ben Pandák Mihály készített el. A templomot a várral a háttérben híres festőnk, Ligeti Antal is megörökítette 1854-ben. A festmény hűen tükrözi a református templom egykori állapotát.
A Füzéri Református Templomot 1785-ben építették és a mai napig a helyi református közösség istentiszteleteinek a helyszíne. Az épület legfőbb értékét a növényi és geometrikus mintákkal díszített, festett fakazettás mennyezet jelenti, melyet 1832-ben Pandák Mihály készített el. A templomot a várral a háttérben híres festőnk, Ligeti Antal is megörökítette 1854-ben. A festmény hűen tükrözi a református templom egykori állapotát.
A Füzér központjában álló római katolikus templom a XIII. században, román stílusban épült, és Szent István tiszteletére szentelték. Erről ad bizonyságot a templom oltárképe, melyen Szent István király a boldogságos Szűz Mária oltalmába ajánlja hazánkat, az országot jelképező Magyar Királyi Szent Korona felmutatásával.
A Füzér központjában álló római katolikus templom a XIII. században, román stílusban épült, és Szent István tiszteletére szentelték. Erről ad bizonyságot a templom oltárképe, melyen Szent István király a boldogságos Szűz Mária oltalmába ajánlja hazánkat, az országot jelképező Magyar Királyi Szent Korona felmutatásával.
A Füzér központjában álló római katolikus templom a XIII. században, román stílusban épült, és Szent István tiszteletére szentelték. Erről ad bizonyságot a templom oltárképe, melyen Szent István király a boldogságos Szűz Mária oltalmába ajánlja hazánkat, az országot jelképező Magyar Királyi Szent Korona felmutatásával.
Gólyavédelmi központ nyílt Bodrogkeresztúron, ahol 180 négyzetméteren várja a látogatókat egy interaktív, gólyákról szóló tárlat. A kiállítás a falu egykori zsinagógájának épületében egy időszaki kiállítással, egy foglalkoztató sarokkal és egy elsősorban gólyás mesedarabok előadására megálmodott bábszínházzal várja a látogatókat. A kiállítás udvarán egy madárvédelmi berendezéseket bemutató tanösvény, az épület mögött pedig egy fából faragott gólyafigurákkal játszható sakktáblát helyeztek el.
Gólyavédelmi központ nyílt Bodrogkeresztúron, ahol 180 négyzetméteren várja a látogatókat egy interaktív, gólyákról szóló tárlat. A kiállítás a falu egykori zsinagógájának épületében egy időszaki kiállítással, egy foglalkoztató sarokkal és egy elsősorban gólyás mesedarabok előadására megálmodott bábszínházzal várja a látogatókat. A kiállítás udvarán egy madárvédelmi berendezéseket bemutató tanösvény, az épület mögött pedig egy fából faragott gólyafigurákkal játszható sakktáblát helyeztek el.
Gólyavédelmi központ nyílt Bodrogkeresztúron, ahol 180 négyzetméteren várja a látogatókat egy interaktív, gólyákról szóló tárlat. A kiállítás a falu egykori zsinagógájának épületében egy időszaki kiállítással, egy foglalkoztató sarokkal és egy elsősorban gólyás mesedarabok előadására megálmodott bábszínházzal várja a látogatókat. A kiállítás udvarán egy madárvédelmi berendezéseket bemutató tanösvény, az épület mögött pedig egy fából faragott gólyafigurákkal játszható sakktáblát helyeztek el.
A múzeum épülete műemlék jellegű, mai formájában 1800-1830 között épült (az 1700-as évek elején leégett), klasszicista stílusban. Abaújszántó a Rákóczi uradalomhoz tartozott, az épület eredetileg hercegi pihenőhely volt, így Rákóczi-házként is említik. Az Ulánus- vagy Kapitány-ház elnevezés az 1800-as évek második feléből származik, amikor osztrák katonákat szállásoltak el itt, és velük lakott a parancsnokuk is. Az épület korábban Vámház is volt; településünkön fontos kereskedelmi út /hadiút/ vonult át, a Földközi-tengertől szekérkaravánokon értékes árucikkeket szállítottak Kassán, Krakkón át Kijevbe. E szállítmányokat lovas katonák kísérték egyik vámháztól a következőig, ahol váltották a kíséretet.
A múzeum épülete műemlék jellegű, mai formájában 1800-1830 között épült (az 1700-as évek elején leégett), klasszicista stílusban. Abaújszántó a Rákóczi uradalomhoz tartozott, az épület eredetileg hercegi pihenőhely volt, így Rákóczi-házként is említik. Az Ulánus- vagy Kapitány-ház elnevezés az 1800-as évek második feléből származik, amikor osztrák katonákat szállásoltak el itt, és velük lakott a parancsnokuk is. Az épület korábban Vámház is volt; településünkön fontos kereskedelmi út /hadiút/ vonult át, a Földközi-tengertől szekérkaravánokon értékes árucikkeket szállítottak Kassán, Krakkón át Kijevbe. E szállítmányokat lovas katonák kísérték egyik vámháztól a következőig, ahol váltották a kíséretet.
A múzeum épülete műemlék jellegű, mai formájában 1800-1830 között épült (az 1700-as évek elején leégett), klasszicista stílusban. Abaújszántó a Rákóczi uradalomhoz tartozott, az épület eredetileg hercegi pihenőhely volt, így Rákóczi-házként is említik. Az Ulánus- vagy Kapitány-ház elnevezés az 1800-as évek második feléből származik, amikor osztrák katonákat szállásoltak el itt, és velük lakott a parancsnokuk is. Az épület korábban Vámház is volt; településünkön fontos kereskedelmi út /hadiút/ vonult át, a Földközi-tengertől szekérkaravánokon értékes árucikkeket szállítottak Kassán, Krakkón át Kijevbe. E szállítmányokat lovas katonák kísérték egyik vámháztól a következőig, ahol váltották a kíséretet.
A Hollóházi Porcelán Manufaktúra Magyarország egyik legnagyobb múlttal rendelkező porcelánipari vállalata. Az ország keleti csücskében, erdők között megbúvó kis manufaktúra pályafutása 1777-ben üveghutaként indult.
Göncön a Huszita-házként ismert vagy cseh ház néven is emlegetett épület berendezése a 19. század végi mezővárosi, parasztpolgári életmód tárgyi emlékeit mutatja be, melyet a földművelés és a kereskedelem együttes jellemez.
A Zempléni-hegységben fekvő Kovácsvágás melletti 283 m magasan fekvő János Vára hegytetőn áll a 20 méter magas, fa szerkezetű, régi időket idéző formájú kilátótorony. A kilátóhoz meredek emelkedőn lehet eljutni 1050 db falépcsőn lépkedve. A magasból pazar kilátás nyílik a páratlan szépségű hegyközi falvakra. A torony közelében pihenőpadok, esőbeálló és tábori WC is szolgálja a fellátogatók kényelmét, lent a parkolónál pedig ugyancsak pihenőpadok és szalonnasütő hely teszik komfortosabbá a látogatást.
A Zempléni-hegységben fekvő Kovácsvágás melletti 283 m magasan fekvő János Vára hegytetőn áll a 20 méter magas, fa szerkezetű, régi időket idéző formájú kilátótorony. A kilátóhoz meredek emelkedőn lehet eljutni 1050 db falépcsőn lépkedve. A magasból pazar kilátás nyílik a páratlan szépségű hegyközi falvakra. A torony közelében pihenőpadok, esőbeálló és tábori WC is szolgálja a fellátogatók kényelmét, lent a parkolónál pedig ugyancsak pihenőpadok és szalonnasütő hely teszik komfortosabbá a látogatást.
A Zempléni-hegységben fekvő Kovácsvágás melletti 283 m magasan fekvő János Vára hegytetőn áll a 20 méter magas, fa szerkezetű, régi időket idéző formájú kilátótorony. A kilátóhoz meredek emelkedőn lehet eljutni 1050 db falépcsőn lépkedve. A magasból pazar kilátás nyílik a páratlan szépségű hegyközi falvakra. A torony közelében pihenőpadok, esőbeálló és tábori WC is szolgálja a fellátogatók kényelmét, lent a parkolónál pedig ugyancsak pihenőpadok és szalonnasütő hely teszik komfortosabbá a látogatást.
A Károlyi Gáspár Múzeum és Biblia kiállítás azzal az igénnyel jött létre, hogy bemutassa Gönc neves prédikátorait, iskolamestereit, a gönci iskola diákjait, szellemi értékeikkel együtt és a gönci reformátusság évszázados egyházművészeti kincseit kiegészítve az egyházmegye és az egyházkerület közösségeinek értékeivel. Szeretné éreztetni látogatóinkkal, hogy ezek gyülekezetek mind összetartoznak, egy közösségnek tagjai és ezt az együvé tartozást kívánja erősíteni a gyülekezetekből érkező látogatókban is. A kiállított tárgyak nagy részét a Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményei bocsátották a rendelkezésünkre. a kiállítás 1999 májusában nyitotta meg kapuit, majd 2015-ben a Károlyi Gáspár program keretében kapta meg mai formáját. A tárlatot tervezte és berendezte Pocsainé Dr. Eperjesi Eszter és Tanászi Árpád.
A Károlyi Gáspár Múzeum és Biblia kiállítás azzal az igénnyel jött létre, hogy bemutassa Gönc neves prédikátorait, iskolamestereit, a gönci iskola diákjait, szellemi értékeikkel együtt és a gönci reformátusság évszázados egyházművészeti kincseit kiegészítve az egyházmegye és az egyházkerület közösségeinek értékeivel. Szeretné éreztetni látogatóinkkal, hogy ezek gyülekezetek mind összetartoznak, egy közösségnek tagjai és ezt az együvé tartozást kívánja erősíteni a gyülekezetekből érkező látogatókban is. A kiállított tárgyak nagy részét a Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményei bocsátották a rendelkezésünkre. a kiállítás 1999 májusában nyitotta meg kapuit, majd 2015-ben a Károlyi Gáspár program keretében kapta meg mai formáját. A tárlatot tervezte és berendezte Pocsainé Dr. Eperjesi Eszter és Tanászi Árpád.
A Károlyi Gáspár Múzeum és Biblia kiállítás azzal az igénnyel jött létre, hogy bemutassa Gönc neves prédikátorait, iskolamestereit, a gönci iskola diákjait, szellemi értékeikkel együtt és a gönci reformátusság évszázados egyházművészeti kincseit kiegészítve az egyházmegye és az egyházkerület közösségeinek értékeivel. Szeretné éreztetni látogatóinkkal, hogy ezek gyülekezetek mind összetartoznak, egy közösségnek tagjai és ezt az együvé tartozást kívánja erősíteni a gyülekezetekből érkező látogatókban is. A kiállított tárgyak nagy részét a Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményei bocsátották a rendelkezésünkre. a kiállítás 1999 májusában nyitotta meg kapuit, majd 2015-ben a Károlyi Gáspár program keretében kapta meg mai formáját. A tárlatot tervezte és berendezte Pocsainé Dr. Eperjesi Eszter és Tanászi Árpád.
