Tolna vármegyei látnivaló

A múzeumot Petőfi Sándor születésének 150. évfordulóján, 1973-ban alapították. Sárszentlőrinci iskolaéve során, 1831-32-ben itt lakott Petőfi Sándor. Az utcai homlokzaton ennek emlékét tábla és a költő bronz domborművű portréja őrzi. Az épületet az 1800-as esztendő táján építették későbarokk (copf) stílusban. Mai küllemét és a hírnevéhez méltó belsőt főleg a 2008-as átadásakor nyerte el. Népi műemléki védettséget élvez.

A 19. század első felében épült méhes, amely az azóta már lebontott Sass-kúriához tartozott, önmagában is értékes. Az épületnek az ad további jelentőséget, hogy 1845 szeptember 26. – október 7. között itt írta Petőfi Sándor „A négy ökrös szekér”, „A Magyar nemes”, „Gyermekkori Barátnémhoz”, „A költő s a szőlővessző”, „Hegyen ülök”, „Szerelem átka” című verseit. A 2009-ben felújított méhesben Petőfi-kiállítás található.

Az erdőgazdaság Ökoturisztikai Központja olyan komplex szolgáltatást nyújt, amely a bakancsos, a kerékpáros, valamint a vízi turistáknak és az erdei vasút szerelmeseinek egyaránt izgalmas élményeket ígér. Egy ökoturisztikai kalandozás a Gemenci erdőben nem is kezdődhet másképp, mint a Pörböly település határában található Ökoturisztikai Központban.

A Móricz-Duna partján álló csomoros fekete nyár 2013. szeptemberétől hivatalosan is Magyarország legnagyobb kerületű fája. A sarjakból összenőtt óriás kora kb. 100 év, mellmagasságban mért kerülete több, mint 12 méter.

A több évszázados szőlőshegyen és bortermelő környezetben elhelyezkedő présház építésmódja, stílusa, a felhasznált természetes anyagok alapján joggal feltételezhető, hogy az épület azoknak a szőlőhegyi építményeknek egyik utolsó darabja, melyekből a várossal szemközti szőlőhegyeken ma már csak elvétve található néhány. Látogatás előzetes bejelentés alapján.

2015-ben adták át a lengyel-annafürdői Sasfészek-kilátót. Lengyel-Annafürdő a Tolnai-hegyhát déli részén, az egykori Apponyi grófok kedvelt üdülőhelyén, Lengyel község szélén helyezkedik el, csodás erdei környezetben. A kilátón számos interaktív eszköz segítségével a gyerekek közel tudnak kerülni a természethez. A kilátó legnagyobb attrakciója az, hogy saját faanyagból készült.

A RiZoo Állatsimogató és Játszókert Szekszárd és Várdomb között, a decsi elágazásnál 4000 m2-en várja az állatbarátokat. Az alábbi állatokkal találkozhatnak nálunk a hozzánk látogatók: póniló, alpaka, emu, juh, házinyúl, törpenyúl, tengerimalac, törpemalac, törpekecske, pulyka, kakas, tyúk, gyöngytyúk, bennett kenguru, néma kacsa, kanadai lúd, fütyülős lúd, leopárd gekkó, csiga, törpe szamár.

A Nagyboldogasszonyról elnevezett római katolikus templom 1735 és 1745 között épült, homlokzati toronnyal. A három boltszakaszos hajóval rendelkező barokk templomnak díszes oldalablakai vannak. Figyelemre méltó a barokk belső berendezés is. A templom tornyában 3 harang található. A közel 10 mázsás nagyharangot és a középső harangot az Ecclesia Harangművek Rt. öntötte F. W. Rincker által Budapesten 1927-ben. A lélekharangot Ruepprecht János öntötte Pécsett 1886-ban. Műemlék jellegű épület. A templomkertben lévő Mária-szobor a város legelső köztéri szobra, Fligl András fehérvári szobrász és aranyozó mester alkotása alkotása, a melyet 1806-ban állítottak fel a főtéren, s 1957-ben helyeztek át jelenlegi helyére. 2008-ban a tamási származású Koppán Zsolt és restaurátor művésztársai felújították a 200 éves szobrot.A templom főhomlokzata előtt a kertben kőkereszt áll, rajta korpusszal, előtte Mária alakjával. Az alkotás 1889-ből származik.

A város kiemelkedő műemléke, amely egyben a környék egyik legszebb gótikus építménye, a Kálvária-dombon található Rozália kápolna. A kápolna névadója, Szent Rozália, Palermo városának és a pestises betegek védőszentje, ünnepe szeptember 4. 12 évig élt remeteként egy cseppkőbarlangban, Palermo közelében. 1166-ban 35 éves korában halt meg. A szentély építésének ideje 1542. Többször átépítették, először a XVIII. században, majd 1896-ban, amikor a homlokzata elé kis tornyot emeltek. A megújítások alkalmával barokk és romantikus részletekkel gazdagodott. A legutolsó renoválására 1974-ben került sor.

Egy régi, fehérre meszelt, vert falú házban kapott helyet a tájház gazdag gyűjteménye. A ház legértékesebb része az eredeti tárgyakkal berendezett első szoba (a tornyos nyoszolya a gazdagon hímzett ágyneművel, a faragott, festett bútorok, a szemes kályha, a felvidéki üvegedények) és a konyha (az 1880-as évszámmal ellátott, festett kászli). A lakószoba értékes darabjai: az ágy melletti ringó és az elmaradhatatlan szövőszék. Megcsodálhatjuk a lányok, asszonyok viseletét a születéstől a halálukig, hiszen a magyar népviseletek közül a legrégebbi, legdíszesebb és a legdrágább anyagokból készült a sárközi. Az asszonyok ruhadarabjaikat hímzésekkel is díszítették. Ezen kívül különösen értékesek voltak a párnavég és jegykendőhímzések. A pincegalériában pedig a sárközi mintatár fazekas emlékanyaga kapott helyet. A kézműves ház pincéjében Zrínyi Miklós szódásüveg-gyűjteménye látható, udvarán gyöngyműhely működik.