Az egyemeletes műemléképület az Orsolya téren, az Új utca és a Szent György utca találkozásánál áll. 1570 körül épült. Nevét földszinti árkádsoráról kapta. Földszintjén valaha mészárszékek sorakoztak. A második világháború alatti bombatámadások súlyos károkat okoztak a szomszédos Orsolya tér 4 alatti barokk épületben, amelynek helyén új épületet emeltek Erdeős László tervei alapján. 1956 óta a Soproni Múzeum kiállítóhelyeként működik az emeleti rész, ahol képző- és iparművészeti, helytörténeti, régészeti és néprajzi tematikájú időszaki kiállítások láthatók. Többek között kétévente itt rendezik a kortárs magyar éremművészet legfrissebb alkotásait bemutató érembiennálékat, ill. a díjazottak alkotásait bemutató kiállítást.
Az egyemeletes műemléképület az Orsolya téren, az Új utca és a Szent György utca találkozásánál áll. 1570 körül épült. Nevét földszinti árkádsoráról kapta. Földszintjén valaha mészárszékek sorakoztak. A második világháború alatti bombatámadások súlyos károkat okoztak a szomszédos Orsolya tér 4 alatti barokk épületben, amelynek helyén új épületet emeltek Erdeős László tervei alapján. 1956 óta a Soproni Múzeum kiállítóhelyeként működik az emeleti rész, ahol képző- és iparművészeti, helytörténeti, régészeti és néprajzi tematikájú időszaki kiállítások láthatók. Többek között kétévente itt rendezik a kortárs magyar éremművészet legfrissebb alkotásait bemutató érembiennálékat, ill. a díjazottak alkotásait bemutató kiállítást.
Az egyemeletes műemléképület az Orsolya téren, az Új utca és a Szent György utca találkozásánál áll. 1570 körül épült. Nevét földszinti árkádsoráról kapta. Földszintjén valaha mészárszékek sorakoztak. A második világháború alatti bombatámadások súlyos károkat okoztak a szomszédos Orsolya tér 4 alatti barokk épületben, amelynek helyén új épületet emeltek Erdeős László tervei alapján. 1956 óta a Soproni Múzeum kiállítóhelyeként működik az emeleti rész, ahol képző- és iparművészeti, helytörténeti, régészeti és néprajzi tematikájú időszaki kiállítások láthatók. Többek között kétévente itt rendezik a kortárs magyar éremművészet legfrissebb alkotásait bemutató érembiennálékat, ill. a díjazottak alkotásait bemutató kiállítást.
A Soproni Múzeum új élményközpontú közösségi tere az Eggenberg-ház földszintjén található a Szent György utcában. A Macskakő közösségi tér múzeumpedagógiai foglalkoztatóból és Gyermekmúzeum kiállítótérből áll. A Gyerekmúzeum régi korok mindennapi életét mutatja be egykor és ma használatos tárgyakon keresztül.
A Soproni Múzeum új élményközpontú közösségi tere az Eggenberg-ház földszintjén található a Szent György utcában. A Macskakő közösségi tér múzeumpedagógiai foglalkoztatóból és Gyermekmúzeum kiállítótérből áll. A Gyerekmúzeum régi korok mindennapi életét mutatja be egykor és ma használatos tárgyakon keresztül.
A Soproni Múzeum új élményközpontú közösségi tere az Eggenberg-ház földszintjén található a Szent György utcában. A Macskakő közösségi tér múzeumpedagógiai foglalkoztatóból és Gyermekmúzeum kiállítótérből áll. A Gyerekmúzeum régi korok mindennapi életét mutatja be egykor és ma használatos tárgyakon keresztül.
A város legősibb temploma. Istennek átadott tér, a profán világtól elkülönített. Az Isten tiszteletének helye, az Istennel való találkozás helye, ahol az ember átmosódik a természetfeletti térben, a rendezett isteni térben. A 13. századtól cserehelye a hívőnek: világi önmagát hozza, hogy átváltozzon.
A város legősibb temploma. Istennek átadott tér, a profán világtól elkülönített. Az Isten tiszteletének helye, az Istennel való találkozás helye, ahol az ember átmosódik a természetfeletti térben, a rendezett isteni térben. A 13. századtól cserehelye a hívőnek: világi önmagát hozza, hogy átváltozzon.
A város legősibb temploma. Istennek átadott tér, a profán világtól elkülönített. Az Isten tiszteletének helye, az Istennel való találkozás helye, ahol az ember átmosódik a természetfeletti térben, a rendezett isteni térben. A 13. századtól cserehelye a hívőnek: világi önmagát hozza, hogy átváltozzon.
A középkori zsinagóga a 12. század végén, a 13. század elején épült, imaház, gyűlésterem és iskola is volt egyben. Az itt élő, kereskedelemmel és pénzügyekkel foglalkozó zsidók nem voltak igazán gazdag emberek, mégis a XIV. század elején felépítették ezt a Közép-Európában szinte egyedülálló gótikus zsinagógát. A zsidó közösségeknek általában több közösségi épülete volt. Az egyik a vándorkereskedőknek átmeneti szállást adó ispotály, a másik pedig a ma is megtekinthető rituális fürdő.
A középkori zsinagóga a 12. század végén, a 13. század elején épült, imaház, gyűlésterem és iskola is volt egyben. Az itt élő, kereskedelemmel és pénzügyekkel foglalkozó zsidók nem voltak igazán gazdag emberek, mégis a XIV. század elején felépítették ezt a Közép-Európában szinte egyedülálló gótikus zsinagógát. A zsidó közösségeknek általában több közösségi épülete volt. Az egyik a vándorkereskedőknek átmeneti szállást adó ispotály, a másik pedig a ma is megtekinthető rituális fürdő.
A középkori zsinagóga a 12. század végén, a 13. század elején épült, imaház, gyűlésterem és iskola is volt egyben. Az itt élő, kereskedelemmel és pénzügyekkel foglalkozó zsidók nem voltak igazán gazdag emberek, mégis a XIV. század elején felépítették ezt a Közép-Európában szinte egyedülálló gótikus zsinagógát. A zsidó közösségeknek általában több közösségi épülete volt. Az egyik a vándorkereskedőknek átmeneti szállást adó ispotály, a másik pedig a ma is megtekinthető rituális fürdő.
A Fő téren álló Patika-házhoz fűződik Magyarország első “műemlékvédelmi” intézkedése. II. Lajos király idejében a városi tanács le akarta bontatni az épületet, hogy nagyobb legyen a tér. A király nem adta meg erre az engedélyt, mondván, a tér hangulatát rontaná a ház hiánya. A XVII. század közepétől már az egykori Angyal patika működött az épületben és ettől az időtől fogva gyógyszerész és orvos családok éltek itt.
A Fő téren álló Patika-házhoz fűződik Magyarország első “műemlékvédelmi” intézkedése. II. Lajos király idejében a városi tanács le akarta bontatni az épületet, hogy nagyobb legyen a tér. A király nem adta meg erre az engedélyt, mondván, a tér hangulatát rontaná a ház hiánya. A XVII. század közepétől már az egykori Angyal patika működött az épületben és ettől az időtől fogva gyógyszerész és orvos családok éltek itt.
A Fő téren álló Patika-házhoz fűződik Magyarország első “műemlékvédelmi” intézkedése. II. Lajos király idejében a városi tanács le akarta bontatni az épületet, hogy nagyobb legyen a tér. A király nem adta meg erre az engedélyt, mondván, a tér hangulatát rontaná a ház hiánya. A XVII. század közepétől már az egykori Angyal patika működött az épületben és ettől az időtől fogva gyógyszerész és orvos családok éltek itt.
Sopron római kori városelődje volt Scarbantia, melynek központja volt a Fórum és környéke. A fórumtól indultak a távolsági utak minden irányba, illetve helyesebben a fórumot a főutak találkozásánál alakították ki. A városfejlődés virágkora a municipiumi rang adományozása utáni időszakra, az I. sz. végétől a II. század első feléig, főleg Traianus uralkodásának első évtizedeire esett.
Sopron római kori városelődje volt Scarbantia, melynek központja volt a Fórum és környéke. A fórumtól indultak a távolsági utak minden irányba, illetve helyesebben a fórumot a főutak találkozásánál alakították ki. A városfejlődés virágkora a municipiumi rang adományozása utáni időszakra, az I. sz. végétől a II. század első feléig, főleg Traianus uralkodásának első évtizedeire esett.
Sopron római kori városelődje volt Scarbantia, melynek központja volt a Fórum és környéke. A fórumtól indultak a távolsági utak minden irányba, illetve helyesebben a fórumot a főutak találkozásánál alakították ki. A városfejlődés virágkora a municipiumi rang adományozása utáni időszakra, az I. sz. végétől a II. század első feléig, főleg Traianus uralkodásának első évtizedeire esett.
A gyűjtemény a soproni evangélikus gyülekezet kincseit őrzi a 17. századtól napjainkig. A reformáció Magyarországon az elsők között Sopronban jelent meg. Az így megszületett gyülekezet intézményeivel együtt a magyarországi evangélikusság egyik központjává vált. Ennek a közösségnek a csaknem félévezredes, gazdag múltjába és jelenébe nyújt bepillantást múzeumunk, levéltárunk és könyvtárunk.
A gyűjtemény a soproni evangélikus gyülekezet kincseit őrzi a 17. századtól napjainkig. A reformáció Magyarországon az elsők között Sopronban jelent meg. Az így megszületett gyülekezet intézményeivel együtt a magyarországi evangélikusság egyik központjává vált. Ennek a közösségnek a csaknem félévezredes, gazdag múltjába és jelenébe nyújt bepillantást múzeumunk, levéltárunk és könyvtárunk.
A gyűjtemény a soproni evangélikus gyülekezet kincseit őrzi a 17. századtól napjainkig. A reformáció Magyarországon az elsők között Sopronban jelent meg. Az így megszületett gyülekezet intézményeivel együtt a magyarországi evangélikusság egyik központjává vált. Ennek a közösségnek a csaknem félévezredes, gazdag múltjába és jelenébe nyújt bepillantást múzeumunk, levéltárunk és könyvtárunk.