A gyűjtemény 1992-ben a cikádori apátság alapításának 850. évfordulójára készült, s Bátaszék egyházi emlékeit mutatja be. A textíliák közül figyelmet érdemelnek a régi zászlók. A Szent Orbán pápát ábrázoló 18. századi zászló érdekessége, hogy az akkori Bátaszék ott látható a Szent pápa lábainál. A Szent Katalint ábrázoló zászló a 19. század elejéről származik, 1848-ból a bátaszéki céheké, a 19. század végéről pedig a Máriazelli-társulat festett zászlója. Figyelmet érdemel a 18. század közepéről származó arannyal dúsan hímzett miseruha is.
A gyűjtemény 1992-ben a cikádori apátság alapításának 850. évfordulójára készült, s Bátaszék egyházi emlékeit mutatja be. A textíliák közül figyelmet érdemelnek a régi zászlók. A Szent Orbán pápát ábrázoló 18. századi zászló érdekessége, hogy az akkori Bátaszék ott látható a Szent pápa lábainál. A Szent Katalint ábrázoló zászló a 19. század elejéről származik, 1848-ból a bátaszéki céheké, a 19. század végéről pedig a Máriazelli-társulat festett zászlója. Figyelmet érdemel a 18. század közepéről származó arannyal dúsan hímzett miseruha is.
A gyűjtemény 1992-ben a cikádori apátság alapításának 850. évfordulójára készült, s Bátaszék egyházi emlékeit mutatja be. A textíliák közül figyelmet érdemelnek a régi zászlók. A Szent Orbán pápát ábrázoló 18. századi zászló érdekessége, hogy az akkori Bátaszék ott látható a Szent pápa lábainál. A Szent Katalint ábrázoló zászló a 19. század elejéről származik, 1848-ból a bátaszéki céheké, a 19. század végéről pedig a Máriazelli-társulat festett zászlója. Figyelmet érdemel a 18. század közepéről származó arannyal dúsan hímzett miseruha is.
A cél egy olyan XXI. századi élményközpontú múzeum létrehozása volt, mely interaktívan ismerteti meg a látogatót a fekete gólya életével. A kiállítóhely illeszkedik a Duna-Dráva Nemzeti Park céljaihoz: egy-egy jelentős, védett fajt kulturális és természetvédelmi szempontból bemutató tematikus múzeumok füzérének kialakításához a Nemzeti Park területén.
A cél egy olyan XXI. századi élményközpontú múzeum létrehozása volt, mely interaktívan ismerteti meg a látogatót a fekete gólya életével. A kiállítóhely illeszkedik a Duna-Dráva Nemzeti Park céljaihoz: egy-egy jelentős, védett fajt kulturális és természetvédelmi szempontból bemutató tematikus múzeumok füzérének kialakításához a Nemzeti Park területén.
A cél egy olyan XXI. századi élményközpontú múzeum létrehozása volt, mely interaktívan ismerteti meg a látogatót a fekete gólya életével. A kiállítóhely illeszkedik a Duna-Dráva Nemzeti Park céljaihoz: egy-egy jelentős, védett fajt kulturális és természetvédelmi szempontból bemutató tematikus múzeumok füzérének kialakításához a Nemzeti Park területén.
A Keselyűsi Fogadóépülettől induló tanösvény az ártéri keményfás ligeterdők kiemelkedően szép állományában halad, majd a Sió egyik holtágának partján tér vissza a Fogadóépülethez. A tájékoztató táblák az ártéri erdő- és vadgazdálkodást és Gemenc híres madarát, a fekete gólyát mutatják be a látogatónak. Az ösvény mentén pihenőhelyek és esőbeálló várja a kirándulókat.
A Keselyűsi Fogadóépülettől induló tanösvény az ártéri keményfás ligeterdők kiemelkedően szép állományában halad, majd a Sió egyik holtágának partján tér vissza a Fogadóépülethez. A tájékoztató táblák az ártéri erdő- és vadgazdálkodást és Gemenc híres madarát, a fekete gólyát mutatják be a látogatónak. Az ösvény mentén pihenőhelyek és esőbeálló várja a kirándulókat.
A Keselyűsi Fogadóépülettől induló tanösvény az ártéri keményfás ligeterdők kiemelkedően szép állományában halad, majd a Sió egyik holtágának partján tér vissza a Fogadóépülethez. A tájékoztató táblák az ártéri erdő- és vadgazdálkodást és Gemenc híres madarát, a fekete gólyát mutatják be a látogatónak. Az ösvény mentén pihenőhelyek és esőbeálló várja a kirándulókat.
A Gemenc-Dunapart megállóból induló tanösvény a közeli Forgó-tó partjához vezet, melynek különlegessége a víz fölé rányúló pallósor, ahol a látogató lesfal mögé rejtőzködve gyönyörködhet a vízimadarakban és a szomjukat oltó, vagy a vízben hűsölő szarvasokban, vaddisznókban. Kócsagok, gémek, fekete gólyák világa ez, de az égen rétisas is felbukkanhat.
A Gemenc-Dunapart megállóból induló tanösvény a közeli Forgó-tó partjához vezet, melynek különlegessége a víz fölé rányúló pallósor, ahol a látogató lesfal mögé rejtőzködve gyönyörködhet a vízimadarakban és a szomjukat oltó, vagy a vízben hűsölő szarvasokban, vaddisznókban. Kócsagok, gémek, fekete gólyák világa ez, de az égen rétisas is felbukkanhat.
A Gemenc-Dunapart megállóból induló tanösvény a közeli Forgó-tó partjához vezet, melynek különlegessége a víz fölé rányúló pallósor, ahol a látogató lesfal mögé rejtőzködve gyönyörködhet a vízimadarakban és a szomjukat oltó, vagy a vízben hűsölő szarvasokban, vaddisznókban. Kócsagok, gémek, fekete gólyák világa ez, de az égen rétisas is felbukkanhat.
A vadvizekben gazdag vidék régen eszményien alkalmas volt a halászat minden válfajának űzésére. A Bátán élő emberek egyik legfontosabb megélhetési forrását évszázadokon keresztül a halászat jelentette. A Halászházban a vízből, ártéri gazdálkodásból élő emberek életformáját idézik fel a berendezési tárgyak és a halász szerszámok: varsa, kece, villing, nyomó, dobóháló, piritty, kuttyogató, bárka és sok egyéb érdekes eszköz.
A vadvizekben gazdag vidék régen eszményien alkalmas volt a halászat minden válfajának űzésére. A Bátán élő emberek egyik legfontosabb megélhetési forrását évszázadokon keresztül a halászat jelentette. A Halászházban a vízből, ártéri gazdálkodásból élő emberek életformáját idézik fel a berendezési tárgyak és a halász szerszámok: varsa, kece, villing, nyomó, dobóháló, piritty, kuttyogató, bárka és sok egyéb érdekes eszköz.
A vadvizekben gazdag vidék régen eszményien alkalmas volt a halászat minden válfajának űzésére. A Bátán élő emberek egyik legfontosabb megélhetési forrását évszázadokon keresztül a halászat jelentette. A Halászházban a vízből, ártéri gazdálkodásból élő emberek életformáját idézik fel a berendezési tárgyak és a halász szerszámok: varsa, kece, villing, nyomó, dobóháló, piritty, kuttyogató, bárka és sok egyéb érdekes eszköz.
Az Irodalom Háza - Mészöly Miklós Múzeum a Wosinsky Mór Megyei Múzeum kiállító- és kutatóhelye. Szekszárd főteréről rövid sétával érhető el a Séd patak kanyarulatában, Babits Mihály szülőháza szomszédságában, a szecessziós homlokzatú földszintes polgárház, az Irodalom Háza, benne a Mészöly Miklós Múzeum. Mészöly Miklós (1921-2001) hagyatékának jelentős részét özvegye, Polcz Alaine 2003-ban az író szülővárosának, Szekszárdnak ajándékozta. Az Irodalom Házában létrejött állandó kiállítás valósághűen idézi fel Mészöly Miklós és Polcz Alaine budapesti lakásának két részletét.
Az Irodalom Háza - Mészöly Miklós Múzeum a Wosinsky Mór Megyei Múzeum kiállító- és kutatóhelye. Szekszárd főteréről rövid sétával érhető el a Séd patak kanyarulatában, Babits Mihály szülőháza szomszédságában, a szecessziós homlokzatú földszintes polgárház, az Irodalom Háza, benne a Mészöly Miklós Múzeum. Mészöly Miklós (1921-2001) hagyatékának jelentős részét özvegye, Polcz Alaine 2003-ban az író szülővárosának, Szekszárdnak ajándékozta. Az Irodalom Házában létrejött állandó kiállítás valósághűen idézi fel Mészöly Miklós és Polcz Alaine budapesti lakásának két részletét.
Az Irodalom Háza - Mészöly Miklós Múzeum a Wosinsky Mór Megyei Múzeum kiállító- és kutatóhelye. Szekszárd főteréről rövid sétával érhető el a Séd patak kanyarulatában, Babits Mihály szülőháza szomszédságában, a szecessziós homlokzatú földszintes polgárház, az Irodalom Háza, benne a Mészöly Miklós Múzeum. Mészöly Miklós (1921-2001) hagyatékának jelentős részét özvegye, Polcz Alaine 2003-ban az író szülővárosának, Szekszárdnak ajándékozta. Az Irodalom Házában létrejött állandó kiállítás valósághűen idézi fel Mészöly Miklós és Polcz Alaine budapesti lakásának két részletét.
A helyi németség történelmét és kultúráját bemutató kétnyelvű (német-magyar) interaktív tanösvény. A 7 táblából és egy extraállomásból álló tanösvény nyilvános térben, mindenki számára könnyen hozzáférhető helyen helyezkedik el a város szívében. Az első tábla a Szentháromság szobor mellett található, innen célszerű elkezdeni a tematikus út bejárását. A tanösvény, mint sajátságos ismeretközvetítő forma a városunk lakói és az idelátogató iskolás és egyéb csoportok számára mutatja be a bátaszéki németek múltját és jelenét, hangsúlyozva azokat a tartalmakat, amelyek megkülönböztetik őket más települések német származású lakosaitól.
A helyi németség történelmét és kultúráját bemutató kétnyelvű (német-magyar) interaktív tanösvény. A 7 táblából és egy extraállomásból álló tanösvény nyilvános térben, mindenki számára könnyen hozzáférhető helyen helyezkedik el a város szívében. Az első tábla a Szentháromság szobor mellett található, innen célszerű elkezdeni a tematikus út bejárását. A tanösvény, mint sajátságos ismeretközvetítő forma a városunk lakói és az idelátogató iskolás és egyéb csoportok számára mutatja be a bátaszéki németek múltját és jelenét, hangsúlyozva azokat a tartalmakat, amelyek megkülönböztetik őket más települések német származású lakosaitól.
A helyi németség történelmét és kultúráját bemutató kétnyelvű (német-magyar) interaktív tanösvény. A 7 táblából és egy extraállomásból álló tanösvény nyilvános térben, mindenki számára könnyen hozzáférhető helyen helyezkedik el a város szívében. Az első tábla a Szentháromság szobor mellett található, innen célszerű elkezdeni a tematikus út bejárását. A tanösvény, mint sajátságos ismeretközvetítő forma a városunk lakói és az idelátogató iskolás és egyéb csoportok számára mutatja be a bátaszéki németek múltját és jelenét, hangsúlyozva azokat a tartalmakat, amelyek megkülönböztetik őket más települések német származású lakosaitól.