Pécsi látnivaló

Erdők Nemzetközi Napjához kapcsolódva a nagyközönség előtt is megnyílt a Mecsekerdő Zrt. legújabb beruházása, a Mecsek kulturális, természeti és ipartörténeti világát bemutató Mecsek Discovery Center (MDC). Az Árpádtetőn található MDC az utóbbi idők legnagyobb mecseki ismeretterjesztő beruházása.

A Mecseki Bányászati Múzeumban szerszámok, műszerek, korabeli térképek, oklevelek, valamint a Mecsek jellemző ásványai, kőzetei, fosszíliái segítségével tehetünk időutazást a szén- és uránbányászat történetében.

Memi pasa fürdője Pécs öt nevezetes török kori építményei közé tartozik, amelyet töredékes állapotban állítottak helyre. A szabadon látogatható maradványok a mai Ferencesek utcája végén álló Ferences templom mellett találhatók. A fürdő feltárt és járdaszintig meglévő falait, valamint részleges rekonstrukcióját láthatják ma az erre járók. A fürdő romjait feltárták és bemutathatóvá tették. Kiállítás mutatja be a magyarországi török fürdők, valamint Memi pasa fürdőjének feltárási történetét.

A 19. és 20. századi valamint kortárs magyar képzőművészek alkotásait bemutató múzeum és kiállítótér. A hazai szinten az egyik leggazdagabbnak számító gyűjtemény a magyar képzőművészet legjelentősebb alkotóinak műveiből ad átfogó keresztmetszetet bő száz évre visszamenőleg. A kiállításon megismerkedhetünk – sok más mellett – Ferenczy Károly, Thorma János, Rippl-Rónai József, Gulácsy Lajos, valamint Berény Róbert, Czigány Dezső, Tihanyi Lajos (Nyolcak csoport) alkotásaival.

A Mókus tanösvény a Pécs határától 2 km-re lévő Árpádtetői Mókus-suli Természetismereti Központ közelében helyezkedik el, a Közép-Mecsek szívében. A 4,5 km hosszú tanösvény bejárásához növényhatározóval kiegészített munkafüzet szükséges.

Az egykori Nádor Szálló hajdani kávéháza most galériaként a kortárs pécsi, és a velük kapcsolatban álló külföldi művészeket kívánja bemutatni, és a pécsi művészetszerető polgárok találkozó helyévé kíván válni.

A 611 m magas Tubes csúcsán áll a terméskövekből felépített gyönyörű kilátó, a János-kilátó. Az eredeti kilátót 1910-ben építették fel és Rauch Jánosról nevezték el, majd 1981-ben lerombolták. 2001-ben egy új kilátó épülhetett fel, amelynek tetejéről szép körpanoráma nyílik a Mecsekre, tiszta időben a Badacsony körvonalai is láthatók.

Érdemes ellátogatni a Néprajzi Múzeum Baranya népművészete című kiállítására, ahol a különböző magyar nyelvű néprajzi csoportokon kívül a baranyai horvátok, szerbek, németek és romák népi kultúrájának tárgyi lenyomatai is megtalálhatók. A kiállítás a Baranya megyében élő nemzetiségek tárgyi kultúráján keresztül mutatja be a XIX-XX. század letűnt paraszti világának emlékeit a legarchaikusabb kézműves munkáktól a családi manufaktúrák termékeiig.

1975-ben bukkantak rá az Ókeresztény Mauzóleumnak nevezett épületre Pécsett. Ez a temetői kápolna egyike Sopianae nagyobb épületeinek. A sírkamra eredetileg egy festett helyiségből állt, amelynek déli oldalán állt a hatalmas, gyönyörűen faragott szarkofág. Később a sírkamrát nyugati irányban megnagyobbították és két újabb szarkofágot helyeztek el benne. A sírkamra festményei részben felületkitöltő díszítések, részben pedig figurális ábrázolások.

Pécs város római kori elődje, Sopianae késő római ókeresztény temetője 2000-ben került fel az UNESCO világörökségi listájára. A feltárt leletegyüttes építészetében és falfestészetében rendkívül sokoldalúan és összetetten szemlélteti a Római Birodalom északi és nyugati provinciáinak korakeresztény temetkezési építészetét és művészetét. A magyarországi világörökségi helyszínek közül a pécsi ókeresztény temető az egyetlen, amely kultúrtörténeti kategóriában nyert felvételt az UNESCO világörökségi listájára.