Országos eseménynaptár
A tanösvényt Hollókőtől északra, az Ófaluból Rimócra átvezető út mellett találjuk. A tanösvényre egy 30 m hosszú fahíd vezet be, ami a Cserhát leghosszabb ilyen létesítménye. A tanösvényre érve minden érzékszervünkre szükségünk lesz, hiszen a természet szépségeit csak így érdemes felfedezni. A tanösvény könnyen bejárható, hiszen nem túl hosszú, viszont erős szélben ne tartózkodjunk a fák alatt! Eső után kicsit később szárad fel az ösvény, ezért vigyázzunk a lejtősebb szakaszokon!
A tanösvényt Hollókőtől északra, az Ófaluból Rimócra átvezető út mellett találjuk. A tanösvényre egy 30 m hosszú fahíd vezet be, ami a Cserhát leghosszabb ilyen létesítménye. A tanösvényre érve minden érzékszervünkre szükségünk lesz, hiszen a természet szépségeit csak így érdemes felfedezni. A tanösvény könnyen bejárható, hiszen nem túl hosszú, viszont erős szélben ne tartózkodjunk a fák alatt! Eső után kicsit később szárad fel az ösvény, ezért vigyázzunk a lejtősebb szakaszokon!
A tanösvényt Hollókőtől északra, az Ófaluból Rimócra átvezető út mellett találjuk. A tanösvényre egy 30 m hosszú fahíd vezet be, ami a Cserhát leghosszabb ilyen létesítménye. A tanösvényre érve minden érzékszervünkre szükségünk lesz, hiszen a természet szépségeit csak így érdemes felfedezni. A tanösvény könnyen bejárható, hiszen nem túl hosszú, viszont erős szélben ne tartózkodjunk a fák alatt! Eső után kicsit később szárad fel az ösvény, ezért vigyázzunk a lejtősebb szakaszokon!
Itt állították ki a német nemzetiség múltbeli emlékeit, berendezési- és használati tárgyait, jellegzetes viseletét.
A H.E.G. 1969 óta működő kiállítóhely. Névadója Horváth Endre grafikusművész, a Magyar Pénzjegynyomda vezető tervezője volt. A galéria kortárs, képző- és iparművészeti időszaki tárlatoknak ad otthont.
A Hunnia csipke olyan szalagcsipke, ami virágokat, leveleket és más formákat alakít. Mindig magyar népművészeti motívumot használ fel a tervezéshez. Motívumai aprók, vékony szálúak, kontúrozottak, amiket főleg vászonveréssel alakítanak ki és díszvetésekkel lazítanak a csipkeverőre van bízva, hogy a díszvetéseket szimmetrikusan alkalmazza-e vagy mindig mást készít. Az egyes mintákat a nógrádi borsólyuk hálóval egyesítik.
A Hunnia csipke olyan szalagcsipke, ami virágokat, leveleket és más formákat alakít. Mindig magyar népművészeti motívumot használ fel a tervezéshez. Motívumai aprók, vékony szálúak, kontúrozottak, amiket főleg vászonveréssel alakítanak ki és díszvetésekkel lazítanak a csipkeverőre van bízva, hogy a díszvetéseket szimmetrikusan alkalmazza-e vagy mindig mást készít. Az egyes mintákat a nógrádi borsólyuk hálóval egyesítik.
A Hunnia csipke olyan szalagcsipke, ami virágokat, leveleket és más formákat alakít. Mindig magyar népművészeti motívumot használ fel a tervezéshez. Motívumai aprók, vékony szálúak, kontúrozottak, amiket főleg vászonveréssel alakítanak ki és díszvetésekkel lazítanak a csipkeverőre van bízva, hogy a díszvetéseket szimmetrikusan alkalmazza-e vagy mindig mást készít. Az egyes mintákat a nógrádi borsólyuk hálóval egyesítik.
Huszár-Purgly kastély földszintes, T alakú, manzárdtetős középrizalittal készült barokk stílusú épület. Főhomlokzata az utcavonallal párhuzamos, koronázópárkánnyal, arról lenyúló gyámokkal, a gyámok között levélfüzérekkel díszítve. A rizalit ablakai íves, a többi négyszöges záródású. A régebbi épület helyiségei részben boltozottak, az udvari rész folyosóján kemence látható. Két melléképülete az udvari szárnnyal párhuzamosan, a telek szélén épült. A műemléki környezethez tartozik a római katolikus templom kertjében a Huszár család néhány sírköve. A kastélypark északi részében a II. világháborúban elesett orosz katonák temetőjét találjuk. A védett környezet határán, de azon kívül áll a műemlék Magtár. Mint a kastély egykori gazdasági épülete, ez is a műemlék együttes részének tekinthető.
Huszár-Purgly kastély földszintes, T alakú, manzárdtetős középrizalittal készült barokk stílusú épület. Főhomlokzata az utcavonallal párhuzamos, koronázópárkánnyal, arról lenyúló gyámokkal, a gyámok között levélfüzérekkel díszítve. A rizalit ablakai íves, a többi négyszöges záródású. A régebbi épület helyiségei részben boltozottak, az udvari rész folyosóján kemence látható. Két melléképülete az udvari szárnnyal párhuzamosan, a telek szélén épült. A műemléki környezethez tartozik a római katolikus templom kertjében a Huszár család néhány sírköve. A kastélypark északi részében a II. világháborúban elesett orosz katonák temetőjét találjuk. A védett környezet határán, de azon kívül áll a műemlék Magtár. Mint a kastély egykori gazdasági épülete, ez is a műemlék együttes részének tekinthető.
Huszár-Purgly kastély földszintes, T alakú, manzárdtetős középrizalittal készült barokk stílusú épület. Főhomlokzata az utcavonallal párhuzamos, koronázópárkánnyal, arról lenyúló gyámokkal, a gyámok között levélfüzérekkel díszítve. A rizalit ablakai íves, a többi négyszöges záródású. A régebbi épület helyiségei részben boltozottak, az udvari rész folyosóján kemence látható. Két melléképülete az udvari szárnnyal párhuzamosan, a telek szélén épült. A műemléki környezethez tartozik a római katolikus templom kertjében a Huszár család néhány sírköve. A kastélypark északi részében a II. világháborúban elesett orosz katonák temetőjét találjuk. A védett környezet határán, de azon kívül áll a műemlék Magtár. Mint a kastély egykori gazdasági épülete, ez is a műemlék együttes részének tekinthető.
Magyarország hét zöld csodája közül egy Ipolytarnócon található. Az ősvilág elevenedik meg Ipolytarnócon. 11 állatfaj közel 3000, vulkáni hamuval konzervált lábnyoma várja a látogatókat sok egyéb földtörténeti és élővilág történeti csoda mellett.
Kortárs képzőművészeti állandó kiállítás és gyűjtemény - A Jánossy Képtárban a helyi művészek munkái mellett számos jelentős alkotó műve látható Balassagyarmaton.
A Jobbágyi melletti Nagy-hársas csúcson épült a geodéziai mérőtorony ami ma kilátóként működik. A tetejéről körpanorámás látványt nyílik Mátrára és a Mátraaljára.
Buják látnivalókban igen gazdag település. A településtől nyugatra magasodó Kálvária-hegy nevezetességei a névadó kálvária, a mellette álló Szent Anna-kápolna és a remetelak. A Kálvária keletkezésének pontos ideje nem állapítható meg, semmiféle pontos adat nincsen. Egy 1790-es feljegyzés szerint, fából faragott három kereszt állott a Kálvária dombon. Sok viszontagság utána kálvárián ma is álló kereszteket 1890-ben állították fel. Krisztus keresztje carrarai márványból készült, amelyet Budapesten faragtak. A kálvária, a Szent Anna-kápolna és a remetelak is műemléki védelem alatt áll.
Buják látnivalókban igen gazdag település. A településtől nyugatra magasodó Kálvária-hegy nevezetességei a névadó kálvária, a mellette álló Szent Anna-kápolna és a remetelak. A Kálvária keletkezésének pontos ideje nem állapítható meg, semmiféle pontos adat nincsen. Egy 1790-es feljegyzés szerint, fából faragott három kereszt állott a Kálvária dombon. Sok viszontagság utána kálvárián ma is álló kereszteket 1890-ben állították fel. Krisztus keresztje carrarai márványból készült, amelyet Budapesten faragtak. A kálvária, a Szent Anna-kápolna és a remetelak is műemléki védelem alatt áll.
Buják látnivalókban igen gazdag település. A településtől nyugatra magasodó Kálvária-hegy nevezetességei a névadó kálvária, a mellette álló Szent Anna-kápolna és a remetelak. A Kálvária keletkezésének pontos ideje nem állapítható meg, semmiféle pontos adat nincsen. Egy 1790-es feljegyzés szerint, fából faragott három kereszt állott a Kálvária dombon. Sok viszontagság utána kálvárián ma is álló kereszteket 1890-ben állították fel. Krisztus keresztje carrarai márványból készült, amelyet Budapesten faragtak. A kálvária, a Szent Anna-kápolna és a remetelak is műemléki védelem alatt áll.
A magyar-szlovák határon húzódó 729 méter magas Karancs hegy legmagasabb pontján kilátó áll, mely 22,4 méter magas. Tiszta időben megpillanthatjuk Salgó és Somoskő várát, de elénk tárul a Bükk, a Mátra, a Börzsöny és akár a Tátra panorámája is. A bámulatos panoráma nem érhető el egykönnyen, de aki megdolgozik érte, annak felejthetetlen élményt nyújt. A kilátó közelében találjuk az Árpád-kori Margit-kápolnát.
A magyar-szlovák határon húzódó 729 méter magas Karancs hegy legmagasabb pontján kilátó áll, mely 22,4 méter magas. Tiszta időben megpillanthatjuk Salgó és Somoskő várát, de elénk tárul a Bükk, a Mátra, a Börzsöny és akár a Tátra panorámája is. A bámulatos panoráma nem érhető el egykönnyen, de aki megdolgozik érte, annak felejthetetlen élményt nyújt. A kilátó közelében találjuk az Árpád-kori Margit-kápolnát.
A magyar-szlovák határon húzódó 729 méter magas Karancs hegy legmagasabb pontján kilátó áll, mely 22,4 méter magas. Tiszta időben megpillanthatjuk Salgó és Somoskő várát, de elénk tárul a Bükk, a Mátra, a Börzsöny és akár a Tátra panorámája is. A bámulatos panoráma nem érhető el egykönnyen, de aki megdolgozik érte, annak felejthetetlen élményt nyújt. A kilátó közelében találjuk az Árpád-kori Margit-kápolnát.
