Mátrai látnivaló

A kincstár páratlan együttessel rendelkezik a középkori ötvöstárgyakból. A gyűjtemény különlegességei a 7 db filigrán díszítésű kehely, a 15. századi nagy gótikus formájú úrmutató, cibóriumok és 16-17. századi talpas keresztek.

A Tájház 1997-től várja látogatóit Mátraszentimrén. Az új kiállító hely a Szabadság úton található, ahol eredeti bútorok, használati tárgyak mutatják be a régi idők világát. A kiállított népviseleti ruha több generáción keresztül öröklődött Mátraszentimre asszonyai között. Láthatók még a hagyományos tisztaszoba és század eleji használati eszközök. A tiszta szobában üveg vitrinben került elhelyezésre a község régi esküvői öltözetének másolata, menyasszony és vőlegény ruha. A konyha egyik sarkában kerti szerszámokat is láthatunk.

A Kelet-Cserhátban, a Tepke csúcsán áll a 22,40 méter magas kilátó. Innen festői kilátás nyílik a Mátrára és a Cserhátra, nyugat felé pedig a Börzsönyre. A Cserhátban számos kilátóhelyet találunk, de egyik sem vetekedhet a Tepkéről kínálkozó látvánnyal. A kilátó alatti túraúton információs tábla segíti az eligazodást a környék állat- és növényvilágában, illetve a természeti környezetben.

A fagyűjtemény megalapítója dr. Tuzson János egyetemi tanár, aki kísérleti céllal hozta létre a gyűjteményt. Kutatásai során elsősorban a fás növények szövettanával, növényföldrajzi és ősnövénytani vizsgálatokkal foglalkozott. Elsőként végzett szövettani összehasonlító vizsgálatokat az ipolytarnóci ősfenyő kovásodott fatörzsével kapcsolatban (meghatározása alapján nevezték el a fatörzset Pinus tarnociensis-nek). Emellett csemeteneveléssel és növénynemesítéssel, valamint gyógynövényekkel is foglalkozott. Elsősorban a gyapjas gyűszűvirág (Digitalis lanata) és a piros gyűszűvirág (Digitalis purpurea) termesztésével kísérletezett. Az utak mellett még most is előforduló rózsatövek a rózsaolaj nyerésére irányuló kísérleteire emlékeztetnek.

Hazánk legmagasabb pontján, az 1014 méter magas Kékesen áll a jellegzetes formájú TV torony, amelyen egy fedett és nyitott kilátóterasz, valamint egy büfé is helyet kapott. A mintegy 42 méter magasan lévő kilátószintről lélegzetelállító körpanorámában gyönyörködhetünk.

Varázsvölgy a hegyek között. Kertmozi vetítések, virtuális kincskereső túrák, borkóstolás, piknik, táncház, kézműves és közösségi programok, vagyis minden, ami egy fergeteges évhez kell!

A szép vanyarci népviselet kicsinyített mását a Viselettörténeti Babamúzeum őrzi. Itt régi fotók segítségével és az idősek elbeszélései alapján sikerült feldolgozni közel 100 év távlatában a korabeli ünnepi öltözetet, mely így a maga nemében egyedülálló.

A Vörös-kő kilátó Mátraszentlászló közelében, a 781 m magas Vörös-kő hegyen található. Nevét a közelben található vöröses elszíneződésű kövekről kapta. Korábbi kilátó helyére 2005-ben új kilátót emeltek, ahonnan gyönyörű körpanoráma tárul elénk. Galyatető vonulatai, Mátraszentlászló, Mátraszentistván, Ágasvár, valamint északi irányban tiszta időben még a Magas-Tátra is látható. Legegyszerűbb megközelítése Mátraszentlászlóról, a Kossuth utcából induló sárga jelzésen, ez mindössze pár perces sétát jelent, a táv alig 500 méter.

Falumúzeumként működik a település legrégibb fennmaradt lakóháza, a Zsellérház. Országos műemlék, becslések szerint több, mint 200 évvel ezelőtt épülhetett. Háromosztatú, egyszerű észak-magyarországi palócház. Falazata fonott sövényből készült vert fal és vályog. Tetőzete zsúppal fedett, nyeregtetős.