Mátrai látnivaló

A több mint 220 éves épületben megtalálhatóak a korabeli palóc építészeti stílusjegyek. A ház ajtaja a pitvarba nyílik, amely tároló helyiség volt. Jobbra a szoba (ház) található, a kürtös kemencével, mely a főzésen, melegadáson kívül alvásra is szolgált. Itt található a tűzlóca; vízlóca és a főlóca; a kecskelábú, keményfából készült asztal; a gyerekállóka; a nagy kelesztő teknő; valamint a főzéshez szükséges eszközök is. A nők a kamrában aludtak, ott tartották az ácsolt vagy festett ládáikban a család holmiját.

Parád legjelentősebb műemléke a Palóc Ház, melyben megtekinthetjük a jellegzetes palóc bútorokat, ruhákat, az udvaron pajtát, ólat, felszereléseket a valóságnak megfelelően felépítve. A 18. századi zsúptetős ház a mátrai faépítkezés utolsó eredeti emléke.

A Pálos Fogadó tervezetten borkóstolók, gasztronómiai rendezvények helyszíne a jövőben, az emeleten pedig a pálosok életét bemutató állandó kiállítás kap helyet.

A tematikus tanösvény – amelyen hét tábla mutatja be a pálosok életét, a rend történetét és lelki, szellemi értékeiket – kerékpárral és gyalogosan egyaránt bejárható. Kialakítottak egy játszóteret is, valamint egy mezítlábas sétányt, és tűzrakóhelyet, asztalokkal, padokkal, ami segítheti az ideérkezőket a szabadidő minél kellemesebb eltöltésében. Mindezeket Meditációs sétaút egészíti ki, melyen a Pálos fogadótól a Holló-kőig lehet eljutni.

A Pásztói Múzeum jelenleg négy épületben helyezkedik el: a ciszterci kolostorépületben, az Oskolamester házában és a galériákban. Az 1717-18-ban újjáépült barokk ciszterci kolostorépületben kaptak méltó helyet a Pásztói Múzeum állandó és időszaki kiállításai. Az eredetileg bencés építésű, később a ciszterek által átvett épület egészen az 1950-es évekig kolostorként működ

A Galya alól lefutó Szén- és Nagy-patak ma is ivóvíz minőségű vize lisztelő és posztóverő malmok egész sorát működtette. A templom közelében húzódik meg a 18. századi formáját és őrlőberendezését hűen megőrző Pincés-malom, mely védett műemlék. A településen a legutóbbi időkig működtek vízimalmok a Mátra egyik legbővizűbb patakjára, a Nagy-patakra épülve. A hajdani vízimalmok közül már csak egy látható. A Pincés-malom középkori alapokra épült XVIII. századi műemlék. A tőle elkülönülő műemlék molnárház 1887-ben épült.

A Cserhát hegyei megbújó Buják látnivalókban igen gazdag település. A kilátó a település egyik különlegessége, Nógrád megye, és talán az ország egyik legszebb kilátója a Sasbérci-kilátó.

A kilátó tetejéről madárperspektívából szemlélhetjük hazánk legmagasabban fekvő tavát és a Mátra dimbes-dombos vidékét. A sástói kilátó 53 méter magas, eredetileg fúrótoronyként üzemelt Algyőn. Ne sajnáljuk a fáradságot a feljutáshoz, mert a kilátó teraszairól gyönyörű kilátás tárul elénk. Tiszta időben még a Tiszáig és a Budai hegyekig is ellátni.

A Sástó tüneményes természeti környezetben várja azokat, akik tiszta levegőre vagy egy jóleső erdei sétára vágynak. Sástó Magyarország legmagasabban fekvő tava. Kedvelt csónakázó- és kirándulóhely, jelképe az 53 méter magas kilátó. Az interaktív Béka tanösvény 1,5 km hosszan vár mindenkit, kicsiket és nagyokat egyaránt. Aki szeretne megismerkedni a Mátra élővilágával, annak erősen ajánlott végigbarangolnia a 15 állomásból álló tanösvényt, amely egészen a Farkas-kútig kalauzolja el a látogatókat. Az erdők ölelésében olyan növényekre bukkanhatnak, mint a havasi rózsa, a pávafarkú salamonpecsét vagy a sárga kövirózsa.

A Magyar Természettudományi Múzeum tagintézményeként megvalósuló Széchenyi Zsigmond Vadászati Múzeum Kárpát-medence és Közép-Európa egyetlen olyan múzeuma, amely a XXI. századi fenntartható vadászathoz kapcsolódó etikus vadászati elveket, modern, környezettudatos ismereteket tartalmaz, és ezeket a legmodernebb interaktív eszközökkel teszi közzé. A múzeum nem titkolt célja a környezeti nevelés, a látogatók szemléletének formálása, környezettudatos viselkedésre való nevelése.