Komárom-Esztergom vármegyei látnivaló

Tatabánya Megyei Jogú Város Levéltára a város legfiatalabb közgyűjteménye. Levéltárunk Tatabánya város, valamint elődközségei (Alsógalla, Bánhida, Felsőgalla, Tatabánya) önkormányzati testületeinek, intézményeinek, valamint közüzemeinek (vállalatainak) működése során keletkezett történeti értékekkel bíró iratanyagát őrzi, de gyűjtőköre kiterjed az itt élő magánszemélyek személyi eredetű anyagaira is.

A Tatai vár Tatán az Öreg-tó partján található vízi vár. Ma a Tatai vár ad otthont a Kuny Domonkos múzeumnak, ahol római és középkori kőtárak és kiállítások láthatók, valamint Tata történelmét és a környék fazekas és vízimolnár munkásságát bemutató tárlatok. A tatai várat Luxemburgi Zsigmond király építette a 1397-1409 között. Így a Tatai vár hat évszázad építészeti jegyeit viseli magán. Fénykorát Luxemburgi Zsigmond és Hunyadi Mátyás idején élte, mint királyi nyaralókastély. A vár falai a romantikus építészet stílusjegyeit tükrözik, melyet az egykor itt élt Esterházy-családnak köszönhetünk. A Kuny Domokos Múzeum 1954 óta működik a tatai vár épületében.

A Kárpát-medencében (de valószínűleg Európában is) egyedülálló TIT Posztoczky Károly Csillagvizsgáló és Múzeum csillagászati programokat nyújt minden érdeklődőnek napszaktól (éjjel, nappal) és időjárástól (derült, borult idő) függetlenül. Egy korhűen berendezett interaktív múzeumban ismerkedhetnek meg az egykori csillagászok munkájával.

Tatabánya egyik ikonikus látványossága a város fölé magasodó, műemlékké nyilvánított Turul-emlékmű. A millennium alkalmából helyi kezdeményezésre felállított turulszobor Donáth Gyula alkotása. 1992-ben felújították és újra felavatták. A Kő-hegyen álló turulmadár Európa és talán a világ egyik legnagyobb madárszobra, amely a város címerében is megtalálható. A város jelkénének számító Turul-emlékművet a bánhidai csata emlékére állították. A legenda szerint honfoglaló őseink - Árpád vezér vezetésével - ebben a csatában győzték le Szvatopluk morva fejedelem seregét.

A Vad-Fa-Ló büfé mesés erdei környezetben, a Rám-szakadékhoz vezető turistaút mentén várja megpihenni vágyó vendégeit ízletes vadételekkel, hagyományos fogásokkal valamint állatsimogatóval.

A Vaskapu-hegy Esztergomtól keletre található, a városra és a Dunakanyarra nyújt csodás panorámát az idelátogatóknak. A kilátótól nem messze életnagyságú Szűz Mária szobor tekinthető meg valamint a Brilli Gyula menedékház található. Gyalogosan mintegy 4 km a táv Esztergom határától. A kilátó autóval is megközelíthető aszfaltúton.

A Tájházat egy műemléki védelem alatt álló sváb parasztházból alakították ki. A hagyományos telekszerkezethez illeszkedően az előkertes, fésűs beépítési mód jellemző a telekre. A földszintes, téglalap alaprajzú épület pórfödémes, cserépfedésű, kontyolt nyeregtetővel van ellátva. Belső tereinek elrendezése is a sváb hagyományokon alapul: az utca felől nézve a szoba-konyha-szoba-kamra sorrendet követi. Nyílászárói felújítottak, a XIX. század végéből valók. A lakosság adakozásának köszönhetően bemutathatóvá váltak a hagyományos sváb porta háztartási eszközei, a gazdálkodás folyamán használatos tárgyak és a régi bútorok. A ház végfalához nyeregtetős melléképület épült. Udvarában kerekes kút látható.

Vértesszőlős határában, egy kőbányában tárták fel Vértes László vezetésével 1963-68 között Európa egyik legidősebb, több százezer éves telephelyét. Az ásatás során napvilágra került a feltáró régész által Sámuelnek elnevezett előember tarkócsontja, valamint rábukkantak egy 6-7 éves gyerek tejfog-töredékeire is. Az előemberek telephelyén, a régi kőbányában a Magyar Nemzeti Múzeum kiállítása mutatja be a látogatóknak mindazt, amit a régészettudomány feltárt a több százezer évvel ezelőtti életből.

A közép- és a kora újkorban jelentős zsidó közösség élt a városban. A zsinagóga Tata területén álló jelenlegi épülete az 1861. évi, Wechselman Ignác (1828-1903) építész tervei szerint végzett romantikus stílusú átépítést tükrözi.