Országos eseménynaptár
A Szentesi tanya berendezése az 1910-es évek első felének lakáskultúráját dokumentálja. Kiváló támpontot adtak ehhez Papp Imrének, a szentesi népélet krónikásának részletes tanyaleírásai, amelyek épp az 1910-es évek tanyáit idézik.
Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban 2017-ben épült fel a Szeri Gyógynövényház, a gyógynövénykerttel, foglalkoztatóval és feldolgozóval együtt. A fejlesztéssel az Emlékpark közelebb került korábban kitűzött céljaihoz, nevezetesen a vidéki közösségek megerősítésén keresztül, az Ópusztaszeren található kulturális táji örökségének, Szer Monostorának megőrzését, fenntartását, helyreállítását, valamint Szer Monostor romjainak, kulturális örökségi elemeinek folyamatos, széles körű társadalmi hozzáférhetőségének, megismerhetőségének, befogadásának elősegítését, élményszerű bemutatását célzó törekvéséhez.
Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban 2017-ben épült fel a Szeri Gyógynövényház, a gyógynövénykerttel, foglalkoztatóval és feldolgozóval együtt. A fejlesztéssel az Emlékpark közelebb került korábban kitűzött céljaihoz, nevezetesen a vidéki közösségek megerősítésén keresztül, az Ópusztaszeren található kulturális táji örökségének, Szer Monostorának megőrzését, fenntartását, helyreállítását, valamint Szer Monostor romjainak, kulturális örökségi elemeinek folyamatos, széles körű társadalmi hozzáférhetőségének, megismerhetőségének, befogadásának elősegítését, élményszerű bemutatását célzó törekvéséhez.
Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban 2017-ben épült fel a Szeri Gyógynövényház, a gyógynövénykerttel, foglalkoztatóval és feldolgozóval együtt. A fejlesztéssel az Emlékpark közelebb került korábban kitűzött céljaihoz, nevezetesen a vidéki közösségek megerősítésén keresztül, az Ópusztaszeren található kulturális táji örökségének, Szer Monostorának megőrzését, fenntartását, helyreállítását, valamint Szer Monostor romjainak, kulturális örökségi elemeinek folyamatos, széles körű társadalmi hozzáférhetőségének, megismerhetőségének, befogadásának elősegítését, élményszerű bemutatását célzó törekvéséhez.
A Szlovák Tájház berendezése egy 20. század eleji kiskőrösi szlovák jómódú, középparaszt tárgyi világát tárja a látogató elé. A ház külső formája, beosztása és berendezése jól mutatja, hogy a Kiskőrösre települt szlovákság mennyire részese lett a magyar Alföld népi és lakáskultúrájának. Az épületen és a benne lévő tárgyakon a földrajzi meghatározottság dominál és egyes darabokon a díszítés módja utal csak a létrehozók nyelvi különállására. A Szlovák Tájház telkén egy lakóépület, egy nyári konyha, egy gémeskút és néhány gazdasági melléképület található. A főépület konyhából (pitvar, kéményalja), első szobából (tisztaszoba), hátsó szobából (lakószoba), kamrából (kamra) és istállóból áll. A Szent István utcában álló régi, hosszanti elrendezésű parasztház 1976-ban mint Szlovák Tájház nyílt meg a látogatók előtt.
A Szlovák Tájház berendezése egy 20. század eleji kiskőrösi szlovák jómódú, középparaszt tárgyi világát tárja a látogató elé. A ház külső formája, beosztása és berendezése jól mutatja, hogy a Kiskőrösre települt szlovákság mennyire részese lett a magyar Alföld népi és lakáskultúrájának. Az épületen és a benne lévő tárgyakon a földrajzi meghatározottság dominál és egyes darabokon a díszítés módja utal csak a létrehozók nyelvi különállására. A Szlovák Tájház telkén egy lakóépület, egy nyári konyha, egy gémeskút és néhány gazdasági melléképület található. A főépület konyhából (pitvar, kéményalja), első szobából (tisztaszoba), hátsó szobából (lakószoba), kamrából (kamra) és istállóból áll. A Szent István utcában álló régi, hosszanti elrendezésű parasztház 1976-ban mint Szlovák Tájház nyílt meg a látogatók előtt.
A Szlovák Tájház berendezése egy 20. század eleji kiskőrösi szlovák jómódú, középparaszt tárgyi világát tárja a látogató elé. A ház külső formája, beosztása és berendezése jól mutatja, hogy a Kiskőrösre települt szlovákság mennyire részese lett a magyar Alföld népi és lakáskultúrájának. Az épületen és a benne lévő tárgyakon a földrajzi meghatározottság dominál és egyes darabokon a díszítés módja utal csak a létrehozók nyelvi különállására. A Szlovák Tájház telkén egy lakóépület, egy nyári konyha, egy gémeskút és néhány gazdasági melléképület található. A főépület konyhából (pitvar, kéményalja), első szobából (tisztaszoba), hátsó szobából (lakószoba), kamrából (kamra) és istállóból áll. A Szent István utcában álló régi, hosszanti elrendezésű parasztház 1976-ban mint Szlovák Tájház nyílt meg a látogatók előtt.
Napjainkra már közel 18000 muzeális értékű darabot őriz az intézmény, melyek között az ősi eredetű csigacsont játékok, egyszerű népi játékok együttesei mellett a polgári világ míves kivitelű gyári játékai, a hazai iparművészet egyedi alkotásai, valamint a gyermekirodalom, a különböző játékgyűjtemények és a bűvészet valódi könyvritkaságai is megtalálhatóak.
Napjainkra már közel 18000 muzeális értékű darabot őriz az intézmény, melyek között az ősi eredetű csigacsont játékok, egyszerű népi játékok együttesei mellett a polgári világ míves kivitelű gyári játékai, a hazai iparművészet egyedi alkotásai, valamint a gyermekirodalom, a különböző játékgyűjtemények és a bűvészet valódi könyvritkaságai is megtalálhatóak.
Napjainkra már közel 18000 muzeális értékű darabot őriz az intézmény, melyek között az ősi eredetű csigacsont játékok, egyszerű népi játékok együttesei mellett a polgári világ míves kivitelű gyári játékai, a hazai iparművészet egyedi alkotásai, valamint a gyermekirodalom, a különböző játékgyűjtemények és a bűvészet valódi könyvritkaságai is megtalálhatóak.
Néprajzi gyűjtemények közé tartozik a Dunaegyházi Szlovák Tájház, amelyet 1982-ben adtak át. A nádfedeles felújított épületben kiállították a helyi népművészet darabjait, aminek segítségével nyomon követhető az ide települt emberek használati tárgyainak fejlődése, az egykori életmód változásai. Kétévente szlovák nemzetiségi fesztivált rendeznek a településen, ilyenkor különösen sokan keresik fel a tájházat.
Néprajzi gyűjtemények közé tartozik a Dunaegyházi Szlovák Tájház, amelyet 1982-ben adtak át. A nádfedeles felújított épületben kiállították a helyi népművészet darabjait, aminek segítségével nyomon követhető az ide települt emberek használati tárgyainak fejlődése, az egykori életmód változásai. Kétévente szlovák nemzetiségi fesztivált rendeznek a településen, ilyenkor különösen sokan keresik fel a tájházat.
Néprajzi gyűjtemények közé tartozik a Dunaegyházi Szlovák Tájház, amelyet 1982-ben adtak át. A nádfedeles felújított épületben kiállították a helyi népművészet darabjait, aminek segítségével nyomon követhető az ide települt emberek használati tárgyainak fejlődése, az egykori életmód változásai. Kétévente szlovák nemzetiségi fesztivált rendeznek a településen, ilyenkor különösen sokan keresik fel a tájházat.
A múzeum helytörténetet, kézművességet, állattartást, földművelést bemutató állandó kiállításai mellett Thorma János festményei és időszaki kiállítások is láthatók.
Megújult a gátőrház - Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark méltán egyik legkedveltebb épületét, a gátőrházat, az abban látható kiállításokat és az épület környékét az elmúlt időszakban felújították. A felújítási munkálatok az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság segítségével valósultak meg.
A Tiszakécskei Szentháromság Templom az eredeti templom helyén áll, mely a törtök uralom idején elpusztult. A templomot 1815-20 között építették igen szépen kiművelt barokk stílusban. Most láthatók a templom eredeti kövei is. Különlegességük, hogy itt, Tiszakécske határában, Sárhalmon bányászták. A három oltár és a szószék már klasszicista stílusban készült. Értékesek a két mellékoltár képei, melyeket valószínűleg bécsi mester készített 1830 körül. Borommeo Szent Károlyt, a Tridenti Zsinat és az Egyház akkori megújulásának nagy szentjét, valamint a Szűzanya családját, Annát és Joachimot ábrázolják.
A Tiszakécskei Szentháromság Templom az eredeti templom helyén áll, mely a törtök uralom idején elpusztult. A templomot 1815-20 között építették igen szépen kiművelt barokk stílusban. Most láthatók a templom eredeti kövei is. Különlegességük, hogy itt, Tiszakécske határában, Sárhalmon bányászták. A három oltár és a szószék már klasszicista stílusban készült. Értékesek a két mellékoltár képei, melyeket valószínűleg bécsi mester készített 1830 körül. Borommeo Szent Károlyt, a Tridenti Zsinat és az Egyház akkori megújulásának nagy szentjét, valamint a Szűzanya családját, Annát és Joachimot ábrázolják.
A Tiszakécskei Szentháromság Templom az eredeti templom helyén áll, mely a törtök uralom idején elpusztult. A templomot 1815-20 között építették igen szépen kiművelt barokk stílusban. Most láthatók a templom eredeti kövei is. Különlegességük, hogy itt, Tiszakécske határában, Sárhalmon bányászták. A három oltár és a szószék már klasszicista stílusban készült. Értékesek a két mellékoltár képei, melyeket valószínűleg bécsi mester készített 1830 körül. Borommeo Szent Károlyt, a Tridenti Zsinat és az Egyház akkori megújulásának nagy szentjét, valamint a Szűzanya családját, Annát és Joachimot ábrázolják.
A Tiszakürti Arborétum telepítését az 1850-es évek elején kezdte meg a Bolza grófi család. Az eredetileg 17 ha-os kastélykertként funkcionáló parkot 1962-ben természetvédelmi területté nyilvánították. A ma 60 hektár területű park 1200 fajt számláló növényállományával Magyarország legnagyobb arborétumai közé tartozik.
A Tiszakürti Arborétum telepítését az 1850-es évek elején kezdte meg a Bolza grófi család. Az eredetileg 17 ha-os kastélykertként funkcionáló parkot 1962-ben természetvédelmi területté nyilvánították. A ma 60 hektár területű park 1200 fajt számláló növényállományával Magyarország legnagyobb arborétumai közé tartozik.
A Tiszakürti Arborétum telepítését az 1850-es évek elején kezdte meg a Bolza grófi család. Az eredetileg 17 ha-os kastélykertként funkcionáló parkot 1962-ben természetvédelmi területté nyilvánították. A ma 60 hektár területű park 1200 fajt számláló növényállományával Magyarország legnagyobb arborétumai közé tartozik.
A tiszaföldvári Tiszazugi Földrajzi Múzeum Magyarország első földrajzi szakmúzeuma, s mint ilyen, 1956 óta szolgálja a Tiszazug és a magyar muzeológia ügyét. 2009 júniusában nyílt meg a Tiszazugi Földrajzi Múzeum új állandó kiállítása: Tiszavilág címmel.
