Országos eseménynaptár
A gyűjtemény házai között járva a látogatók részesei lehetnek az egykori paraszti világnak, „élő skanzen” vár mindenkit. A népviseletbe öltözött tanyagazdák bemutatják eleink életmódját, találkozhatnak a két világháború közötti időszak jellegzetes figuráival, a csendőrrel, a juhásszal. A tanyai iskolában előzetes bejelentkezéssel lehetőség van részt venni egy múltidéző tanórán, hétvégenként megkóstolhatják Piri néni kemencés finomságait, a Szatócsbolt egyedi kézműves termékekkel, korabeli édességekkel, finomságokkal várja minden nap a látogatókat.
A gyűjtemény házai között járva a látogatók részesei lehetnek az egykori paraszti világnak, „élő skanzen” vár mindenkit. A népviseletbe öltözött tanyagazdák bemutatják eleink életmódját, találkozhatnak a két világháború közötti időszak jellegzetes figuráival, a csendőrrel, a juhásszal. A tanyai iskolában előzetes bejelentkezéssel lehetőség van részt venni egy múltidéző tanórán, hétvégenként megkóstolhatják Piri néni kemencés finomságait, a Szatócsbolt egyedi kézműves termékekkel, korabeli édességekkel, finomságokkal várja minden nap a látogatókat.
A gyűjtemény házai között járva a látogatók részesei lehetnek az egykori paraszti világnak, „élő skanzen” vár mindenkit. A népviseletbe öltözött tanyagazdák bemutatják eleink életmódját, találkozhatnak a két világháború közötti időszak jellegzetes figuráival, a csendőrrel, a juhásszal. A tanyai iskolában előzetes bejelentkezéssel lehetőség van részt venni egy múltidéző tanórán, hétvégenként megkóstolhatják Piri néni kemencés finomságait, a Szatócsbolt egyedi kézműves termékekkel, korabeli édességekkel, finomságokkal várja minden nap a látogatókat.
A kecskeméti Orvos- és Gyógyszerészettörténeti Gyűjtemény 1985 januárjában jött létre a Bács-Kiskun Megyei Gyógyszerészettörténeti Szakgyűjtemény és a Megyei Orvostörténeti Gyűjtemény egyesítésével és múzeumi átvételével. A két szakgyűjtemény megszületése Lóránd Nándor gyógyszerész és Réthy Aladár (1905–1985) laboratóriumi főorvos szakmatörténeti érdeklődésének volt köszönhető. A két gyűjtemény a város 1810-ben térképén már szereplő, természetesen azóta többször átalakított, paraszt-polgár lakóházban nyert elhelyezést. A hosszú épület külső arculatának egyedi jellegét az egyenes falfelületet megtörő két boltíves tornác, ún. `kódisállás` adja, melyeknek zömök pillérű mellvédes falait könnyű szerkezetű nyeregtetők védik.
A kecskeméti Orvos- és Gyógyszerészettörténeti Gyűjtemény 1985 januárjában jött létre a Bács-Kiskun Megyei Gyógyszerészettörténeti Szakgyűjtemény és a Megyei Orvostörténeti Gyűjtemény egyesítésével és múzeumi átvételével. A két szakgyűjtemény megszületése Lóránd Nándor gyógyszerész és Réthy Aladár (1905–1985) laboratóriumi főorvos szakmatörténeti érdeklődésének volt köszönhető. A két gyűjtemény a város 1810-ben térképén már szereplő, természetesen azóta többször átalakított, paraszt-polgár lakóházban nyert elhelyezést. A hosszú épület külső arculatának egyedi jellegét az egyenes falfelületet megtörő két boltíves tornác, ún. `kódisállás` adja, melyeknek zömök pillérű mellvédes falait könnyű szerkezetű nyeregtetők védik.
A kecskeméti Orvos- és Gyógyszerészettörténeti Gyűjtemény 1985 januárjában jött létre a Bács-Kiskun Megyei Gyógyszerészettörténeti Szakgyűjtemény és a Megyei Orvostörténeti Gyűjtemény egyesítésével és múzeumi átvételével. A két szakgyűjtemény megszületése Lóránd Nándor gyógyszerész és Réthy Aladár (1905–1985) laboratóriumi főorvos szakmatörténeti érdeklődésének volt köszönhető. A két gyűjtemény a város 1810-ben térképén már szereplő, természetesen azóta többször átalakított, paraszt-polgár lakóházban nyert elhelyezést. A hosszú épület külső arculatának egyedi jellegét az egyenes falfelületet megtörő két boltíves tornác, ún. `kódisállás` adja, melyeknek zömök pillérű mellvédes falait könnyű szerkezetű nyeregtetők védik.
Lakitelek és Bács-Kiskun vármegye egyik turisztikai és idegenforgalmi gyöngyszeme a Tőserdő. A Holt-Tisza partja közkedvelt kikapcsolódási pont egész évben. Az ökoturisztikai központ megálmodóinak célja, hogy minél változatosabb és izgalmasabb programokat kínáljanak a Holt-Tiszához látogatóknak, így a lehető legtöbb emberhez eljuttassák a természetvédelem fontosságát.
Lakitelek és Bács-Kiskun vármegye egyik turisztikai és idegenforgalmi gyöngyszeme a Tőserdő. A Holt-Tisza partja közkedvelt kikapcsolódási pont egész évben. Az ökoturisztikai központ megálmodóinak célja, hogy minél változatosabb és izgalmasabb programokat kínáljanak a Holt-Tiszához látogatóknak, így a lehető legtöbb emberhez eljuttassák a természetvédelem fontosságát.
Lakitelek és Bács-Kiskun vármegye egyik turisztikai és idegenforgalmi gyöngyszeme a Tőserdő. A Holt-Tisza partja közkedvelt kikapcsolódási pont egész évben. Az ökoturisztikai központ megálmodóinak célja, hogy minél változatosabb és izgalmasabb programokat kínáljanak a Holt-Tiszához látogatóknak, így a lehető legtöbb emberhez eljuttassák a természetvédelem fontosságát.
Kiskunhalas új büszkesége és turisztikai attrakciója a Panorámatorony, mely Kiskunhalas Városházának tornyában talált otthont és vár mindenkit, hogy részese lehessen egy új feledhetetlen élménynek közel 30 méter magasságból. Az egyetlen torony és szecessziós díszítések teszik kiemelkedő jelentőségűvé a kiskunhalasi Városházát. Az egyemeletes, tűztornyos városháza klasszicista részét 1833-34-ben építették, Fischer Ágoston tervei alapján.
Kiskunhalas új büszkesége és turisztikai attrakciója a Panorámatorony, mely Kiskunhalas Városházának tornyában talált otthont és vár mindenkit, hogy részese lehessen egy új feledhetetlen élménynek közel 30 méter magasságból. Az egyetlen torony és szecessziós díszítések teszik kiemelkedő jelentőségűvé a kiskunhalasi Városházát. Az egyemeletes, tűztornyos városháza klasszicista részét 1833-34-ben építették, Fischer Ágoston tervei alapján.
Kiskunhalas új büszkesége és turisztikai attrakciója a Panorámatorony, mely Kiskunhalas Városházának tornyában talált otthont és vár mindenkit, hogy részese lehessen egy új feledhetetlen élménynek közel 30 méter magasságból. Az egyetlen torony és szecessziós díszítések teszik kiemelkedő jelentőségűvé a kiskunhalasi Városházát. Az egyemeletes, tűztornyos városháza klasszicista részét 1833-34-ben építették, Fischer Ágoston tervei alapján.
Kiskunfélegyházán a Petőfi Sándor utca 7. szám alatti ház homlokzatán emléktábla hirdeti, „Itt töltötte gyermekévet Petőfi Sándor”. E ház helyén állt az nádtetős épület, amelyben a Petrovits család élt, amikor az édesapa mészárszék árendás volt a Kiskunság székhelyén. Az 1850-es években épült polgárház lett a későbbiekben a félegyházi Petőfi-kultusz egyik színhelye, ma ez az emlékház mutatja be Petőfi Sándor emlékeit Kiskunfélegyházán.
Kiskunfélegyházán a Petőfi Sándor utca 7. szám alatti ház homlokzatán emléktábla hirdeti, „Itt töltötte gyermekévet Petőfi Sándor”. E ház helyén állt az nádtetős épület, amelyben a Petrovits család élt, amikor az édesapa mészárszék árendás volt a Kiskunság székhelyén. Az 1850-es években épült polgárház lett a későbbiekben a félegyházi Petőfi-kultusz egyik színhelye, ma ez az emlékház mutatja be Petőfi Sándor emlékeit Kiskunfélegyházán.
Kiskunfélegyházán a Petőfi Sándor utca 7. szám alatti ház homlokzatán emléktábla hirdeti, „Itt töltötte gyermekévet Petőfi Sándor”. E ház helyén állt az nádtetős épület, amelyben a Petrovits család élt, amikor az édesapa mészárszék árendás volt a Kiskunság székhelyén. Az 1850-es években épült polgárház lett a későbbiekben a félegyházi Petőfi-kultusz egyik színhelye, ma ez az emlékház mutatja be Petőfi Sándor emlékeit Kiskunfélegyházán.
Petőfi Sándor, a világszerte ismert és elismert költő 1823. január 1-jén Kiskőrösön született. Irodalmi, politikai és emberi legendává vált rövid élete során. Petőfi Sándor szülőháza máig eredeti állapotában tárja a látogatók elé azt a miliőt, amelyben a költő megszületett, a 19. század első harmadának jellegzetes berendezési tárgyait, szokásait. Az emlékmúzeum földszinti termeiben látható a költő rövid, csupán hétéves alkotói időszakát bemutató tárlat. A kiállítás központjában az életmű áll, de megjelennek a kapcsolódó személyek és történelmi események is.
Petőfi Sándor, a világszerte ismert és elismert költő 1823. január 1-jén Kiskőrösön született. Irodalmi, politikai és emberi legendává vált rövid élete során. Petőfi Sándor szülőháza máig eredeti állapotában tárja a látogatók elé azt a miliőt, amelyben a költő megszületett, a 19. század első harmadának jellegzetes berendezési tárgyait, szokásait. Az emlékmúzeum földszinti termeiben látható a költő rövid, csupán hétéves alkotói időszakát bemutató tárlat. A kiállítás központjában az életmű áll, de megjelennek a kapcsolódó személyek és történelmi események is.
Petőfi Sándor, a világszerte ismert és elismert költő 1823. január 1-jén Kiskőrösön született. Irodalmi, politikai és emberi legendává vált rövid élete során. Petőfi Sándor szülőháza máig eredeti állapotában tárja a látogatók elé azt a miliőt, amelyben a költő megszületett, a 19. század első harmadának jellegzetes berendezési tárgyait, szokásait. Az emlékmúzeum földszinti termeiben látható a költő rövid, csupán hétéves alkotói időszakát bemutató tárlat. A kiállítás központjában az életmű áll, de megjelennek a kapcsolódó személyek és történelmi események is.
A keceli Pintér Művek mellett található a Közép-Európában egyedülálló Haditechnikai Park. A 68 ezer négyzetméteres kiállítási tér leglátványosabb, több, mint 3 hektáron elhelyezkedő része a szabadtéri haditechnikai park és a hozzá szervesen illeszkedő szoborpark, ahol a Magyar Honvédség története és kiemelkedő korszakai követhetők végig. Felejthetetlen élményt nyújtanak a rendezett, katonai felvonulási alakzatban elhelyezett hadieszközök.
A keceli Pintér Művek mellett található a Közép-Európában egyedülálló Haditechnikai Park. A 68 ezer négyzetméteres kiállítási tér leglátványosabb, több, mint 3 hektáron elhelyezkedő része a szabadtéri haditechnikai park és a hozzá szervesen illeszkedő szoborpark, ahol a Magyar Honvédség története és kiemelkedő korszakai követhetők végig. Felejthetetlen élményt nyújtanak a rendezett, katonai felvonulási alakzatban elhelyezett hadieszközök.
A keceli Pintér Művek mellett található a Közép-Európában egyedülálló Haditechnikai Park. A 68 ezer négyzetméteres kiállítási tér leglátványosabb, több, mint 3 hektáron elhelyezkedő része a szabadtéri haditechnikai park és a hozzá szervesen illeszkedő szoborpark, ahol a Magyar Honvédség története és kiemelkedő korszakai követhetők végig. Felejthetetlen élményt nyújtanak a rendezett, katonai felvonulási alakzatban elhelyezett hadieszközök.
Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark területén található múzeumfalu egyik épülete a Postamúzeum, amely postatörténeti kiállításoknak ad otthont. A Tömörkény községből áttelepített községháza és postahivatal épületében 1987-ben nyílt meg a `Múzeumposta` postatörténeti kiállítással, valamint a `Postamesternők emlékezete` és a `Puskás Tivadar hírmondója` c. tárlatokkal (utóbbi helyén jelenleg a csendőrszoba tekinthető meg). A kiállításokat a Magyar Posta Zrt. működteti.
Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark területén található múzeumfalu egyik épülete a Postamúzeum, amely postatörténeti kiállításoknak ad otthont. A Tömörkény községből áttelepített községháza és postahivatal épületében 1987-ben nyílt meg a `Múzeumposta` postatörténeti kiállítással, valamint a `Postamesternők emlékezete` és a `Puskás Tivadar hírmondója` c. tárlatokkal (utóbbi helyén jelenleg a csendőrszoba tekinthető meg). A kiállításokat a Magyar Posta Zrt. működteti.
Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark területén található múzeumfalu egyik épülete a Postamúzeum, amely postatörténeti kiállításoknak ad otthont. A Tömörkény községből áttelepített községháza és postahivatal épületében 1987-ben nyílt meg a `Múzeumposta` postatörténeti kiállítással, valamint a `Postamesternők emlékezete` és a `Puskás Tivadar hírmondója` c. tárlatokkal (utóbbi helyén jelenleg a csendőrszoba tekinthető meg). A kiállításokat a Magyar Posta Zrt. működteti.
A Puszta Háza az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark környezet- és természetvédelmi oktatóközpontja. Szeretettel várjuk a környezeti és természeti értékek, a környezettudatos életmód, az ökológiai gazdálkodás és az ökoturizmus iránt érdeklődő látogatókat.
A Dél-Alföldön az 1840-es években történtek az első lépések a külterületen élők iskoláztatására. Eleinte vándor iparossegédek, obsitos katonák tanították a gyermekeket egy-egy gazdatanya kemencés szobájában az írás, olvasás, számolás tudományára. 1853-ban Szeged határában nyitották meg az első állandó tanyai népiskolákat és rövidesen más alföldi városok külterületén is kigyúltak a művelődés lámpásai.
A Dél-Alföldön az 1840-es években történtek az első lépések a külterületen élők iskoláztatására. Eleinte vándor iparossegédek, obsitos katonák tanították a gyermekeket egy-egy gazdatanya kemencés szobájában az írás, olvasás, számolás tudományára. 1853-ban Szeged határában nyitották meg az első állandó tanyai népiskolákat és rövidesen más alföldi városok külterületén is kigyúltak a művelődés lámpásai.
A Dél-Alföldön az 1840-es években történtek az első lépések a külterületen élők iskoláztatására. Eleinte vándor iparossegédek, obsitos katonák tanították a gyermekeket egy-egy gazdatanya kemencés szobájában az írás, olvasás, számolás tudományára. 1853-ban Szeged határában nyitották meg az első állandó tanyai népiskolákat és rövidesen más alföldi városok külterületén is kigyúltak a művelődés lámpásai.
