Kiskunsági látnivaló

A Cifrapalota 1902–1903-ban, Márkus Géza (1872–1912) építész tervei alapján épült fel magyaros szecessziós stílusban. A hullámzó vonalú attikának mint a felvidéki pártázatos reneszánsz jellegzetes elemének tudatos felhasználása jellemzi az épületet. Az oromzat hangsúlyos kiképzése mellett különösen az épület külső díszítése követi a Lechner-iskolát. A halványlila majolikamezőkön kibontakozó floreális szecessziós ornamentika magyar népművészeti motívumokkal keveredik. „Kecskemét város bérpalotája” a II. világháborút követően szakszervezeti székházként működött. 1983-ban felújították és a múzeumi funkciók ellátásának megfelelően átalakították. Így 1983. október 8-án megnyithatta kapuit a Kecskeméti Képtár.

A Kecskeméti Planetárium nagy szeretettel várja Önt, a csillagos égbolt színházában.

Romantikus és szakrális pihenőhely a Kecskemét belvárosának peremén. Kétezer, gondosan összeválogatott és elhelyezett rózsatő évente kétszer (tavasszal és nyáron) pompázik és illatozik, mesés látványt nyújtva az odalátogatóknak.

A Kecskeméti Vadaskert területileg az ország legkisebb állatkertje. 1971-ben nyitotta meg kapuit mintegy három hektáron, elsősorban hazai vadak és őshonos magyar háziállatok bemutatása céljából. 2003 óta dinamikusan zajlik a vadaskert felújítása és fejlesztése. Napjainkra a korábbi fajösszetétel jelentősen kibővült, csodálatos egyedeivel a Föld minden kontinense képviselteti magát.

A Kiskőrösi Úttörténeti Múzeum egyedülálló, országos hatáskörrel rendelkező muzeális intézmény. Az utak az emberiség történetében mindig is alapvető szerepet játszottak. Oly mértékben hozzátartoznak civilizációnkhoz, hogy tudatosan szinte soha nem jutnak az eszünkbe. Az utaknak alapvető és hangsúlyos szerepe van a modern nyugati civilizáció fejlődésében, hiszen a gazdasági szempontok mellett szellemileg is összekötöttek népeket, országokat. Az utak mentén a felek ugyanis árut és kultúrát is cseréltek egymással egy-egy találkozás alkalmával, melyek aztán későbbi életükre is kihathattak. Többek között a hasonló jellegű ismeretátadás jegyében érdemes és egyben izgalmas dolog is megismerkedni az utak – s ezen belül az utak építésének – történetével.

Eredetileg a 18. század végén vagy a 19. század elején épült itt ház egy redemptus telekre. A mai építmény az Orbán és a Baki család tulajdona volt. 1879-ben építették ezt a nádtetős, faoszlopos tornácú parasztházat. A szabadon álló, földszintes, deszkaoromzatos, náddal fedett nyeregetetős épület hosszabbik oldalával az utcavonalra néz.

A Kiskunmajsán mindmáig kenyérsütőház néven ismert Tájház a város egyik legarchaikusabb építészeti emléke, már az 1866-69-ben készült katonai felmérésen is szerepel és az akkori város peremvidékén, szél- és szárazmalmok szomszédságában helyezkedett el. Hűen tükrözi a korszak kiskunsági építészeti stílusát: a szabadkéményes, háromosztatú, nádfedeles, középpadkás parasztházak voltak jellemzőek erre a vidékre. A középen lévő bejárati ajtón át a pitvarba jutunk, ahol jobbról tisztaszoba, balról lakószoba nyílik. A szobákban eredeti bútorzat látható. Kiemelt jelentőségű az épületben található kemence, melyet sütés mellett a szobák fűtésére használta k.

A múzeumot Kiskunfélegyháza városa alapította 1902-ben. A Kiskun Múzeum az egykori Kiskun Kerületi kapitányság székházában működő muzeális intézmény. Mint területi múzeum elsősorban Kiskunfélegyháza és környéke, valamint a történeti Kiskunság kulturális javait, kulturális örökségének emlékeit kutatja és folyamatosan bővíti a meglévő régészeti, numizmatikai, történeti, néprajzi és képzőművészeti gyűjteményi állományt. A múzeum kiemelten fontosnak tartja Petőfi Sándor és Móra Ferenc szellemi örökségének védelmét, kultuszuk ápolását, a Petőfi Sándor Emlékházhoz és a Móra Ferenc Emlékházhoz kapcsolódóan a muzeológiai, műtárgyvédelmi és közművelődési munkát.

Az intézménynek a város egyik legrégebbi épülete ad otthont. A múzeum megújult kiállításokkal várja látogatóit. A gyűjtemény állandó kiállítás keretében a kisteleki és Kistelek környéki népélet tárgyait mutatja be a XX. század első feléből. Az épületben a paraszti házbelső és háztartás, valamint a községben egykor működő iparos műhelyek (kovács, cipész, takács) tárgyi emlékeit tekinthetik meg a látogatók. A tájra jellemző szántóföldi gazdálkodást kültéri kiállítás mutatja be.

A XX. század utolsó harmadában egy felvilágosult gondolkodású téeszelnök az egyik délalföldi kisvárosban úgy döntött, hogy központi fekvésű felaszabadult irodaépületében múzeumot létesít. A megyei múzemigazgatóság és Kiskunmajsa népének hathatós támogatásával a téeszelnöki álom meg is valósult, a később Konecsni György Helytörténeti Gyűjteményre keresztelt intézmény 1981. május elsején meg is kezdhette működését.