A látogatók a fásítási módszerek mellett megismerhetik az egykori munkagépeket, szerszámokat, az alföldi erdők klíma- és talajtényezőit, jellegzetes élővilágát. A kiállítás emléket állít az Alföld-fásításban alkotó szerepet vállaló erdészeknek, kutatóknak is. Az Alföld utolsó természetes növénytakarója az erdős puszta volt, ahol erdők, mocsarak, lápok, lösz- és homokpuszták váltogatták egymást. A síkság a honfoglalás idején erdőkben és fában sokkal gazdagabb volt, mint ma.
A látogatók a fásítási módszerek mellett megismerhetik az egykori munkagépeket, szerszámokat, az alföldi erdők klíma- és talajtényezőit, jellegzetes élővilágát. A kiállítás emléket állít az Alföld-fásításban alkotó szerepet vállaló erdészeknek, kutatóknak is. Az Alföld utolsó természetes növénytakarója az erdős puszta volt, ahol erdők, mocsarak, lápok, lösz- és homokpuszták váltogatták egymást. A síkság a honfoglalás idején erdőkben és fában sokkal gazdagabb volt, mint ma.
A látogatók a fásítási módszerek mellett megismerhetik az egykori munkagépeket, szerszámokat, az alföldi erdők klíma- és talajtényezőit, jellegzetes élővilágát. A kiállítás emléket állít az Alföld-fásításban alkotó szerepet vállaló erdészeknek, kutatóknak is. Az Alföld utolsó természetes növénytakarója az erdős puszta volt, ahol erdők, mocsarak, lápok, lösz- és homokpuszták váltogatták egymást. A síkság a honfoglalás idején erdőkben és fában sokkal gazdagabb volt, mint ma.
Aranymonostor Látogatóközpont nemcsak Bugac, de Bács-Kiskun vármegye turisztikai életében is mérföldkő. A település határában közel 15 éve folyó ásatássorozat eredményeként feltárt leleteket mutatja be. A tájba illeszkedő fogadóépület külső megjelenése, építészeti megformálása lapos, kerek, rovátkolt ezüst oldalával a homokban fellelt pénzdarabot idézi. A különleges, egyedülálló épületében a legmodernebb technológiák segítségével szemléltetik a tatárjárás előtti 150 békeévet, az Árpád-kor gazdagságát. A világszínvonalú kiállítás segítségével beköltözhetünk abba a 12. századi világba, amit a régészek megtaláltak innen nem messze. Felpróbálhatják a látogatók az öltözetet, megfoghatják a szakrális tárgyakról készült nemes másolatokat. Filmek segítségével pedig átélhetővé válik az egész környék a virtuális valósága.
Aranymonostor Látogatóközpont nemcsak Bugac, de Bács-Kiskun vármegye turisztikai életében is mérföldkő. A település határában közel 15 éve folyó ásatássorozat eredményeként feltárt leleteket mutatja be. A tájba illeszkedő fogadóépület külső megjelenése, építészeti megformálása lapos, kerek, rovátkolt ezüst oldalával a homokban fellelt pénzdarabot idézi. A különleges, egyedülálló épületében a legmodernebb technológiák segítségével szemléltetik a tatárjárás előtti 150 békeévet, az Árpád-kor gazdagságát. A világszínvonalú kiállítás segítségével beköltözhetünk abba a 12. századi világba, amit a régészek megtaláltak innen nem messze. Felpróbálhatják a látogatók az öltözetet, megfoghatják a szakrális tárgyakról készült nemes másolatokat. Filmek segítségével pedig átélhetővé válik az egész környék a virtuális valósága.
Aranymonostor Látogatóközpont nemcsak Bugac, de Bács-Kiskun vármegye turisztikai életében is mérföldkő. A település határában közel 15 éve folyó ásatássorozat eredményeként feltárt leleteket mutatja be. A tájba illeszkedő fogadóépület külső megjelenése, építészeti megformálása lapos, kerek, rovátkolt ezüst oldalával a homokban fellelt pénzdarabot idézi. A különleges, egyedülálló épületében a legmodernebb technológiák segítségével szemléltetik a tatárjárás előtti 150 békeévet, az Árpád-kor gazdagságát. A világszínvonalú kiállítás segítségével beköltözhetünk abba a 12. századi világba, amit a régészek megtaláltak innen nem messze. Felpróbálhatják a látogatók az öltözetet, megfoghatják a szakrális tárgyakról készült nemes másolatokat. Filmek segítségével pedig átélhetővé válik az egész környék a virtuális valósága.
Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark fő szimbóluma a millenniumi Árpád-emlékmű. A millennium korában az országgyűlés az 1896. évi VII. törvénycikkben örökítette meg a honfoglalás ezredik évfordulóját (`a honalapitás évezredes emlékének törvénybe iktatásáról`). A VIII. törvénycikk rendelkezik `a honalapítás ezredik évfordulójának megörökítésére alkotandó művekről`, köztük a pusztaszeri emlékműről, melyet - romantikus szóhasználattal élve - az első országgyűlés emlékére állíttattak.
Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark fő szimbóluma a millenniumi Árpád-emlékmű. A millennium korában az országgyűlés az 1896. évi VII. törvénycikkben örökítette meg a honfoglalás ezredik évfordulóját (`a honalapitás évezredes emlékének törvénybe iktatásáról`). A VIII. törvénycikk rendelkezik `a honalapítás ezredik évfordulójának megörökítésére alkotandó művekről`, köztük a pusztaszeri emlékműről, melyet - romantikus szóhasználattal élve - az első országgyűlés emlékére állíttattak.
Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark fő szimbóluma a millenniumi Árpád-emlékmű. A millennium korában az országgyűlés az 1896. évi VII. törvénycikkben örökítette meg a honfoglalás ezredik évfordulóját (`a honalapitás évezredes emlékének törvénybe iktatásáról`). A VIII. törvénycikk rendelkezik `a honalapítás ezredik évfordulójának megörökítésére alkotandó művekről`, köztük a pusztaszeri emlékműről, melyet - romantikus szóhasználattal élve - az első országgyűlés emlékére állíttattak.
Thorma János Kiskunhalason született 1870. április 24-én. Kisnemesi eredetű családjuk birtokukat elvesztve tisztes polgári-hivatalnoki életformát élt. Apja csopaki Thorma Béla adóhivatali pénztárnok, anyja galántai Fekete Gizella. A halasi rokoni szálak nem szakadtak el azután sem, hogy a család áttelepült Jászberénybe, s onnan 1884-ben végleg Nagybányára. Vári Szabó István polgármester ösztöndíjat járt ki Kiskunhalas városánál a fiatal, tehetséget mutató festőnek, hogy külföldön tanulhasson. Thorma János szülővárosában járva több portrét, életképet festett (Berki Antal és felesége, Bessenyei István, Kossuth Lajos, Szenvedők) élményei alapján, és megrendelésre.
Thorma János Kiskunhalason született 1870. április 24-én. Kisnemesi eredetű családjuk birtokukat elvesztve tisztes polgári-hivatalnoki életformát élt. Apja csopaki Thorma Béla adóhivatali pénztárnok, anyja galántai Fekete Gizella. A halasi rokoni szálak nem szakadtak el azután sem, hogy a család áttelepült Jászberénybe, s onnan 1884-ben végleg Nagybányára. Vári Szabó István polgármester ösztöndíjat járt ki Kiskunhalas városánál a fiatal, tehetséget mutató festőnek, hogy külföldön tanulhasson. Thorma János szülővárosában járva több portrét, életképet festett (Berki Antal és felesége, Bessenyei István, Kossuth Lajos, Szenvedők) élményei alapján, és megrendelésre.
Thorma János Kiskunhalason született 1870. április 24-én. Kisnemesi eredetű családjuk birtokukat elvesztve tisztes polgári-hivatalnoki életformát élt. Apja csopaki Thorma Béla adóhivatali pénztárnok, anyja galántai Fekete Gizella. A halasi rokoni szálak nem szakadtak el azután sem, hogy a család áttelepült Jászberénybe, s onnan 1884-ben végleg Nagybányára. Vári Szabó István polgármester ösztöndíjat járt ki Kiskunhalas városánál a fiatal, tehetséget mutató festőnek, hogy külföldön tanulhasson. Thorma János szülővárosában járva több portrét, életképet festett (Berki Antal és felesége, Bessenyei István, Kossuth Lajos, Szenvedők) élményei alapján, és megrendelésre.
A gyűjtemény megalapítója Bozsó János (1922-1998) kecskeméti festőművész, műgyűjtő. A hazai expresszív festészet kimagasló alkotója. Művészete a realista alföldi festészeti hagyományokból táplálkozott. Erőteljesen izzó, érzelmekben gazdag, expresszív stílust alakított ki, képein koncentráltan jelentkezik a fény és árnyék állandó kontrasztja, tévedhetetlen kolorista. A Bozsó Gyűjtemény a festő munkásságát a gyűjtő eredeti elrendezésében őrzi és mutatja be közel 600 m2-es területen. A Bozsó Gyűjteménynek helyet adó barokk lakóház, a Klapka-ház 1786-ban a kecskemétiekre egykor jellemző paraszt-polgári életforma szerint épült.
A gyűjtemény megalapítója Bozsó János (1922-1998) kecskeméti festőművész, műgyűjtő. A hazai expresszív festészet kimagasló alkotója. Művészete a realista alföldi festészeti hagyományokból táplálkozott. Erőteljesen izzó, érzelmekben gazdag, expresszív stílust alakított ki, képein koncentráltan jelentkezik a fény és árnyék állandó kontrasztja, tévedhetetlen kolorista. A Bozsó Gyűjtemény a festő munkásságát a gyűjtő eredeti elrendezésében őrzi és mutatja be közel 600 m2-es területen. A Bozsó Gyűjteménynek helyet adó barokk lakóház, a Klapka-ház 1786-ban a kecskemétiekre egykor jellemző paraszt-polgári életforma szerint épült.
A gyűjtemény megalapítója Bozsó János (1922-1998) kecskeméti festőművész, műgyűjtő. A hazai expresszív festészet kimagasló alkotója. Művészete a realista alföldi festészeti hagyományokból táplálkozott. Erőteljesen izzó, érzelmekben gazdag, expresszív stílust alakított ki, képein koncentráltan jelentkezik a fény és árnyék állandó kontrasztja, tévedhetetlen kolorista. A Bozsó Gyűjtemény a festő munkásságát a gyűjtő eredeti elrendezésében őrzi és mutatja be közel 600 m2-es területen. A Bozsó Gyűjteménynek helyet adó barokk lakóház, a Klapka-ház 1786-ban a kecskemétiekre egykor jellemző paraszt-polgári életforma szerint épült.
Minden korosztály számára izgalmas kalandokat rejt a kiskunhalasi Csetényi Park. Egy hely Bács-Kiskun megye kiemelkedő turisztikai és szabadidőközpontjában, Kiskunhalas szívében, ahol egybeolvadhatsz a természettel. A Csetényi Park helyi jelentőségű természetvédelmi terület, ami több állat és növényfaj otthonául szolgál. A madarak fészkelő helye mellett a tó felszínén különleges tanösvény húzódik ahonnan a sűrű nádasban zajló életet is megfigyelhetjük. A parkban továbbá található magas színvonalú kun tematikájú játszótér, 3 szintes kilátó a csónakázó tavon, valamint otthont ad egy vízibivaly rezervátumnak is. Szórakozva tanulhatunk a természetről, az állatvilágról és a kulturális örökségeinkről.
Minden korosztály számára izgalmas kalandokat rejt a kiskunhalasi Csetényi Park. Egy hely Bács-Kiskun megye kiemelkedő turisztikai és szabadidőközpontjában, Kiskunhalas szívében, ahol egybeolvadhatsz a természettel. A Csetényi Park helyi jelentőségű természetvédelmi terület, ami több állat és növényfaj otthonául szolgál. A madarak fészkelő helye mellett a tó felszínén különleges tanösvény húzódik ahonnan a sűrű nádasban zajló életet is megfigyelhetjük. A parkban továbbá található magas színvonalú kun tematikájú játszótér, 3 szintes kilátó a csónakázó tavon, valamint otthont ad egy vízibivaly rezervátumnak is. Szórakozva tanulhatunk a természetről, az állatvilágról és a kulturális örökségeinkről.
Minden korosztály számára izgalmas kalandokat rejt a kiskunhalasi Csetényi Park. Egy hely Bács-Kiskun megye kiemelkedő turisztikai és szabadidőközpontjában, Kiskunhalas szívében, ahol egybeolvadhatsz a természettel. A Csetényi Park helyi jelentőségű természetvédelmi terület, ami több állat és növényfaj otthonául szolgál. A madarak fészkelő helye mellett a tó felszínén különleges tanösvény húzódik ahonnan a sűrű nádasban zajló életet is megfigyelhetjük. A parkban továbbá található magas színvonalú kun tematikájú játszótér, 3 szintes kilátó a csónakázó tavon, valamint otthont ad egy vízibivaly rezervátumnak is. Szórakozva tanulhatunk a természetről, az állatvilágról és a kulturális örökségeinkről.