Országos eseménynaptár
A Győr szívében található műemléképületen belül látható a győri vár eddig rejtőzködő kapuja. A földszinten teázó, az első emeleten Lebó Ferenc szobrászművész kamarakiállítása, a második emeleten időszakos kiállítások, bérelhető rendezvényterem várja a vendégeket.
A város legősibb temploma. Istennek átadott tér, a profán világtól elkülönített. Az Isten tiszteletének helye, az Istennel való találkozás helye, ahol az ember átmosódik a természetfeletti térben, a rendezett isteni térben. A 13. századtól cserehelye a hívőnek: világi önmagát hozza, hogy átváltozzon.
A város legősibb temploma. Istennek átadott tér, a profán világtól elkülönített. Az Isten tiszteletének helye, az Istennel való találkozás helye, ahol az ember átmosódik a természetfeletti térben, a rendezett isteni térben. A 13. századtól cserehelye a hívőnek: világi önmagát hozza, hogy átváltozzon.
A város legősibb temploma. Istennek átadott tér, a profán világtól elkülönített. Az Isten tiszteletének helye, az Istennel való találkozás helye, ahol az ember átmosódik a természetfeletti térben, a rendezett isteni térben. A 13. századtól cserehelye a hívőnek: világi önmagát hozza, hogy átváltozzon.
Nagylózs határában található Szentháromság kápolna ligete mellett áll egy szép kis kilátó, ahonnan a falut és a környező településeket lehet látni. A közeli szélkerekek látványa sajátos hangulatot ad a helynek. A kilátó szabadon látogatható.
A falu régi tárgyi emlékeinek gyűjtését az 1980-as években Kertai Lászlóné tanárnő és az irányítása alatt lelkesen tevékenykedő szakkörös diákok kezdték el. Az összegyűjtött tárgyakat ekkoriban az iskola zsibongójában állították ki. A tudatos gyűjtőmunkát 1994 nyarán két lelkes gimnazista lány, Gombosi Beatrix és Szalai Anna folytatta. A rendkívül eredményes gyűjtőmunka után a lányok elhatározták, hogy a tárgyi gyűjtemény számára egy tájházat kell létrehozni. Az önkormányzat, a tulajdonában álló, éppen akkor megüresedett régi orvosi rendelő épületét ajánlotta fel e célra. 1994. november 18-án nyílt meg Rábapatona Község Néprajzi Kiállítása.
A falu régi tárgyi emlékeinek gyűjtését az 1980-as években Kertai Lászlóné tanárnő és az irányítása alatt lelkesen tevékenykedő szakkörös diákok kezdték el. Az összegyűjtött tárgyakat ekkoriban az iskola zsibongójában állították ki. A tudatos gyűjtőmunkát 1994 nyarán két lelkes gimnazista lány, Gombosi Beatrix és Szalai Anna folytatta. A rendkívül eredményes gyűjtőmunka után a lányok elhatározták, hogy a tárgyi gyűjtemény számára egy tájházat kell létrehozni. Az önkormányzat, a tulajdonában álló, éppen akkor megüresedett régi orvosi rendelő épületét ajánlotta fel e célra. 1994. november 18-án nyílt meg Rábapatona Község Néprajzi Kiállítása.
A falu régi tárgyi emlékeinek gyűjtését az 1980-as években Kertai Lászlóné tanárnő és az irányítása alatt lelkesen tevékenykedő szakkörös diákok kezdték el. Az összegyűjtött tárgyakat ekkoriban az iskola zsibongójában állították ki. A tudatos gyűjtőmunkát 1994 nyarán két lelkes gimnazista lány, Gombosi Beatrix és Szalai Anna folytatta. A rendkívül eredményes gyűjtőmunka után a lányok elhatározták, hogy a tárgyi gyűjtemény számára egy tájházat kell létrehozni. Az önkormányzat, a tulajdonában álló, éppen akkor megüresedett régi orvosi rendelő épületét ajánlotta fel e célra. 1994. november 18-án nyílt meg Rábapatona Község Néprajzi Kiállítása.
Vendégház az Esterházy Kastély szomszédságában, kellemes, zöld környezetben.
Sopron mellett a Dudlesz erdőben található Ó-Hubertusz kilátóból egyedülálló körpanoráma tárul a látogató elé, láthatja a Schneeberget, Fraknó várát és a Fertő tavat is. A kilátó magassága 15 méter, járószintje 10,8 méter. Szabadon, ingyenesen látogatható.
A felújított Óvári Várban egy Vár- és Intézménytörténeti Állandó Kiállítás, egy múzeumpedagógiai foglalkoztató és a Strauss Kávézó kapott helyet. A vár földszintjén kapott helyet a Vár- és Intézménytörténeti kiállítás, amely az épület és a több, mint 200 éves egyetemi kar történetét mutatja be háromnyelvű tablók, érintőképernyők és interaktív játékelemek segítségével. Magyarország egyetlen olyan várépülete, amelyben felsőoktatási tevékenység is folyik. Az épületet déli, nyugati és északi oldalon körül ölelik a fennmaradt védművei, annak pincerendszere, a várkert (korábban vízzel teli várárok), a várhíd és várkapu, majd a vártó és a Lajta folyó.
A felújított Óvári Várban egy Vár- és Intézménytörténeti Állandó Kiállítás, egy múzeumpedagógiai foglalkoztató és a Strauss Kávézó kapott helyet. A vár földszintjén kapott helyet a Vár- és Intézménytörténeti kiállítás, amely az épület és a több, mint 200 éves egyetemi kar történetét mutatja be háromnyelvű tablók, érintőképernyők és interaktív játékelemek segítségével. Magyarország egyetlen olyan várépülete, amelyben felsőoktatási tevékenység is folyik. Az épületet déli, nyugati és északi oldalon körül ölelik a fennmaradt védművei, annak pincerendszere, a várkert (korábban vízzel teli várárok), a várhíd és várkapu, majd a vártó és a Lajta folyó.
A felújított Óvári Várban egy Vár- és Intézménytörténeti Állandó Kiállítás, egy múzeumpedagógiai foglalkoztató és a Strauss Kávézó kapott helyet. A vár földszintjén kapott helyet a Vár- és Intézménytörténeti kiállítás, amely az épület és a több, mint 200 éves egyetemi kar történetét mutatja be háromnyelvű tablók, érintőképernyők és interaktív játékelemek segítségével. Magyarország egyetlen olyan várépülete, amelyben felsőoktatási tevékenység is folyik. Az épületet déli, nyugati és északi oldalon körül ölelik a fennmaradt védművei, annak pincerendszere, a várkert (korábban vízzel teli várárok), a várhíd és várkapu, majd a vártó és a Lajta folyó.
A középkori zsinagóga a 12. század végén, a 13. század elején épült, imaház, gyűlésterem és iskola is volt egyben. Az itt élő, kereskedelemmel és pénzügyekkel foglalkozó zsidók nem voltak igazán gazdag emberek, mégis a XIV. század elején felépítették ezt a Közép-Európában szinte egyedülálló gótikus zsinagógát. A zsidó közösségeknek általában több közösségi épülete volt. Az egyik a vándorkereskedőknek átmeneti szállást adó ispotály, a másik pedig a ma is megtekinthető rituális fürdő.
A középkori zsinagóga a 12. század végén, a 13. század elején épült, imaház, gyűlésterem és iskola is volt egyben. Az itt élő, kereskedelemmel és pénzügyekkel foglalkozó zsidók nem voltak igazán gazdag emberek, mégis a XIV. század elején felépítették ezt a Közép-Európában szinte egyedülálló gótikus zsinagógát. A zsidó közösségeknek általában több közösségi épülete volt. Az egyik a vándorkereskedőknek átmeneti szállást adó ispotály, a másik pedig a ma is megtekinthető rituális fürdő.
A középkori zsinagóga a 12. század végén, a 13. század elején épült, imaház, gyűlésterem és iskola is volt egyben. Az itt élő, kereskedelemmel és pénzügyekkel foglalkozó zsidók nem voltak igazán gazdag emberek, mégis a XIV. század elején felépítették ezt a Közép-Európában szinte egyedülálló gótikus zsinagógát. A zsidó közösségeknek általában több közösségi épülete volt. Az egyik a vándorkereskedőknek átmeneti szállást adó ispotály, a másik pedig a ma is megtekinthető rituális fürdő.
A Fő téren álló Patika-házhoz fűződik Magyarország első “műemlékvédelmi” intézkedése. II. Lajos király idejében a városi tanács le akarta bontatni az épületet, hogy nagyobb legyen a tér. A király nem adta meg erre az engedélyt, mondván, a tér hangulatát rontaná a ház hiánya. A XVII. század közepétől már az egykori Angyal patika működött az épületben és ettől az időtől fogva gyógyszerész és orvos családok éltek itt.
A Fő téren álló Patika-házhoz fűződik Magyarország első “műemlékvédelmi” intézkedése. II. Lajos király idejében a városi tanács le akarta bontatni az épületet, hogy nagyobb legyen a tér. A király nem adta meg erre az engedélyt, mondván, a tér hangulatát rontaná a ház hiánya. A XVII. század közepétől már az egykori Angyal patika működött az épületben és ettől az időtől fogva gyógyszerész és orvos családok éltek itt.
A Fő téren álló Patika-házhoz fűződik Magyarország első “műemlékvédelmi” intézkedése. II. Lajos király idejében a városi tanács le akarta bontatni az épületet, hogy nagyobb legyen a tér. A király nem adta meg erre az engedélyt, mondván, a tér hangulatát rontaná a ház hiánya. A XVII. század közepétől már az egykori Angyal patika működött az épületben és ettől az időtől fogva gyógyszerész és orvos családok éltek itt.
A Fertő-táj titkait elrejti az avatatlan látogató elöl, csak annak mutatja meg magát, aki felkészült. A felkészülés, a beavatás helye a Peisonia Látogatóközpont, ahol megérti a látogató a táj, egyedi, univerzális értékeit. Megérti és megismeri. A fertőszéplaki Széchényi-kastély ad otthont a világörökségi értékeket bemutató Peisonia Látogatóközpontnak.
A Fertő-táj titkait elrejti az avatatlan látogató elöl, csak annak mutatja meg magát, aki felkészült. A felkészülés, a beavatás helye a Peisonia Látogatóközpont, ahol megérti a látogató a táj, egyedi, univerzális értékeit. Megérti és megismeri. A fertőszéplaki Széchényi-kastély ad otthont a világörökségi értékeket bemutató Peisonia Látogatóközpontnak.
A Fertő-táj titkait elrejti az avatatlan látogató elöl, csak annak mutatja meg magát, aki felkészült. A felkészülés, a beavatás helye a Peisonia Látogatóközpont, ahol megérti a látogató a táj, egyedi, univerzális értékeit. Megérti és megismeri. A fertőszéplaki Széchényi-kastély ad otthont a világörökségi értékeket bemutató Peisonia Látogatóközpontnak.
