Országos eseménynaptár
A hajdúszoboszlói tájház olyan néprajzi gyűjtemény, amely egy helyi lakos helyben összegyűjtött és megőrzött tárgyait mutatja be, melyek az adott település, vagyis Hajdúszoboszló hagyományos tárgyi kultúráját a leginkább jellemzik.
Debrecen környékének erdősültsége nagyobb, mint Soproné. Az ország második legnagyobb városa melletti Erdőspusztán számos pihenőközpont található. Ezek közül Hármashegy impozáns kilátóval is büszkélkedhet. Népszerű kirándulóhely sportpályákkal, színpaddal, tűzrakó helyekkel és büfékkel. Többek közt a Zsuzsi Erdei Vasúttal közelíthető meg. Az alföldi kéktúra állomása.
Debrecen környékének erdősültsége nagyobb, mint Soproné. Az ország második legnagyobb városa melletti Erdőspusztán számos pihenőközpont található. Ezek közül Hármashegy impozáns kilátóval is büszkélkedhet. Népszerű kirándulóhely sportpályákkal, színpaddal, tűzrakó helyekkel és büfékkel. Többek közt a Zsuzsi Erdei Vasúttal közelíthető meg. Az alföldi kéktúra állomása.
Debrecen környékének erdősültsége nagyobb, mint Soproné. Az ország második legnagyobb városa melletti Erdőspusztán számos pihenőközpont található. Ezek közül Hármashegy impozáns kilátóval is büszkélkedhet. Népszerű kirándulóhely sportpályákkal, színpaddal, tűzrakó helyekkel és büfékkel. Többek közt a Zsuzsi Erdei Vasúttal közelíthető meg. Az alföldi kéktúra állomása.
A múzeum fontos kulturális intézmény a városba látogatók számára. Ez a kulturális intézmény egy helyen, több témában, kulturáltan, figyelmet keltően mutatja be a város múltját, az itt élő emberek életmódját, szokásait, hitbéli jellegzetességeit.
A Kiskunfélegyházán született Holló László művészete Debrecenben bontakozott ki. A valamikori Hrabéczy-villában helyet kapott Holló László Emlékmúzeum anyagának nagyobbik részét az 1887-től 1976-ig élt festőművész alkotásai teszik ki.
1200 féle cserje és fafaj telepítésével, sétány megépítésével, tájékoztató táblák kihelyezésével a pihenés és kikapcsolódás mellett az oktatás céljait is szolgálja az Irinyi Arborétum. A hét bármely napján látogatható előzetes bejelentkezés alapján.
A területegység felvonultatja a Nyírség szinte minden jellemző élőhelyét, az igazi száraz homoki erdő kivételével.
Az emlékház Káplár Miklósra, a Hortobágy festőjére emlékezik. Állandó kiállítása Káplár Miklós festészetét és pásztorképeit mutatja be.
A Kendereskert újraélesztésével célunk egy olyan látogatóközpont létrehozása, mely értéket teremt a városnak és méltó helyet ad a generációkat felölelő hagyományoknak. Életre kelt egy pásztormúzeumot, ahol a hagyományos háztáji gazdálkodás, a magyar őshonos állatok, a pásztorkodás hagyománya, valamint a pásztorélet motívumai kerülnek bemutatásra.
A Kendereskert újraélesztésével célunk egy olyan látogatóközpont létrehozása, mely értéket teremt a városnak és méltó helyet ad a generációkat felölelő hagyományoknak. Életre kelt egy pásztormúzeumot, ahol a hagyományos háztáji gazdálkodás, a magyar őshonos állatok, a pásztorkodás hagyománya, valamint a pásztorélet motívumai kerülnek bemutatásra.
A Kendereskert újraélesztésével célunk egy olyan látogatóközpont létrehozása, mely értéket teremt a városnak és méltó helyet ad a generációkat felölelő hagyományoknak. Életre kelt egy pásztormúzeumot, ahol a hagyományos háztáji gazdálkodás, a magyar őshonos állatok, a pásztorkodás hagyománya, valamint a pásztorélet motívumai kerülnek bemutatásra.
Korabeli kovácsműhely felszerelési eszközei és az ezekkel készített tárgyak, eszközök tekinthetők meg Álmosdon egy védett népi műemlék épületben. A kovácsműhely Mucsi Mihály kovácsmester tulajdona volt, a mester még az 1960-as 70-es években itt dolgozott. A községben az utolsó működő műhely volt. Különböző szerszámokat készítettek és javítottak itt. A szekerek vasalásával, lópatkolással is foglalkoztak. A műhelyben ezekkel kapcsolatos eszközök, munkadarabok láthatók, mint üllő, kalapácsok, fújtató, lópatkók...
Korabeli kovácsműhely felszerelési eszközei és az ezekkel készített tárgyak, eszközök tekinthetők meg Álmosdon egy védett népi műemlék épületben. A kovácsműhely Mucsi Mihály kovácsmester tulajdona volt, a mester még az 1960-as 70-es években itt dolgozott. A községben az utolsó működő műhely volt. Különböző szerszámokat készítettek és javítottak itt. A szekerek vasalásával, lópatkolással is foglalkoztak. A műhelyben ezekkel kapcsolatos eszközök, munkadarabok láthatók, mint üllő, kalapácsok, fújtató, lópatkók...
Korabeli kovácsműhely felszerelési eszközei és az ezekkel készített tárgyak, eszközök tekinthetők meg Álmosdon egy védett népi műemlék épületben. A kovácsműhely Mucsi Mihály kovácsmester tulajdona volt, a mester még az 1960-as 70-es években itt dolgozott. A községben az utolsó működő műhely volt. Különböző szerszámokat készítettek és javítottak itt. A szekerek vasalásával, lópatkolással is foglalkoztak. A műhelyben ezekkel kapcsolatos eszközök, munkadarabok láthatók, mint üllő, kalapácsok, fújtató, lópatkók...
Kölcsey Ferenc gyerekkora egy részét Álmosdon töltötte. Az épületben 1812 és 1815 között élt Kölcsey Ferenc lírikus, a reformkor kiemelkedő egyénisége, a Himnusz költője.
