Országos eseménynaptár
A Művelődési Ház parkjában álló tájház az itt élő emberek egykori életvitelébe nyújt betekintést. Látogatható hétköznap a művelődési ház nyitvatartási idejében, vagy bármely más időpontban előzetes egyeztetés alapján.
A város utolsó néhány polgári-paraszti házának egyikét felújították, itt mutatják be a helytörténeti gyűjteményt. Az udvart is rendbe tették, több tucat fát ültettek, nagy filagóriát építettek, és helyet kapott egy jó állapotú takarmány szárító „góré” is az udvaron. A „Mozaikok Téglás múltjából” című néprajzi kiállítás letisztult formában tudományos alaposággal feltárt korabeli életképeket mutat be. (Tárgyak, fotók, szövegek. ) A látogatók felismerhetik a tablókon szüleiket, nagyszüleiket, szomszédjukat, komájukat, vagy testvérüket: ez a kiállítás a régi téglási életről, emberekről szól a téglási embereknek. A tájházban kapott helyet a honfoglaláskori viselettörténeti kiállítás „Őseinket felhozád…” címmel.
A város utolsó néhány polgári-paraszti házának egyikét felújították, itt mutatják be a helytörténeti gyűjteményt. Az udvart is rendbe tették, több tucat fát ültettek, nagy filagóriát építettek, és helyet kapott egy jó állapotú takarmány szárító „góré” is az udvaron. A „Mozaikok Téglás múltjából” című néprajzi kiállítás letisztult formában tudományos alaposággal feltárt korabeli életképeket mutat be. (Tárgyak, fotók, szövegek. ) A látogatók felismerhetik a tablókon szüleiket, nagyszüleiket, szomszédjukat, komájukat, vagy testvérüket: ez a kiállítás a régi téglási életről, emberekről szól a téglási embereknek. A tájházban kapott helyet a honfoglaláskori viselettörténeti kiállítás „Őseinket felhozád…” címmel.
A város utolsó néhány polgári-paraszti házának egyikét felújították, itt mutatják be a helytörténeti gyűjteményt. Az udvart is rendbe tették, több tucat fát ültettek, nagy filagóriát építettek, és helyet kapott egy jó állapotú takarmány szárító „góré” is az udvaron. A „Mozaikok Téglás múltjából” című néprajzi kiállítás letisztult formában tudományos alaposággal feltárt korabeli életképeket mutat be. (Tárgyak, fotók, szövegek. ) A látogatók felismerhetik a tablókon szüleiket, nagyszüleiket, szomszédjukat, komájukat, vagy testvérüket: ez a kiállítás a régi téglási életről, emberekről szól a téglási embereknek. A tájházban kapott helyet a honfoglaláskori viselettörténeti kiállítás „Őseinket felhozád…” címmel.
Tüzelős-ól Múzeum. Sok rendezvény színhelye ez a hangulatos, a múlt századi emlékeket őrző létesítmény. Kellemes atmoszférájának köszönhetően a gyerekek és idősek, egyaránt megtalálják a szórakozási lehetőséget.
A városban fontos látnivaló az irodalmi emlékhellyé, múzeummá berendezett Veres Péter Emlékház, ahol az író a II. világháború végéig élt és dolgozott. A régi – XIX. század elején épített – ház kiállításában az író életét és munkásságát bemutató használati tárgyai, levelezése, művei stb. láthatók eredeti környezetükben.
A városban fontos látnivaló az irodalmi emlékhellyé, múzeummá berendezett Veres Péter Emlékház, ahol az író a II. világháború végéig élt és dolgozott. A régi – XIX. század elején épített – ház kiállításában az író életét és munkásságát bemutató használati tárgyai, levelezése, művei stb. láthatók eredeti környezetükben.
A városban fontos látnivaló az irodalmi emlékhellyé, múzeummá berendezett Veres Péter Emlékház, ahol az író a II. világháború végéig élt és dolgozott. A régi – XIX. század elején épített – ház kiállításában az író életét és munkásságát bemutató használati tárgyai, levelezése, művei stb. láthatók eredeti környezetükben.
Villás Galéria és Aukciósház, mely egy régi álom megvalósulásaként 1999-ben nyitotta meg kapuit az 1826-ban épült egykori serházban. Az első árverés 1999 április 16-án került megrendezésre. Családi hobbiból nőtte ki magát a vállalkozás, a tulajdonosok Villás János és Villás Jánosné Bagdi Ilona 1990 nyarán régiségbolt nyitásával kezdték meg üzleti tevékenységüket a Pacsirta utcán. Régiségekkel a 80-as évek eleje óta foglalkoznak, gyűjtőből váltak sikeres műkereskedővé. Kezdetben üvegekből álló gyűjteményük festményekkel, bútorokkal és más műtárgyakkal bővült az évek során, az egyre gyarapodó gyűjteményben feleslegessé vált néhány darab, így született meg az üzlet gondolata.
Villás Galéria és Aukciósház, mely egy régi álom megvalósulásaként 1999-ben nyitotta meg kapuit az 1826-ban épült egykori serházban. Az első árverés 1999 április 16-án került megrendezésre. Családi hobbiból nőtte ki magát a vállalkozás, a tulajdonosok Villás János és Villás Jánosné Bagdi Ilona 1990 nyarán régiségbolt nyitásával kezdték meg üzleti tevékenységüket a Pacsirta utcán. Régiségekkel a 80-as évek eleje óta foglalkoznak, gyűjtőből váltak sikeres műkereskedővé. Kezdetben üvegekből álló gyűjteményük festményekkel, bútorokkal és más műtárgyakkal bővült az évek során, az egyre gyarapodó gyűjteményben feleslegessé vált néhány darab, így született meg az üzlet gondolata.
Villás Galéria és Aukciósház, mely egy régi álom megvalósulásaként 1999-ben nyitotta meg kapuit az 1826-ban épült egykori serházban. Az első árverés 1999 április 16-án került megrendezésre. Családi hobbiból nőtte ki magát a vállalkozás, a tulajdonosok Villás János és Villás Jánosné Bagdi Ilona 1990 nyarán régiségbolt nyitásával kezdték meg üzleti tevékenységüket a Pacsirta utcán. Régiségekkel a 80-as évek eleje óta foglalkoznak, gyűjtőből váltak sikeres műkereskedővé. Kezdetben üvegekből álló gyűjteményük festményekkel, bútorokkal és más műtárgyakkal bővült az évek során, az egyre gyarapodó gyűjteményben feleslegessé vált néhány darab, így született meg az üzlet gondolata.
Az 1833-ban épült zsellérház népi műemlék. Nádfedeles, vályogfalas szerkezetével, belső beosztásával a XIX. század legelesettebb társadalmi rétegének életviszonyait idézi. Az épület múzeumi kiállítóhely. Bejelentkezéssel látogatható.
A berettyóújfalui zsidóság egykor a régió egyik legvirágzóbb közössége volt, megerősítve ezzel Berettyóújfalu központi szerepét a bihari térségben. Ennek példájaként 1903-ban építették fel zsinagógájukat a híres Blum Amram rabbi vezetésével. A Zsinagóga Kultúrtérben napjainkban helytörténeti tárlat, koncertek, és egyéb kulturális rendezvények várják az érdeklődőket. A tér konferenciák és szakmai napok megtartására is alkalmas. A Zsinagóga Kultúrtér ma már nemcsak a berettyóujfaluiak számára vált közkedvelt kulturális térré, hanem az ősökre való emlékezés és a zsidó vallás gyakorlására is kiválóan alkalmas színtér. Az épületben kávézó és információspont is működik.
A berettyóújfalui zsidóság egykor a régió egyik legvirágzóbb közössége volt, megerősítve ezzel Berettyóújfalu központi szerepét a bihari térségben. Ennek példájaként 1903-ban építették fel zsinagógájukat a híres Blum Amram rabbi vezetésével. A Zsinagóga Kultúrtérben napjainkban helytörténeti tárlat, koncertek, és egyéb kulturális rendezvények várják az érdeklődőket. A tér konferenciák és szakmai napok megtartására is alkalmas. A Zsinagóga Kultúrtér ma már nemcsak a berettyóujfaluiak számára vált közkedvelt kulturális térré, hanem az ősökre való emlékezés és a zsidó vallás gyakorlására is kiválóan alkalmas színtér. Az épületben kávézó és információspont is működik.
A berettyóújfalui zsidóság egykor a régió egyik legvirágzóbb közössége volt, megerősítve ezzel Berettyóújfalu központi szerepét a bihari térségben. Ennek példájaként 1903-ban építették fel zsinagógájukat a híres Blum Amram rabbi vezetésével. A Zsinagóga Kultúrtérben napjainkban helytörténeti tárlat, koncertek, és egyéb kulturális rendezvények várják az érdeklődőket. A tér konferenciák és szakmai napok megtartására is alkalmas. A Zsinagóga Kultúrtér ma már nemcsak a berettyóujfaluiak számára vált közkedvelt kulturális térré, hanem az ősökre való emlékezés és a zsidó vallás gyakorlására is kiválóan alkalmas színtér. Az épületben kávézó és információspont is működik.
