Országos eseménynaptár
A tájház bal oldali főépülete valószínűleg a XIX. század első harmadában épült. A dél-borsodi lakóházakra jellemzően szoba-konyha-kamra elrendezésű. Jellegzetes buggyát a XX. század elején lebontották nem is kapta vissza csak 1980-as felújítása során , kamráját kettérekesztették. 1910 körül istállót toldottak hozzá. Az 1920-as évek utolsó éveiben a szobában lévő kemencét lebontották, és a konyhában építettek újat helyette. A ház mostani belső állapota hozzávetőlegesen az 1930-as évek időszakát reprezentálja. Lakói a ház méreteit tekintve az építés idején jómódúak lehettek, az új tulajdonos, a Vajdovics család azonban szegénységben élt benne. A tájházat 1982. június 18-án Borsod megye hetedik tájházaként avatták fel. A XX. század elejének népi bútoraival, használati eszközeivel rendezték be a mezőkövesdi Matyó Múzeum munkatársai, amellyel az 1930-as évek szegényparaszti életét, ízlését kívánták bemutatni.
A tájház bal oldali főépülete valószínűleg a XIX. század első harmadában épült. A dél-borsodi lakóházakra jellemzően szoba-konyha-kamra elrendezésű. Jellegzetes buggyát a XX. század elején lebontották nem is kapta vissza csak 1980-as felújítása során , kamráját kettérekesztették. 1910 körül istállót toldottak hozzá. Az 1920-as évek utolsó éveiben a szobában lévő kemencét lebontották, és a konyhában építettek újat helyette. A ház mostani belső állapota hozzávetőlegesen az 1930-as évek időszakát reprezentálja. Lakói a ház méreteit tekintve az építés idején jómódúak lehettek, az új tulajdonos, a Vajdovics család azonban szegénységben élt benne. A tájházat 1982. június 18-án Borsod megye hetedik tájházaként avatták fel. A XX. század elejének népi bútoraival, használati eszközeivel rendezték be a mezőkövesdi Matyó Múzeum munkatársai, amellyel az 1930-as évek szegényparaszti életét, ízlését kívánták bemutatni.
A tájház bal oldali főépülete valószínűleg a XIX. század első harmadában épült. A dél-borsodi lakóházakra jellemzően szoba-konyha-kamra elrendezésű. Jellegzetes buggyát a XX. század elején lebontották nem is kapta vissza csak 1980-as felújítása során , kamráját kettérekesztették. 1910 körül istállót toldottak hozzá. Az 1920-as évek utolsó éveiben a szobában lévő kemencét lebontották, és a konyhában építettek újat helyette. A ház mostani belső állapota hozzávetőlegesen az 1930-as évek időszakát reprezentálja. Lakói a ház méreteit tekintve az építés idején jómódúak lehettek, az új tulajdonos, a Vajdovics család azonban szegénységben élt benne. A tájházat 1982. június 18-án Borsod megye hetedik tájházaként avatták fel. A XX. század elejének népi bútoraival, használati eszközeivel rendezték be a mezőkövesdi Matyó Múzeum munkatársai, amellyel az 1930-as évek szegényparaszti életét, ízlését kívánták bemutatni.
A kiállítás a különböző vadfajok és az élővilág érdekességeit, a vadászat tárgyi emlékeit, az erdő fáit, növényeit, az erdőirtás során elpusztult madárfészkeket mutatja be. A látogató megismerkedhet a talajvilág élővilágával, az ehető és mérges gombák jellegzetességeivel, valamint a kőzetek, kövületek, ásványok sokféleségével is. A múzeum harmincöt fős termében ismeretterjesztő előadások és kiállítások is szervezhetők.
A kiállítás a különböző vadfajok és az élővilág érdekességeit, a vadászat tárgyi emlékeit, az erdő fáit, növényeit, az erdőirtás során elpusztult madárfészkeket mutatja be. A látogató megismerkedhet a talajvilág élővilágával, az ehető és mérges gombák jellegzetességeivel, valamint a kőzetek, kövületek, ásványok sokféleségével is. A múzeum harmincöt fős termében ismeretterjesztő előadások és kiállítások is szervezhetők.
A kiállítás a különböző vadfajok és az élővilág érdekességeit, a vadászat tárgyi emlékeit, az erdő fáit, növényeit, az erdőirtás során elpusztult madárfészkeket mutatja be. A látogató megismerkedhet a talajvilág élővilágával, az ehető és mérges gombák jellegzetességeivel, valamint a kőzetek, kövületek, ásványok sokféleségével is. A múzeum harmincöt fős termében ismeretterjesztő előadások és kiállítások is szervezhetők.
Rita szép, míves ácsmunka tibolddaróci panorámás kilátó, ahonnan fenséges panorámában gyönyörködhet a látogató. Tibolddaróc bükkaljai borsodi település.
A Tiszakécskei Szentháromság Templom az eredeti templom helyén áll, mely a törtök uralom idején elpusztult. A templomot 1815-20 között építették igen szépen kiművelt barokk stílusban. Most láthatók a templom eredeti kövei is. Különlegességük, hogy itt, Tiszakécske határában, Sárhalmon bányászták. A három oltár és a szószék már klasszicista stílusban készült. Értékesek a két mellékoltár képei, melyeket valószínűleg bécsi mester készített 1830 körül. Borommeo Szent Károlyt, a Tridenti Zsinat és az Egyház akkori megújulásának nagy szentjét, valamint a Szűzanya családját, Annát és Joachimot ábrázolják.
A Tiszakécskei Szentháromság Templom az eredeti templom helyén áll, mely a törtök uralom idején elpusztult. A templomot 1815-20 között építették igen szépen kiművelt barokk stílusban. Most láthatók a templom eredeti kövei is. Különlegességük, hogy itt, Tiszakécske határában, Sárhalmon bányászták. A három oltár és a szószék már klasszicista stílusban készült. Értékesek a két mellékoltár képei, melyeket valószínűleg bécsi mester készített 1830 körül. Borommeo Szent Károlyt, a Tridenti Zsinat és az Egyház akkori megújulásának nagy szentjét, valamint a Szűzanya családját, Annát és Joachimot ábrázolják.
A Tiszakécskei Szentháromság Templom az eredeti templom helyén áll, mely a törtök uralom idején elpusztult. A templomot 1815-20 között építették igen szépen kiművelt barokk stílusban. Most láthatók a templom eredeti kövei is. Különlegességük, hogy itt, Tiszakécske határában, Sárhalmon bányászták. A három oltár és a szószék már klasszicista stílusban készült. Értékesek a két mellékoltár képei, melyeket valószínűleg bécsi mester készített 1830 körül. Borommeo Szent Károlyt, a Tridenti Zsinat és az Egyház akkori megújulásának nagy szentjét, valamint a Szűzanya családját, Annát és Joachimot ábrázolják.
A szolnoki Csónakázó-tó a város sport- és szabadidő központjában, a körgáttal körülvett gyönyörű Tiszaligetben található. A tóban telepített hal, elsősorban ponty, amur, csuka, süllő, keszeg és kárász fogható.
A Tisza-parti vagy más névén a Bivaly-tói tanösvény Rákóczifalva mellett, a Tisza bal partján 6 km hosszan húzódik. A 24 állomásból álló, tájékoztató táblákkal tarkított tanösvény a Tisza árterének élővilágát mutatja be. A tölgyes erdő szélén kialakított pihenőhelytől (parkolótól) indul, érint két, 50 ill. 40 méter hosszú fahidat és egy szintén fából épített 8 méter magas kilátót. Gyalogosan és kerékpárral is bejárható. Aki szeretne több információt gyűjteni a környékről és történetéről, a túrához szakvezetőt is kérhet.
A Tisza-parti vagy más névén a Bivaly-tói tanösvény Rákóczifalva mellett, a Tisza bal partján 6 km hosszan húzódik. A 24 állomásból álló, tájékoztató táblákkal tarkított tanösvény a Tisza árterének élővilágát mutatja be. A tölgyes erdő szélén kialakított pihenőhelytől (parkolótól) indul, érint két, 50 ill. 40 méter hosszú fahidat és egy szintén fából épített 8 méter magas kilátót. Gyalogosan és kerékpárral is bejárható. Aki szeretne több információt gyűjteni a környékről és történetéről, a túrához szakvezetőt is kérhet.
A Tisza-parti vagy más névén a Bivaly-tói tanösvény Rákóczifalva mellett, a Tisza bal partján 6 km hosszan húzódik. A 24 állomásból álló, tájékoztató táblákkal tarkított tanösvény a Tisza árterének élővilágát mutatja be. A tölgyes erdő szélén kialakított pihenőhelytől (parkolótól) indul, érint két, 50 ill. 40 méter hosszú fahidat és egy szintén fából épített 8 méter magas kilátót. Gyalogosan és kerékpárral is bejárható. Aki szeretne több információt gyűjteni a környékről és történetéről, a túrához szakvezetőt is kérhet.
A Kiskunsági Nemzeti Parkban lévő ártéri maradvány egyedülálló élővilággal bír. A kilátóról körpanoráma nyílik a holtágakat kisérő liget- és láperdőkre, ártéri mocsarakra és mocsárrétekre. A Kontyvirág tanösvény útvonalán fekvő építmény gyalogosan vagy kerékpárral, száraz időben kerekesszékkel is megközelíthető.
A Kiskunsági Nemzeti Parkban lévő ártéri maradvány egyedülálló élővilággal bír. A kilátóról körpanoráma nyílik a holtágakat kisérő liget- és láperdőkre, ártéri mocsarakra és mocsárrétekre. A Kontyvirág tanösvény útvonalán fekvő építmény gyalogosan vagy kerékpárral, száraz időben kerekesszékkel is megközelíthető.
A Kiskunsági Nemzeti Parkban lévő ártéri maradvány egyedülálló élővilággal bír. A kilátóról körpanoráma nyílik a holtágakat kisérő liget- és láperdőkre, ártéri mocsarakra és mocsárrétekre. A Kontyvirág tanösvény útvonalán fekvő építmény gyalogosan vagy kerékpárral, száraz időben kerekesszékkel is megközelíthető.
Kecskemét büszkesége a „tündérpalota” névvel is illetett Városháza, ahol megnyílt a Városháza Látogatóközpont és benne „Kecskemét, hirös város” – várostörténet a középkortól napjainkig című kiállítás. A kiállítás egy modern, 21. századi, élményalapú látványelemekkel, fényekkel, hangokkal és illatokkal gazdagított, multimédiás tartalmakkal is rendelkező, interaktív kiállítás, amely 9 termen keresztül vezeti végig a látogatókat a város fordulatos történetén. A Városházán a Díszterem előzetes bejelentkezés alapján látogatható.
Kecskemét büszkesége a „tündérpalota” névvel is illetett Városháza, ahol megnyílt a Városháza Látogatóközpont és benne „Kecskemét, hirös város” – várostörténet a középkortól napjainkig című kiállítás. A kiállítás egy modern, 21. századi, élményalapú látványelemekkel, fényekkel, hangokkal és illatokkal gazdagított, multimédiás tartalmakkal is rendelkező, interaktív kiállítás, amely 9 termen keresztül vezeti végig a látogatókat a város fordulatos történetén. A Városházán a Díszterem előzetes bejelentkezés alapján látogatható.
Kecskemét büszkesége a „tündérpalota” névvel is illetett Városháza, ahol megnyílt a Városháza Látogatóközpont és benne „Kecskemét, hirös város” – várostörténet a középkortól napjainkig című kiállítás. A kiállítás egy modern, 21. századi, élményalapú látványelemekkel, fényekkel, hangokkal és illatokkal gazdagított, multimédiás tartalmakkal is rendelkező, interaktív kiállítás, amely 9 termen keresztül vezeti végig a látogatókat a város fordulatos történetén. A Városházán a Díszterem előzetes bejelentkezés alapján látogatható.
Vehiculum-Ház Közérdekű Muzeális Gyűjtemény, Múzeumpedagógiai helyszín. Az intézmény a muzeális intézmények feladatain (gyűjtés, nyilvántartás, megőrzés – állagmegóvás -, tudományos kutatás, kiállítás rendezés) túl a hagyományápolás, a helyi kultúra kutatásának központja és a besenyszögi civil szerveződés mozgatórugója is egyben.
Vehiculum-Ház Közérdekű Muzeális Gyűjtemény, Múzeumpedagógiai helyszín. Az intézmény a muzeális intézmények feladatain (gyűjtés, nyilvántartás, megőrzés – állagmegóvás -, tudományos kutatás, kiállítás rendezés) túl a hagyományápolás, a helyi kultúra kutatásának központja és a besenyszögi civil szerveződés mozgatórugója is egyben.
Vehiculum-Ház Közérdekű Muzeális Gyűjtemény, Múzeumpedagógiai helyszín. Az intézmény a muzeális intézmények feladatain (gyűjtés, nyilvántartás, megőrzés – állagmegóvás -, tudományos kutatás, kiállítás rendezés) túl a hagyományápolás, a helyi kultúra kutatásának központja és a besenyszögi civil szerveződés mozgatórugója is egyben.
A Tabán Szolnok egyik legrégebbi városrésze. Az öreg házak közül sikerült egyet megmenteni, műemlékként felújítani, mely a múzeum bemutatóhelyeként működik. A ház földes padlójú, cseréptetős, szoba-konyhából áll. A szoba mennyezetgerendázata teljes szépségében megmaradt. Homlokzatával néz az utca felé, udvari részén faoszlopos gang húzódik. A tájház konyha- és szobaberendezése az 1930-as évek parasztpolgári stílusát tükrözi. Az udvaron egy fedett, nyitott színben elhelyezett ladik halász lakókról tanúskodik.
A Tabán Szolnok egyik legrégebbi városrésze. Az öreg házak közül sikerült egyet megmenteni, műemlékként felújítani, mely a múzeum bemutatóhelyeként működik. A ház földes padlójú, cseréptetős, szoba-konyhából áll. A szoba mennyezetgerendázata teljes szépségében megmaradt. Homlokzatával néz az utca felé, udvari részén faoszlopos gang húzódik. A tájház konyha- és szobaberendezése az 1930-as évek parasztpolgári stílusát tükrözi. Az udvaron egy fedett, nyitott színben elhelyezett ladik halász lakókról tanúskodik.
A Tabán Szolnok egyik legrégebbi városrésze. Az öreg házak közül sikerült egyet megmenteni, műemlékként felújítani, mely a múzeum bemutatóhelyeként működik. A ház földes padlójú, cseréptetős, szoba-konyhából áll. A szoba mennyezetgerendázata teljes szépségében megmaradt. Homlokzatával néz az utca felé, udvari részén faoszlopos gang húzódik. A tájház konyha- és szobaberendezése az 1930-as évek parasztpolgári stílusát tükrözi. Az udvaron egy fedett, nyitott színben elhelyezett ladik halász lakókról tanúskodik.
