Országos eseménynaptár
Az Arborétum és a `Pepi-kert` története az olasz eredetű Bolza család nevéhez fűződik. Az államosítást követően az Arborétumnak számos gazdája volt. A terület egyre bővült, új gyűjtemények születtek. Az intézmény ma öt fás gyűjteményt gondoz. További feladata az oktatás, kutatás, közművelődés és termesztés.
Az Arborétum és a `Pepi-kert` története az olasz eredetű Bolza család nevéhez fűződik. Az államosítást követően az Arborétumnak számos gazdája volt. A terület egyre bővült, új gyűjtemények születtek. Az intézmény ma öt fás gyűjteményt gondoz. További feladata az oktatás, kutatás, közművelődés és termesztés.
Az Arborétum és a `Pepi-kert` története az olasz eredetű Bolza család nevéhez fűződik. Az államosítást követően az Arborétumnak számos gazdája volt. A terület egyre bővült, új gyűjtemények születtek. Az intézmény ma öt fás gyűjteményt gondoz. További feladata az oktatás, kutatás, közművelődés és termesztés.
A vályogból épített, náddal fedett ház a 19. századi szarvasi gazdák lakóházainak tipikus példája. Megelevenedik az e házakban hajdanában élő és szorgoskodó, a Felvidékről származó tót parasztok mindennapi élete. A kiállítás a szarvasi szlovákok hagyományos ház- és lakáskultúráját mutatja be egy jellegzetes 19. századi népi lakóházban.
Szállásfoglalás
A vályogból épített, náddal fedett ház a 19. századi szarvasi gazdák lakóházainak tipikus példája. Megelevenedik az e házakban hajdanában élő és szorgoskodó, a Felvidékről származó tót parasztok mindennapi élete. A kiállítás a szarvasi szlovákok hagyományos ház- és lakáskultúráját mutatja be egy jellegzetes 19. századi népi lakóházban.
Szállásfoglalás
A vályogból épített, náddal fedett ház a 19. századi szarvasi gazdák lakóházainak tipikus példája. Megelevenedik az e házakban hajdanában élő és szorgoskodó, a Felvidékről származó tót parasztok mindennapi élete. A kiállítás a szarvasi szlovákok hagyományos ház- és lakáskultúráját mutatja be egy jellegzetes 19. századi népi lakóházban.
Szállásfoglalás
A Tessedik Sámuel Múzeum mai székhelye 1791-ben épült, azzal a céllal, hogy az ország első mezőgazdasági iskolájának otthont adjon. Tessedik Gazdasági Iskolájának megszűnése után gimnázium, tanítóképző és diákotthon működött az eredetileg barokk stílusú épületben.
Minden idők egyik legeredményesebb magyar úszóedzőjének Széchy Tamásnak, Doboz első díszpolgárának emlékét őrzi a ház. Ebben a házban töltötte gyerekkorát, édesanyja volt a postahivatal vezetője. 2012-től ebben a házban kaptak helyet az úszópápa személyes tárgyai egy állandó kiállításnak adva ezzel lehetőséget. Itt kapott helyet a helytörténeti gyűjtemény is. Ez a ház ad otthont az olyan kézműves foglalkozásnak, táboroknak és rendezvényeknek, mely nem hagyja elfeledni a régmúlt hagyományait és hűen továbbörökíti a jövő nemzedékének.
Minden idők egyik legeredményesebb magyar úszóedzőjének Széchy Tamásnak, Doboz első díszpolgárának emlékét őrzi a ház. Ebben a házban töltötte gyerekkorát, édesanyja volt a postahivatal vezetője. 2012-től ebben a házban kaptak helyet az úszópápa személyes tárgyai egy állandó kiállításnak adva ezzel lehetőséget. Itt kapott helyet a helytörténeti gyűjtemény is. Ez a ház ad otthont az olyan kézműves foglalkozásnak, táboroknak és rendezvényeknek, mely nem hagyja elfeledni a régmúlt hagyományait és hűen továbbörökíti a jövő nemzedékének.
Minden idők egyik legeredményesebb magyar úszóedzőjének Széchy Tamásnak, Doboz első díszpolgárának emlékét őrzi a ház. Ebben a házban töltötte gyerekkorát, édesanyja volt a postahivatal vezetője. 2012-től ebben a házban kaptak helyet az úszópápa személyes tárgyai egy állandó kiállításnak adva ezzel lehetőséget. Itt kapott helyet a helytörténeti gyűjtemény is. Ez a ház ad otthont az olyan kézműves foglalkozásnak, táboroknak és rendezvényeknek, mely nem hagyja elfeledni a régmúlt hagyományait és hűen továbbörökíti a jövő nemzedékének.
Intézményünk a városi ünnepségek segítője, egyik helyszíne. Igyekszünk méltó keretet biztosítani e jeles napoknak. Szeretettel várunk mindenkit további rendezvényeinkre és programjainkra is.
Az 1738. évi pestisjárványt túlélt gyulaiak fogadalomból építették a kápolnát 1741-ben.1752-ben már kibővítették, környékét 1772-1795-ig temetőnek használták. A kápolna mai alakját 1815-1817-ig nyerte el, a barokk mag klasszicista elemekkel bővült. Ekkor épült a torony, a kórus, valamint az épület orgonát és harangokat kapott a tornyába.
Az 1738. évi pestisjárványt túlélt gyulaiak fogadalomból építették a kápolnát 1741-ben.1752-ben már kibővítették, környékét 1772-1795-ig temetőnek használták. A kápolna mai alakját 1815-1817-ig nyerte el, a barokk mag klasszicista elemekkel bővült. Ekkor épült a torony, a kórus, valamint az épület orgonát és harangokat kapott a tornyába.
Az 1738. évi pestisjárványt túlélt gyulaiak fogadalomból építették a kápolnát 1741-ben.1752-ben már kibővítették, környékét 1772-1795-ig temetőnek használták. A kápolna mai alakját 1815-1817-ig nyerte el, a barokk mag klasszicista elemekkel bővült. Ekkor épült a torony, a kórus, valamint az épület orgonát és harangokat kapott a tornyába.
A Szent József templom 1863 és 1866 között épült Nuszbeck József tervei alapján. A későbarokk stílusú épületen már klasszicizáló jegyek is felfedezhetőek, sőt a későbbi átépítések és újítások során romantikus építészeti elemekkel is bővült.
A Szent Miklós templom Gyula város kulturális örökségének egyik műemléke, megépítésében nagy szerepet játszott a Nicoresti család. Az első román ortodox templomot 1721-ben építették, fából. A jelenlegi templom építése 10 évig tartott, 1812-ben fejezték be, a torony viszont csak sokkal később, 1854-ben készült el. A templom 33 m hosszú és 14 m széles, tetőszerkezetig érő magassága 39 m, a tornyon látható kereszt 42 m magasságban van. A templomban található ikonosztáz valódi képzőművészeti remekműnek számít.
A Szent Miklós templom Gyula város kulturális örökségének egyik műemléke, megépítésében nagy szerepet játszott a Nicoresti család. Az első román ortodox templomot 1721-ben építették, fából. A jelenlegi templom építése 10 évig tartott, 1812-ben fejezték be, a torony viszont csak sokkal később, 1854-ben készült el. A templom 33 m hosszú és 14 m széles, tetőszerkezetig érő magassága 39 m, a tornyon látható kereszt 42 m magasságban van. A templomban található ikonosztáz valódi képzőművészeti remekműnek számít.
A Szent Miklós templom Gyula város kulturális örökségének egyik műemléke, megépítésében nagy szerepet játszott a Nicoresti család. Az első román ortodox templomot 1721-ben építették, fából. A jelenlegi templom építése 10 évig tartott, 1812-ben fejezték be, a torony viszont csak sokkal később, 1854-ben készült el. A templom 33 m hosszú és 14 m széles, tetőszerkezetig érő magassága 39 m, a tornyon látható kereszt 42 m magasságban van. A templomban található ikonosztáz valódi képzőművészeti remekműnek számít.
Füzesgyarmat történetében először örülhetünk saját községi képtárnak. Öröm, hogyha alkotó és befogadó elképzelése találkozik. 1996-ban ez történt, amikor Szitás Erzsébet, aki Füzesgyarmatról indult el szép pályáján, megkereste a község akkori polgármesterét, Dr. Szentesi Károlyt azzal, hogy alkotásainak jelentős részét felajánlja szülőfalujának. Egy régi iskolaépület, a Kossuth utcai (volt Illés iskola) átalakításával valósíthattuk meg e nemes elképzelést.
Füzesgyarmat történetében először örülhetünk saját községi képtárnak. Öröm, hogyha alkotó és befogadó elképzelése találkozik. 1996-ban ez történt, amikor Szitás Erzsébet, aki Füzesgyarmatról indult el szép pályáján, megkereste a község akkori polgármesterét, Dr. Szentesi Károlyt azzal, hogy alkotásainak jelentős részét felajánlja szülőfalujának. Egy régi iskolaépület, a Kossuth utcai (volt Illés iskola) átalakításával valósíthattuk meg e nemes elképzelést.
Füzesgyarmat történetében először örülhetünk saját községi képtárnak. Öröm, hogyha alkotó és befogadó elképzelése találkozik. 1996-ban ez történt, amikor Szitás Erzsébet, aki Füzesgyarmatról indult el szép pályáján, megkereste a község akkori polgármesterét, Dr. Szentesi Károlyt azzal, hogy alkotásainak jelentős részét felajánlja szülőfalujának. Egy régi iskolaépület, a Kossuth utcai (volt Illés iskola) átalakításával valósíthattuk meg e nemes elképzelést.
A gyűjtemény anyagát az 1970-es évek végén Gyöngyösi Pálné (1928-1996) kezdeményezésére a helyi lakosság gyűjtötte össze, s az Egyesült Mezőgazdasági Termelőszövetkezet Múzeumbarát Körének a tulajdonába került. Állandó kiállítás a szlovák nemzetiség házbelső, életmód, berendezési tárgyak, mezőgazdasági eszközök, padlás.
A gyűjtemény anyagát az 1970-es évek végén Gyöngyösi Pálné (1928-1996) kezdeményezésére a helyi lakosság gyűjtötte össze, s az Egyesült Mezőgazdasági Termelőszövetkezet Múzeumbarát Körének a tulajdonába került. Állandó kiállítás a szlovák nemzetiség házbelső, életmód, berendezési tárgyak, mezőgazdasági eszközök, padlás.
A gyűjtemény anyagát az 1970-es évek végén Gyöngyösi Pálné (1928-1996) kezdeményezésére a helyi lakosság gyűjtötte össze, s az Egyesült Mezőgazdasági Termelőszövetkezet Múzeumbarát Körének a tulajdonába került. Állandó kiállítás a szlovák nemzetiség házbelső, életmód, berendezési tárgyak, mezőgazdasági eszközök, padlás.
