Békés vármegyei látnivaló

1996-ban megnyílt a békéscsabai Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképző Iskolában a Boltmúzeum. A Boltmúzeum hűen tükrözi az 1920-as és 1930-as évek kereskedelmi egységét.

A szőnyegmúzeum több lépésben bemutatja, hogyan lesz a gyapjúból szőnyeg, több ponton interaktív, korosztályokra optimalizált játékokkal tarkítva a bemutatót. A békésszentandrási szövőgyár kastély jellegű épületének felújításával a minőségi szállodai szolgáltatásokon túl létrejött egy egész évben elérhető interaktív tematikus múzeum és közösségi tér, amely magában foglal egy helytörténeti-, és egy ipartörténeti múzeumot, valamint kortárs művészeti kiállító tereket.

A Bordűr Wellness Hotel **** közvetlenül a lenyűgöző Holt-Körös partján található. Exkluzív szobáiban és lakosztályaiban kifinomult luxuskörülményeket élvezhetnek a családok, az üzleti úton lévők, a romantikus kikapcsolódásra vágyó szerelmespárok egyaránt. A hotel összesen 3150 négyzetméter területű, és 340 négyzetméternyi medence tartozik hozzá. A wellness részleg a szállóvendégeken kívül várja fürdőzni a helyi lakosokat és a településre érkező turistákat is. Egyedülálló program a szállodához tartozó Szőnyegmúzeum megtekintése.

A Gabonamúzeumot 1974-ben alapították a Dél-Alföld gabonatermesztésének, a gabonafélék tárolásának, feldolgozásának, továbbá a malomipari munkások, pékek, sütőipari munkások életmódjának, társadalmi-kulturális életének bemutatására. Békés megye az elmúlt évszázadokban mindig vezető szerepet játszott a magyar gabonatermesztésben és -feldolgozásban. Magyarországon ezen a tájon termett a legjobb minőségű búza. Itt működtek a jelentős eredményeket elért búzanemesítők közül Mokry Sámuel és Baross László. Békés megye élelmiszer-gazdasági feladatainak jelentősége ma sem kisebbedett.

Idegenforgalmi szempontból kiemelkedő a Vésztő-Mágor Történelmi Emlékhely. A Sebes-Körös egykori medrének szeszélyes kanyargásával körülzárt természetvédelmi területen egymás mellett két különleges, 9-10 méter magas, kiterjedt halom áll. Az egyik földhalomba vágott szelvény mintegy hatezer év egymásra rétegződött településnyomait, leletanyagait szemlélteti. Sikerült kibontani a táj X-XII. századi nagyhatalmú családja, a Csolt nemzetség Árpád-kori monostorának maradványait is. A háromhajós bazilikával, szerzetesi cellákkal, belső udvarral rendelkező kolostort a X-XII. században emelték, igényes kőmunkákkal. A kolostor gazdag leletanyagát a később épített, hatalmas Wenckheim borpincében állították ki. Az állandó kiállítás - mely a domb történetét mutatja be az újkortól a török hódoltság koráig - 1982. augusztus 25-én nyílt meg. A Mágori domb azóta régészeti és természetvédelmi védettség alatt áll.

Egyedi hangulat és tárgyi világ repíti a múltba az érdeklődőket, amikor betérnek az emlékház udvarába és belépnek az emlékházba. Az Emlékház berendezési tárgyai a 19-20. századi szlovákság mindennapjait idézik. Cél, hogy a látogatók megismerjék a múlt örökségét a szlovákság történeti emléktárgyain keresztül. A múlt bemutatásával ösztönözve a jelenben és a jövőben élőket az örökség megtartására, a hagyományok tiszteletére és ápolására. Kézműves foglalkozásokat is tartanak és népi játékok bemutatására is van lehetőség.

Orosházán, ebben a házban töltötte gyermekkorát Darvas József, a későbbi író és politikus. Az emlékház utcai szobájában a család, a mama bútorait szemlélhetjük meg, valamint fényképeket, dokumentumokat a szülőkről, gyerekekről és az unokákról. Az emlékház tagja a Magyar Irodalmi Emlékhelyek Egyesületének. Az író korai halála után a családi házat irodalmi emlékhellyé alakították át. Az emlékház udvari végében helyezkedik el a kutatóépület, amelyben Békés Megyei Irodalmi Gyűjtemény található.

A tájház emléket állít az eleki, illetve általában a cigányságnak. A hálószobában a bútorok mellett láthatjuk azokat a kegytárgyakat is, melyek a cigányság vallásosságát fejezik ki. A konyhában érdekes megnézni a kenyérsütéssel kapcsolatos használati eszközöket, de itt láthatók azok a gyékényből készült tárgyak is, melyeket egykoron az eleki cigányok készítettek. A kamrában főképpen olyan használati eszközöket láthatnak az érdeklődők, amelyek szintén az egykori eleki cigányságra volt jellemző, pl. fúrók, különböző nádvágó eszközök.

Az eleki szlovákok tájjellegű szobát rendeztek be, ahol betekintést nyerhetünk a szlovákok egykori életébe. Láthatunk többek között bútorokat és egyéb berendezési tárgyakat, népművészeti alkotásokat, korabeli ruházatot, de szerszámokat is. Szlovák hagyományok szerinti programokat is szerveznek, melyre bevonják az Eleki táncegyüttest, a Pacsirta Gyermek táncegyüttest és beiskolázzák a fiatal citerásokat. Szeretettel várják a látogatókat.

Endrőd paraszttársadalmának népi építészetét és lakáskultúráját bemutató múzeum. A műemlék jellegű, védettséget élvező épület építtetője Hunya István 80 holdas nagygazda. A tájház néprajzi gyűjteménye a XIX. század végi endrődi paraszti életet mutatja be. A múzeumlátogatás mellett érdekes kézműves - és múzeumpedagógiai foglalkozásokkal várjuk a látogatókat.