Baranya vármegyei látnivaló

Hazánkban a nemzeti örökséget és az egyetemes kultúrát képviselő műtárgyállomány jelentős része egyházi tulajdonban van: ezek nyilvántartása, gondozása és tudományos feldolgozása mind az egyház, mind az állam közös érdeke. Kulturális életünk egészére nézve egyre nélkülözhetetlenebb, hogy a szakrális - nem egyszer történelmi - hagyományokat őrző értékek szerves részeivé váljanak a tudományos kutatásnak és a hazai közművelődésnek.

Az Erdős Kamill Cigánymúzeum állandó kiállítása az újjáépített Rácz Aladár Közösségi Házban nyílt meg. A kiállítási anyag elsősorban a baranyai cigányság történetébe és jelenébe kíván betekintést adni, ezért is viseli a Képek a Baranyai cigányság múltjából és jelenéből címet. A kiállítás és a múzeum jelképes, hiszen létével szeretnénk szembesíteni a mindenkori kormányzatot, hogy fontos lenne a cigányság polgárosodásának és integrációjának elősegítése érdekében cigány intézményhálózat kialakítására, köztük országos gyűjtőkörű cigánymúzeum alapítására.

Az Erzsébet Vigadó feladatának tekinti a helyben működő amatőr csoportok tevékenységének összefogását, képviseletét, a hazai és külföldi kapcsolatok kiépítését, a hagyományok ápolását és a Bólyban élő nemzetiségek kultúrájának feltárását.

A Mecsekerdő Zrt. gyönyörű helyszínt választott új tanösvényének kiépítéséhez, melynek névadója a Zselici vidék jellegzetes és meghatározó fafaja, az ezüsthárs. A körülbelül 6 kilométeres, kényelmes sétával bejárható tanösvény tábláinak segítségével megismerkedhetnek az odalátogatók az erdőgazdaság, és az erdészek mindennapi munkájával, a Dél-Zselic geológiájával, természeti értékeivel, a tanösvény kezdő és végpontján pedig szomjukat olthatják a frissen felújított források vizével.

A galéria állandó kínálatának kialakításában két fő irányelv vezérel bennünket: a szakmai és esztétikai igényesség mint állandó mérce, valamint a változatosság. Ennek megfelelően galériánk a kortárs tervezők ezüst ékszereiből olyan exkluzív és sokszínű válogatást nyújt, mely többféle ízlésvilágot, trendet és generációs igényt igyekszik kielégíteni. Így aztán éppúgy található itt légies, letisztultan elegáns egyedi ezüst nyakék és egyedi ezüst fülbevaló, bohém, extravagáns vagy éppen egy csepp humorral fűszerezett egyedi ezüst gyűrű, mint rusztikus felületű, markánsan feltűnő darabok. A sokszínűség a változatos anyagkombinációnak is köszönhető. Galériánkban az állandó kínálat mellett időről időre időszaki kiállításokat is rendezünk, melyeken hol egy-egy művész alkotásait állítjuk fókuszba, hol egy témakört járunk körbe több alkotó különböző látásmódján keresztül.

A hajdani működő vízimalmairól, forrásairól, pisztrángos taváról nevezetes település igen korán híressé válik mázas karcolt kerámiáiról, edényeiről. A jellegzetes óbányai fazekak igen gyakran mélybarnák, mélytüzűek; mintázatban gazdagok. Számos nagynevű fazekasdinasztiát tartanak számon a községben: elsők közt a Keszler-, a Teimel-, a Kovács- és a Müller-dinasztiát említhetjük, valamennyien nagyon sokat tettek azért, hogy Óbánya neve forogjon, ismertté váljon az ország határain túl is. A ma is aktívan dolgozó két család közül Keszler István műhelyéből modernebb vonalvezetésű, formailag szabadabb alakítású kerámiák – tányérok, kancsók, tálak stb. – kerülnek ki, míg Teimel István munkái erősebben kötődnek a hagyományhoz, főként az édesapától, a népművészet mesterétől tanult mintákhoz.

A fekedi német nemzetiségi tájház a falu központi részén, a templom mellett helyezkedik el, hosszú, keskeny, az utca felé enyhén lejtős telken. Az épület a falu legrégebbi házai közül való, pontos építési éve és építtetőjének neve azonban nem ismert. A lakóépület rész a régebbi; a melléképületeket, istállót a 20. század elején, az általános vagyoni helyzet javulásakor nagyobbra építették, erre a lakóépület esetében már nem került sor. A ház utolsó lakói a Heller család tagjai voltak, haláluk után 10 évig lakatlan volt az ingatlan, tájházként 2011-ben nyitotta meg kapuit. A tájház bemutatja őseink, a svábság falusi életformáját, használati tárgyaikat, hétköznapi és vasárnapi viseleteiket, főzési, étkezési és egyéb szokásaikat.

Közel három évszázad hagyománya, művészete és tudása testesül meg a készülő ólomkatonákban. A hőskorban először az 1/25-ös léptékű, kb. 90 mm-es figurák jelentek meg. Az alakot keményfába vájták, így készítésük akár egy hónapot is igényelt. Évekig tartó kísérletekkel sikerült olyan gyártási rendszert kifejleszteni, amivel a kis jövedelműek is hozzájuthatnak az áhított ólom hadsereghez. Az ólomkatonák segítenek a történelem megismerésében.

A hetvehelyi Fehér-hegyen áll a Gábor Antal-kilátó. A fából készült kilátó 2002-ben épült Gábor Antal erdészvezető emlékére, Makovecz Imre tervei alapján.

Pincénk, a hozzá tartozó, a turisták által szívesen látogatott és az ország egyik legnagyobb borászati gyűjteményét felvonultató Bormúzeumnak is otthont ad. A Villányi Bormúzeum egész évben várja azokat az érdeklődőket, akik szeretnék megismerni a Villányi borvidék történetét, a szőlőművelés és a bortermelés kialakulását és ennek legfontosabb eszközeit.