Baranya vármegyei látnivaló

A Szaporcai Cifraház egy eredeti állapotában megmaradt és a Népi Építészeti Program keretében felújított, módos, ormánsági parasztház, a hozzá tartozó portával. Élő tájház, művészeti-, kulturális-, közösségi színtér, ahol nem csak díszlet a falusi környezet. Célunk, hogy ráirányítsuk a figyelmet kistérségünkre, azok értékeire, és emellett minőségi szórakozási, kikapcsolódási és szellemi értelemben is feltöltődési lehetőséget nyújtsunk a helyieknek és az ide érkezőknek is, emberek, kultúrák találkozását és egymásra hatását lehetővé tevő helyszíneket és alkalmakat biztosítsunk.

Az 1300-as évekből származó Szászvári Várkastély Magyarországon egyedülálló műemlékegyüttes, a gyönyörűen felújított Várkastély. Az összesen több mint ezer négyzetméteren megújult épületegyüttes több kiállításnak ad otthont. A látogatók az épület története mellett megismerkedhetnek a középkori Magyarország főpapi udvarainak jellegzetességeivel, a korabeli pécsi püspökség történeti és művészeti világával.

Az épület a helyi német építészeti stílus jegyeit hordozza. Tulajdonosa Stefan Fath, németországi lakos, aki visszavásárolta a nagyszülői-szülői házat, majd felújíttatta. Négy helyiséget átadott az önkormányzatnak a Helytörténeti és Néprajzi Gyűjtemény kialakítása céljából. A kiállítás létrehozása dr. Lantosné Imre Mária néprajzkutató irányításával történt.

A mohácsi azon kevés vízimalmok egyike, melyben ma is malomkővel történik az őrlés. A Csele-völgyi malmok első írásos említése 1331-ből való. Ekkor Csele és Mohács községek népei versengtek egymással malmuk, halastavaik és erdeik használati joga miatt. A malmot hol felső-, hol középső-, hol sombereki úti-, később Vidák-, majd Heréb-malomnak hívták. A Csele patak valaha volt 24 malma közül a XIV. századi gyökerű Szent Miklós vízimalom az egyetlen, amely fennmaradt, működőképes, és látogatható. Az épület ma háromszintes, fafödémes, terméskőből, égetett téglából és vert vályogfalból emelt ház. A pinceszint magában foglalja a vizesházat, és attól fallal elválasztott szárazházat. A taposómalom Európa egyetlen ismert, működőképes taposómalma Mohácson. Előzetes bejelentkezéssel az év minden napján látogatható.

Pécsváradtól északra a Dóri út közelében található a fából 2001-ben épült kilátó. Kelet-Mecsek egyik kevéssé ismert nevezetes pontján, a Dóri-út nyugati végén búvik meg a Szép Ilonka-kilátó, ahonnan nagyszerű kilátás nyílik a Réka-völgyre, és a völgyet körülölelő hegyekre. Erre vezet Mecseknádasdról Pécsváradig a Skóciai Szent Margit emlékút, amelynek mentén a közelmúltban egyedi jelzést festettek fel.

A patikamúzeum helyén valaha a város első nyilvános „apotékája` (a Szerecsen) üzemelt. A látogatók a gyógyszerészet- és orvoslástörténeti kiállításban sétálva különleges, míves megmunkálású gyógyszerkiadó üvegcséket, fából, fémből és kerámiából készült patikaedényeket, régi gyógyászati eszközöket és gyógyír recepteket egyaránt megtekinthetnek. További kuriózumként említhetők a mérlegek, amelyek még a régi mértékegységeket (font, lat stb.) veszik alapul, vagy az a kézi tekerésű tablettázógép, amely bár rendkívül kis termelékenységű volt, ám a végeredmény - a gyönyörű, formázott tabletta - kárpótolta a gyógyulásra váró beteget.

Nemzeti emlékhelyünkön változatos programokkal várjuk a turistákat, családokat. Kiállításunk fegyvergyűjteményében olyan korabeli tárgyak is láthatóak, melyek ritkaságnak számítanak. Fegyvereinken túl eredeti ágyúgolyókat is láthatnak a hozzánk látogatók, illetve olyan mellvértet, melyet minden bizonnyal Zrínyi egyik katonája viselt a hősies küzdelem során. Tekintsék meg személyesen történelmünk 1-1 darabkáját a Zrínyi-várban!

1853-ban Benked István építette, talpas-vázas falszerkezetű, karós sárfalú. Zsúpfedele alatt szoba, szabadkéményes konyha és hátsó szoba nyílik az itt pitvarnak nevezett fatornácra. Az 1853-ban épült talpasház a délnyugat-dunántúli hagyományőrző, ún. faházövezet, ezen belül a református Szigetvidék tipikus épülete. A Benked család lakta generációkon át. Berendezése a 20. század eleji hagyományos lakásbelsőt szemlélteti. A ház mögött áll a talpas kisház, amely 1855-ben lakásnak épült, és 1916-ban telepítették ide. A telek végén istállós pajta látható gazdasági eszközökkel.

A három szintes, fából készült kilátót 2011-ben építették fel Villány északi felénél a Templom-hegyen. A kilátó a Templomhegyi tanösvény felső végpontjánál érhető el. A felső szintről a páratlan kilátásban lesz része a látogatóknak.

Máriagyűdtől nyugatra, a Tenkes déli oldalában a Bálint úton vezető Csodabogyó tanösvény S sávval jelzett útvonalán található kilátó. A faszerkezetű kilátót Révész Mária tervezésében 2003-ban adták át. A Csodabogyó-tanösvény egy 2,5 km-es sétaút a Mecsekben. Egyik vége a Tenkes-hegy alatt a másik Máriagyűd templománál található. A tanösvényen emelkedő nyolcszögalapú fakilátóból szép kilátás nyílik a közeli Máriagyűdre és kegytemplomra valamint Siklósra. Maga a kilátó nem túl magas, egyszintes építmény.