Országos eseménynaptár
A „Város Nappalija” a város lakóit hivatott szolgálni elsősorban, illetve azokat, akik hozzánk vendégként érkeznek. Otthont adhat kisebb baráti, családi vagy munkahelyi találkozóknak. Üzleti megbeszéléseknek, kulturális jellegű előadásoknak. Szeretnénk, ha felfedeznének minket oktatási intézményeink vezetői, pedagógusok, mert a Levendulaház és kertje családi napok kitűnő helyszíneként is szolgálhat. Gondoltunk a kisgyermekes családokra is, akik eltölthetnek nálunk néhány önfeledt órát. Jó idő esetén a kert is rendelkezésükre áll.
A „Város Nappalija” a város lakóit hivatott szolgálni elsősorban, illetve azokat, akik hozzánk vendégként érkeznek. Otthont adhat kisebb baráti, családi vagy munkahelyi találkozóknak. Üzleti megbeszéléseknek, kulturális jellegű előadásoknak. Szeretnénk, ha felfedeznének minket oktatási intézményeink vezetői, pedagógusok, mert a Levendulaház és kertje családi napok kitűnő helyszíneként is szolgálhat. Gondoltunk a kisgyermekes családokra is, akik eltölthetnek nálunk néhány önfeledt órát. Jó idő esetén a kert is rendelkezésükre áll.
A „Város Nappalija” a város lakóit hivatott szolgálni elsősorban, illetve azokat, akik hozzánk vendégként érkeznek. Otthont adhat kisebb baráti, családi vagy munkahelyi találkozóknak. Üzleti megbeszéléseknek, kulturális jellegű előadásoknak. Szeretnénk, ha felfedeznének minket oktatási intézményeink vezetői, pedagógusok, mert a Levendulaház és kertje családi napok kitűnő helyszíneként is szolgálhat. Gondoltunk a kisgyermekes családokra is, akik eltölthetnek nálunk néhány önfeledt órát. Jó idő esetén a kert is rendelkezésükre áll.
Nagykőrös kirándulóerdeje, a Pálfája-erdő nevét az itt álló hatalmas tölgymatuzsálemről kapta. Az idős kocsányos tölgy lett a névadója a LIFE program keretében felújított oktatóközpontnak és a körülötte kialakított tanösvénynek is. A Pálfája Oktatóközpont programjain az ide látogatók megismerhetik a `Nagykőrösi pusztai tölgyesek` Natura 2000 terület értékeit és az itt folyó természetvédelmi munkát.
Nagykőrös kirándulóerdeje, a Pálfája-erdő nevét az itt álló hatalmas tölgymatuzsálemről kapta. Az idős kocsányos tölgy lett a névadója a LIFE program keretében felújított oktatóközpontnak és a körülötte kialakított tanösvénynek is. A Pálfája Oktatóközpont programjain az ide látogatók megismerhetik a `Nagykőrösi pusztai tölgyesek` Natura 2000 terület értékeit és az itt folyó természetvédelmi munkát.
Nagykőrös kirándulóerdeje, a Pálfája-erdő nevét az itt álló hatalmas tölgymatuzsálemről kapta. Az idős kocsányos tölgy lett a névadója a LIFE program keretében felújított oktatóközpontnak és a körülötte kialakított tanösvénynek is. A Pálfája Oktatóközpont programjain az ide látogatók megismerhetik a `Nagykőrösi pusztai tölgyesek` Natura 2000 terület értékeit és az itt folyó természetvédelmi munkát.
A Nagykőrösi pusztai tölgyesek természetmegőrzési terület a Duna–Tisza közi homokhátságon, Nagykőrös város határában található. Budapesttől kb. 90 km-re, Ceglédtől és Kecskeméttől 15-15 km-re fekszik. Az erdőterület Nagykőrös központjához legközelebbi része a Pálfája-erdő, elnevezését a Pál fája nevű hatalmas, ma is élő tölgyről kapta. A Pálfája-erdő a város kirándulóerdeje, sétautakkal, padokkal, játszótérrel és egy különleges faépülettel, az Arénával.
A Nagykőrösi pusztai tölgyesek természetmegőrzési terület a Duna–Tisza közi homokhátságon, Nagykőrös város határában található. Budapesttől kb. 90 km-re, Ceglédtől és Kecskeméttől 15-15 km-re fekszik. Az erdőterület Nagykőrös központjához legközelebbi része a Pálfája-erdő, elnevezését a Pál fája nevű hatalmas, ma is élő tölgyről kapta. A Pálfája-erdő a város kirándulóerdeje, sétautakkal, padokkal, játszótérrel és egy különleges faépülettel, az Arénával.
A Nagykőrösi pusztai tölgyesek természetmegőrzési terület a Duna–Tisza közi homokhátságon, Nagykőrös város határában található. Budapesttől kb. 90 km-re, Ceglédtől és Kecskeméttől 15-15 km-re fekszik. Az erdőterület Nagykőrös központjához legközelebbi része a Pálfája-erdő, elnevezését a Pál fája nevű hatalmas, ma is élő tölgyről kapta. A Pálfája-erdő a város kirándulóerdeje, sétautakkal, padokkal, játszótérrel és egy különleges faépülettel, az Arénával.
Az ország geometriai középpontja környezetében és az M5-ös autópálya közelében, több ezer hektáros erdőtömbben helyezkedik el a Pusztavacsi Parkerdő. Kellemes környezetet biztosít hétvégi szabadidős programok szervezésére, hangulatos erdei időeltöltésre.
A közeli települések lakóinak igénye szerint kialakított és fenntartott, a kulturált erdei szabadidős tevékenységek végzésére szolgáló létesítmény. A parkerdő kiváló lehetőséget nyújt kikapcsolódásra, erdei főzésekre és az alföldi erdő megismerésére.
A Szent Jakab sétány Dabas település Sári nevű részén van, a mánteleki úton, a településtáblánál. A rövid, de annál látványosabb szakasz fahidakkal, cölöpökkel, erdővel a Magyar Zarándokút Esztergomtól Kalocsán át Máriagyűdig tartó 450 kilométeres távjának része.
A kiállítás a különböző vadfajok és az élővilág érdekességeit, a vadászat tárgyi emlékeit, az erdő fáit, növényeit, az erdőirtás során elpusztult madárfészkeket mutatja be. A látogató megismerkedhet a talajvilág élővilágával, az ehető és mérges gombák jellegzetességeivel, valamint a kőzetek, kövületek, ásványok sokféleségével is. A múzeum harmincöt fős termében ismeretterjesztő előadások és kiállítások is szervezhetők.
A kiállítás a különböző vadfajok és az élővilág érdekességeit, a vadászat tárgyi emlékeit, az erdő fáit, növényeit, az erdőirtás során elpusztult madárfészkeket mutatja be. A látogató megismerkedhet a talajvilág élővilágával, az ehető és mérges gombák jellegzetességeivel, valamint a kőzetek, kövületek, ásványok sokféleségével is. A múzeum harmincöt fős termében ismeretterjesztő előadások és kiállítások is szervezhetők.
A kiállítás a különböző vadfajok és az élővilág érdekességeit, a vadászat tárgyi emlékeit, az erdő fáit, növényeit, az erdőirtás során elpusztult madárfészkeket mutatja be. A látogató megismerkedhet a talajvilág élővilágával, az ehető és mérges gombák jellegzetességeivel, valamint a kőzetek, kövületek, ásványok sokféleségével is. A múzeum harmincöt fős termében ismeretterjesztő előadások és kiállítások is szervezhetők.
Újhartyán község német nemzetiségi eredetű település, melynek lakosai 1765-től kezdődően települtek be Soroksár, Taksony, Dunaharaszti és a környező községekből. A falu azóta is a sváb hagyományoknak megfelelő értékrenddel bír, így a tájház értelemszerűen a XX. század első felében szokványos hartyáni sváb jegyeket őrzi. Az utcára néző első szoba a „tiszta szoba” – fajrede szoba. Ebben a helységben a hartyáni sváb család ünnepi ruházatát láthatjuk, innen öltözködtek, amikor vasárnap a templomba mentek, ebben a szobában fektették le, látták vendégül a több napra messzebbről érkező sváb rokonokat. Itt gyűjtötték a házasulandó gyermekeik stafírungját. Néhány, a további látnivalókból: sváb fúvóshangszerek, kották, házi oltár – német imakönyvek, vallási kegytárgyak, szentek szobrai, eredeti menyasszonyi ruha az 1920-as évekből, hartyáni viseletbe öltöztetett babák.
Újhartyán község német nemzetiségi eredetű település, melynek lakosai 1765-től kezdődően települtek be Soroksár, Taksony, Dunaharaszti és a környező községekből. A falu azóta is a sváb hagyományoknak megfelelő értékrenddel bír, így a tájház értelemszerűen a XX. század első felében szokványos hartyáni sváb jegyeket őrzi. Az utcára néző első szoba a „tiszta szoba” – fajrede szoba. Ebben a helységben a hartyáni sváb család ünnepi ruházatát láthatjuk, innen öltözködtek, amikor vasárnap a templomba mentek, ebben a szobában fektették le, látták vendégül a több napra messzebbről érkező sváb rokonokat. Itt gyűjtötték a házasulandó gyermekeik stafírungját. Néhány, a további látnivalókból: sváb fúvóshangszerek, kották, házi oltár – német imakönyvek, vallási kegytárgyak, szentek szobrai, eredeti menyasszonyi ruha az 1920-as évekből, hartyáni viseletbe öltöztetett babák.
Újhartyán község német nemzetiségi eredetű település, melynek lakosai 1765-től kezdődően települtek be Soroksár, Taksony, Dunaharaszti és a környező községekből. A falu azóta is a sváb hagyományoknak megfelelő értékrenddel bír, így a tájház értelemszerűen a XX. század első felében szokványos hartyáni sváb jegyeket őrzi. Az utcára néző első szoba a „tiszta szoba” – fajrede szoba. Ebben a helységben a hartyáni sváb család ünnepi ruházatát láthatjuk, innen öltözködtek, amikor vasárnap a templomba mentek, ebben a szobában fektették le, látták vendégül a több napra messzebbről érkező sváb rokonokat. Itt gyűjtötték a házasulandó gyermekeik stafírungját. Néhány, a további látnivalókból: sváb fúvóshangszerek, kották, házi oltár – német imakönyvek, vallási kegytárgyak, szentek szobrai, eredeti menyasszonyi ruha az 1920-as évekből, hartyáni viseletbe öltöztetett babák.
