A Faluház Egerszalókon fő feladatának tekinti a kultúraközvetítést, amelyben hangsúlyos az oktatás-képzés által megvalósuló önművelés, a művészeti és tudományos ismeretterjesztés, továbbá a művészeti produkciók létrehozása és bemutatása. A Faluház az emberek találkozását biztosító integrált közösségi szolgáltatói tér is egyben.
A Faluház Egerszalókon fő feladatának tekinti a kultúraközvetítést, amelyben hangsúlyos az oktatás-képzés által megvalósuló önművelés, a művészeti és tudományos ismeretterjesztés, továbbá a művészeti produkciók létrehozása és bemutatása. A Faluház az emberek találkozását biztosító integrált közösségi szolgáltatói tér is egyben.
A Faluház Egerszalókon fő feladatának tekinti a kultúraközvetítést, amelyben hangsúlyos az oktatás-képzés által megvalósuló önművelés, a művészeti és tudományos ismeretterjesztés, továbbá a művészeti produkciók létrehozása és bemutatása. A Faluház az emberek találkozását biztosító integrált közösségi szolgáltatói tér is egyben.
Rózsaszentmárton egyik régi, a 100 év előtti építkezési stílusjegyeket hordozó épületének rendbehozatalával alakította ki az önkormányzat a Faluházat. A hármas tagolású (tisztaszoba, konyha, lakószoba) épület szobáiban a régi időkben használt berendezéseket, használati tárgyakat, eszközöket, a mindennapi élet szokásait hirdető tárgyakat tekinthetik meg az ide betérők.
Rózsaszentmárton egyik régi, a 100 év előtti építkezési stílusjegyeket hordozó épületének rendbehozatalával alakította ki az önkormányzat a Faluházat. A hármas tagolású (tisztaszoba, konyha, lakószoba) épület szobáiban a régi időkben használt berendezéseket, használati tárgyakat, eszközöket, a mindennapi élet szokásait hirdető tárgyakat tekinthetik meg az ide betérők.
Rózsaszentmárton egyik régi, a 100 év előtti építkezési stílusjegyeket hordozó épületének rendbehozatalával alakította ki az önkormányzat a Faluházat. A hármas tagolású (tisztaszoba, konyha, lakószoba) épület szobáiban a régi időkben használt berendezéseket, használati tárgyakat, eszközöket, a mindennapi élet szokásait hirdető tárgyakat tekinthetik meg az ide betérők.
Állandó kőszínháza 1904 óta van Egernek. Az egész színház 920 m2 területen épült fel. A színházavató díszelőadásra 1904. augusztus 20-án került sor. Az est díszvendége Gárdonyi Géza volt, aki külön erre az alkalomra írta a `Dobó István szelleme` című előjátékot. A jelenet bemutatását követően került sor Dobsa Lajos: István, első magyar király című szomorújátékának előadására.
Állandó kőszínháza 1904 óta van Egernek. Az egész színház 920 m2 területen épült fel. A színházavató díszelőadásra 1904. augusztus 20-án került sor. Az est díszvendége Gárdonyi Géza volt, aki külön erre az alkalomra írta a `Dobó István szelleme` című előjátékot. A jelenet bemutatását követően került sor Dobsa Lajos: István, első magyar király című szomorújátékának előadására.
Állandó kőszínháza 1904 óta van Egernek. Az egész színház 920 m2 területen épült fel. A színházavató díszelőadásra 1904. augusztus 20-án került sor. Az est díszvendége Gárdonyi Géza volt, aki külön erre az alkalomra írta a `Dobó István szelleme` című előjátékot. A jelenet bemutatását követően került sor Dobsa Lajos: István, első magyar király című szomorújátékának előadására.